Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-05-23 / 20. szám

1993. MÁJUS 23. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 5 Aranykönyv „Szekszárd Város Képviselő-testülete azon polgárai megörökítésére, akik Szekszárd városáért kiemelkedő tevé­kenységet fejtettek ki, Aranykönyvet így szól a készülő rendelet első pa­ragrafusa, s a tervezet részleteiről Ko­csis Imre Antal polgármester úrtól ér­deklődtem. - Milyen cél vezérli az Aranykönyv megalapításának gondolatát? Retros­pektív kötet lesz, vagy inkább a ma élő és tevékenykedő polgárok kerülhetnek be­jegyzésre? - A városnak pillanatnyilag kétféle kitüntetésre van lehetősége: a Pro Ur­* Szekszárd és a díszpolgári cím ado­nyozására. Ezt az elmúlt években sok, egyébként arra érdemes polgártár­sunk nem kapta, vagy nem kaphatta meg, részben politikai, de sok más egyéb ok miatt sem. A városnak ezen a téren nagy tartozásai vannak, sok posz­tumusz kitüntetést kellene adnunk. Részben az adósságaink törlesztésére is gondolunk, amikor Aranykönyvet alapítunk. De természetesen nemcsak a régmúlt és a közelmúlt nagyjairól kí­vánunk ilyenformán megemlékezni. A város fejlesztéséért, hírnevének öreg­bítéséért, mindannyiónk életének szebbé, jobbá tételéért ma is lehet ki­emelkedőt cselekedni, s ezt ugyanúgy érdemes az utókor számára megörökí­teni. Nyeremény-remény Közel félnapos boldogságot okozott a levél, de aztán megértettem a benne rejlő csapdát. A Biolonic cég értesített, hogy nyereményjátékukon (már azt se tudom, mit \ ettem tőlük) nyertes lettem és a színes fényképpel illusztrált hat tárgy valame­lyikének boldog tulajdonosa vagyok. Első díj egy két és fél milliós Alfa Romeo, aztán jön egy 175 ezer forintos utazás, színes lévé, videokamera, mikrohullámú sütő és a fényképen aranynak látszó nyaklánc. Tehát valamelyiket megnyer­tem. A december 31-ig tartó játék után sorsolják ki, hogy melyiket. Akkor most mit sorsoltak? Mit kap, aki csak ezután kapcsolódik be? Ami eleve gyanús, hogy csak akkor juthatok a nyereményhez, ha valamilyen további árucikket megrendelek a katalógusukból. Akkor viszont egy „csodála­tos kendőt" is kapok, ha pedig megrendelésem négyezerötszáz feletti, egy szé­pítőszetl is a jutalmam. Tetszenek tudni milyen? Amit Isztambulban egy már­káért árulnak. Számoljunk csak. Az autó két és fél millió, a/ utazás 175 ezer, a tévé legyen száz, a kamera százötven, a mikrosiitő harmincezer, ez még mindig nincs há­rommillió. A lánc értékéről nincs fogalmam. A nyereményalap több, mint hat­milliós. Autót egyet sorsolnak, a többi tárgyból - valószínű - többet. Esetleg öt­tíz tévét, néhány utazást, húsz-harminc mikrosütöt és megszámlálhatatlan ­esetleg csak ötszázat érő láncot. Viszont a további megrendelés, ami feltélele a nyereményjátékon való részvételnek, garantáltan nem ötszázba kerül, hisz csak a postaköltség 295 forint. Ilyen egyszerű ez! Es még boldog voltam néhány órán keresztül. Most már csak arra lennék kí­váncsi, hányan kaptak hasonló levelet, csupán itt Szekszárdon? anonvmus ­- Az induló anyag összeállításában ezek szerint számítanak a helytörténé­szek, a város múltját ismerő és kutató szakemberek segítségére? - Terveink szerint létrehozunk egy szakértő bizottságot, amelyben helyet kapnak az említett szakemberek is. Ez a bizottság tesz majd javaslatot a név­sorra, s valószínűleg közülük kerülnek ki azok is, akik megírják az Arany­könyvbe szánt rövid élet- vagy pályaraj­zokat, vagy akár az életmű méltatását. - Hogyan kerülhetnek be a dokumen­tumkötetbe kortársaink? •Evangélium Hát (mégis) van mennyország? A természet óriási katasztrófákat tud teremteni. A katasztrófa persze csak egy szó v amellyel valami meglepő károsat és hirtelen végbemenő bajt fejezünk ki. Es mindig szubjektív. Ha tárgyilagosan és az embertől függetle­nül gondolunk rá, csak átrendeződésről lehetne beszélni. A jelenségek a vi­lágban a tartós jó felé haladnak. Tud az ember is ártani a természetnek, a világnak. Azt hiszem, általában a jó - megfeledkezve az általános és a közjóról a személyes jó érdekében: karsztok, sivatagok jönnek létre. - Hiszem, látom, hogy tud az ember rontá­sokat jóvátenni, és a természet kihever ártalmakat. Az ember képességei örökölt képességek; amit tud az ember, tudja az Is­ten is! Minden természetes életnek alapvetően velejárója az öregedés, a fogyat­kozás, az elmúlás. Az életnek ősképe és ősforrása az örökön élő Isten. Ö nem a természethez igazodik. Fordítva: a természet igazodik az Istenhez. Isten küldöttje, Jézus megmutatta ezt. A természet hallgatott szavára: ato­mok másként soijáztak, kórok múltak el, halottak támadtak fel, szellemek engedelmeskedtek akaratára. Jézusban megmutatkozott az Isten jósága és emberszeretete. Jézus a leghűségesebben a mennyei