Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-05-16 / 19. szám

1993. MÁJUS 23. , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 5 Pünkösdölőre készülnek. Szekszárdi történetek Pántlikás és bokrétás táncosok Görögországban a Bartina A napokban érkezett haza görögor­szági turnéról a Bartina Néptáncegyüt­tes felnőttcsoportja. Matókné Kapási Julianna művészeti vezetésével az ÁFEOSZ szervezésében április 21. és május 3. között összesen tíz fellépésen mutatkozott be szűkebb pátriánk mél­tán nagyhírű együttese. Először a Drá­ma melletti kis faluban, Xiropota­moszban léptek fel francia, bolgár és természetesen görög csoportok társa­ságában. Ezt egy háromnapos thessza­loniki kirándulás követte - immár saját költségen -, majd Athénben vendéges­kedett a Bartina, ahol önálló műsorok­kal vették le lábáról a görög közönsé­get. Néhány napig róluk beszélt a vá­* Görögországban ugyanis nagy ha­mánya van a folklórnak és az auten­tikus néptáncnak, szinte minden falu­ban működik egy néptánccsoport, hal­lottuk Matókné Kapási Juliannától. Rengeteg meghívással érkezett haza a Bartina, amit nem tudnak viszonozni, ezért felajánlják, hogy azok a környék­beli együttesek, akik szívesen fogadná­nak görög csoportot és tennének vi­szontlátogatást, jelentkezzenek náluk. Címet és nevet adnak... Szakmailag nagy sikert jelentett a fiatalabb korosztálynak az április 30. és május 2. között Szarvason megtartott Országos Gyermekszólótánc Verseny. A nívós megméretésen első ízben in­dultak a bartinások, az elődöntők során hat szekszárdi jutott a legjobbak közé: a Daróczi Viktória-Grósz Péter, Kárpáti Kati-Pap András és a Hutai Veroni­ka-Stocker Antal párosok. Az ország legjobb gyermektáncosai között 10 párt értékeltek, a legjobb lá­nyok a pántlikás táncos, a legjobb fiúk a bokrétás táncos díjat kapták meg. Nagy sikert jelent, hogy az elismerő címet egy bartinás pár is elnyerte, az 5-ös is­kolás Hutai Veronika és a 3-as iskolás T>7> Ésszerű gyógyszer­felhasználást ! Dr. Botos József államtitkár beve­zetőjével vette kezdetét a minap az a konferencia, melyet a Recept című egészségpolitikai magazin rendezett Budapesten. „Gyógyszerfelhasználás a kórházakban" címmel, a téma az OTF gyógyszertámogatási szándékát, illetve lehetőségeit taglalta, a közeli és távo­• Ibbi jövőt illetően. Szekszárd város órházi főgyógyszerészével, dr. Baksa Klárával a rendezvényt követően be­szélgettünk. - Mint gyakorló szakember miként értékeli az elhangzottakat? Miként prog­nosztizálták - Ön szerint - a hallottak a jövő kórházi gyógyszerfelhasználását? Egészen konkrétan a szekszárdiét? - Több gondolat is megfogalmazó­dott, ami foglalkoztatja a szakmát. A költségérzékeny orvosi szemlélet ki­alakítása és elteijesztése, az ösztönző­rendszer fontossága a gyógyszergaz­dálkodás racionalizálása szempontjá­ból. Az ambuláns betegek ellátása és fi­nanszírozásának megoldása éppúgy napi téma, mint a megjelenő új gyógy­szerek besorolása a terápia szempont­jából. Lényeges, hogy a gyógyszerügyek központi helye a gyógyszertár legyen. Remélem, a racionális terápia fogalma, amely előtérbe helyezi a gyógysze­részt, elteijed és teret hódít a költségér­zékeny szemléletű kórházi orvosok kö­rében országszerte, így a szekszárdi kórházban is. - bayer ­Stocker Antal a tíz legjobb közé került. Gratulálunk! A Pünkösdi Fesztivállal egy időben Szekszárdon rendezik meg a Babits Mihály Művelődési Ház, a Bartina Néptánc Egyesület és az „Örökség" Gyermek Népművészeti Egyesület szervezésében a „Pünkösdölő" Orszá­gos Gyermektánc Fesztivált. Május 29­én és 30-án 1200 gyermek szerepel majd városunkban. A szombati ver­senyprogram délelőtt fél tizenegykor kezdődik, majd délután három és öt óra között a Prométheusz-parkban ut­ca-, menettánc lesz, 32 csoport lép szín­padra, este hétkor kezdődik a második versenyprogram, majd mulatság záija a napot. Vasárnap 10-12 óra között a 3. ver­senyprogramra kerül sor, délután ket­tőkor pedig pünkösdi király- és király­néválasztás lesz. Fesztiválzáró: vasár­nap 16.30 órakor. A versenyprogra­mokra a belépés díjtalan. Minden bartinás család fogad egy­egy vendég táncost, az 1200 gyermek há­zaknál történő elszállásolásához azon­ban a Szekszárdon és környéken lakók segítségére van szükség. Kérik azoknak a jelentkezését, akik egy vagy több táncos gyermeket elszállásolnának május 29-én egy éjszakára és reggelit biztosítanának számukra. Jelentkezni május 22-ig telefonon vagy személyesen lehet a Babits Műve­lődési Ház információs irodáján. Tele­fon: 16-722. Evangélium Jézus Krisztus mondja: „...Én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek." Jn. 10, 10b. Milyen nagy öröm az a tény, hogy Jézus jött értünk! Nagypénteken meghalt helyettünk, húsvétkor feltámadt miattunk, mennybe ment, hogy szószólónkká legyen az Atyánál! Milyen szomorú, hogy emberek mégis Isten nélkül élnek! Valaki találóan így fogalmazta meg az Isten nélkül élő emberek életét: „Ha az emberek Isten nélkül élnek, akkor: - az erkölcs gátlástalan, - a hazugság határtalan, - a népek békétlenek, - a kormányok tanácstalanok, - a tanácskozások eredménytelenek, - a konferenciák vég nélküliek, - a felvilágosítás esztelen, - a divat szemérmetlen, - a gonoszság végtelen, - az adósságok törleszthetetlenek, - a politika jellemtelen, - a kilátások vigasztalanok, - az emberek reményvesztettek: és amellett: - az egyházak erőtelenek, - a hívők élete pedig imádságtalan! Boldog az az ember, aki nem a láthatókra néz, hanem az emberi szem számára láthatatlan, de mégis élő személyre. A zsoltárossal együtt a Hegyre emeli szemeit, hiszen tudja, onnan jő a se­gítség. Jézus Krisztus szaván az egyház erőtlensége és a hívők imádságtalan élete nem