Atya akaratát teljesítette itt a földön. Jézus kinyilatkoztatja: senkit sem veszítek el azok közül, akiket az Atya nekem adott. Azt akarom, hogy ti is ott legyetek, ahol én vagyok. Atyám házában sok hely van. Megyek helyet készíteni számotokra. S lesz az Isten minden mindenben. A természet öröklétről beszél, a történelem örök létről beszél, az emberi szív mélye örök életet sóvárog, a kinyilatkoztatás örök életről beszél. Jézus fölment a mennybe; és én hiszem a föltámadást és az örök életet. MIM EDE plébános - Az Aranykönyvbe való bejegyzés­re bármely képviselő bármikor javasla­tot tehet. A képviselő tesz javaslatot, de természetesen neki is lehet „súgni". A demokrácia elvére alapozva tulajdon­képpen akármelyik választópolgár kez­deményezheti képviselője útján valaki­nek az Aranykönyvbe való bekerülé­sét. A javaslat előterjesztéséhez azon­ban ki kell kérni az ügykör szerint ille­tékes bizottság véleményét, s a döntés­hez minősített többség szükséges. - Tervezik-e, hogy a város érdeklődő közönsége számára valamilyen formá­ban hozzáférhetővé tegyék majd az Aranykönyvet? - Úgy tervezzük, hogy a kötetet mint kordokumentumot a polgármesteri hi­vatalban helyezzük el. Ha készül má­sod- vagy harmadpéldány is - minden bizonnyal készül ilyen -, az a múzeum­ba vagy a könyvtárba kerülhet. Egyelő­re nem gondoltunk arra, hogy kiad­vány formájában megjelentessük, de végső soron ez sem elképzelhetetlen. Ezen érdemes még gondolkodnunk. - Mikor kezdődhetnek meg a munká­latok, mikorra várható az Aranykönyv megszületése? - Most még a tervezés időszakában vagyunk. A legutóbbi képviselő-testü­leti ülésen terjesztettük elő az Arany­könyvről szóló rendelet tervezetét. Jú­niusi ülésünkön ismét napirendre tűz­zük, s tulajdonképpen majd csak akkor dönt a testület az Aranykönyv-alapítás kérdésében. Ha pozitív döntés szüle­tik, csak akkor kezdődhet meg a tényle­ges munka. - udud ­Szekszárdi történetek Háborús évek (1916) Meghalt a Tolnáról nálunk is jól is­mert Náci kapitány, a vitéz jászkun hu­szár, aki nem is kapitány volt, hanem őrnagy, akit mindenki Náci kapitány­nak kényeztetett, pedig nem is Nácinak hívták, hanem Spilka Géza volt az ő ne­ve. A bukovinai harcokban rohant a beásott kozákok ellen, egy muszka go­lyó mellbe találta, keresztülszaladt a tü­dején. Bevitték a csernovitzi kórházba s ott harmadnapra meghalt. Amilyen rettenthetetlen vitéz volt, embernek éppen olyan szerény, ha tudna róla, hogy búcsúztatják most, valóság­gal pironkodva mondaná: ugyan micso­da komédia... kicsit meghaltam... mit feszegetik ennyit. Remek lovas volt, s amikor díjait megnyerte, akkor is így szerénykedett: lovára fogta, ha az ö ér­demeit dicsérték. Példát mutatott embe­reinek, hogyan kell halált megvetve em­berfeletti erőt meríteni hazaszeretetből. Idegemésztő küzdelemben épp olyan nyugodt tudott maradni, mint a békés idők gyakorlatozása közben, amikor a lovával hanyattvágódó huszárnak meg­mutatta, miért vágódott vele hanyatt a ló. Május 11-én, amikor a jászkun hu­szárokat ismét - mint a háború folya­mán oly sokszor - egy veszedelmes pont­ra állították, ő volt, aki századával ron­tott a doni kozákokra, előre, mindig elő­re a csillagokig... Sírján hamar zsendül a fű, könnyeikkel öntözték azt azok a marcona katonák, a jászkun huszárok. Sírnak a 34-es bakák után a szek­szárdiak, de elfelejt sírni az, aki elmegy szerdán és csütörtökön, hogy megnézze a Jancsi huszár című katonai darabot a Világ mozgóképszínházba. Ez az igazán szép katonai bohózat három felvonás­ban kerül a közönség szemei elé. A bo­hókás vígjáték igazán el fogja felejtetni a mai nagy napok szomorúságát. Gyö­nyörködhetünk a magyar huszár bravú­ros, de sokszor komikus voltán, ami bi­zony sokszor megesett ami Jancsinkkal is, hogy bravúros tettek helyett, amikor a ló hátán kellene ülnie, akkor ö a föld porában fetreng. Ezután következik a Mirza királynő című dráma négy felvo­násban. A királyi udvar belső titkait vi­lágítja meg a maga valóságában, ahol egy királynő beleszeret a gárdatisztjébe, a rosszindulatú udvari előkelőségek akarata ellenére is. Végül pedig a szoká­sos hadi híradó. Egyúttal tudomására adja a közönségnek a mozi igazgatósá­ga, hogy ezentúl állandóan cigányzene­kar fog közreműködni az előadásokon, ami már igazán szép és élvezetes estélye­ket helyez kilátásba a mozilátogató kö­zönségnek. * Aki még a májusfát is meglopja. A szépen beköszöntött május első napjá­nak és a szeretet megnyilvánulásának jeleként szép májusfát kapott Nagy Ro­zika Alsónyéken, de irigy szomszédja, Dér Mihály maga számára szerette vol­na megszerezni azt és díszítményétől megfosztotta, miért is a csendőrség a ki­rályi járásbírósághoz feljelentette. -tüke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom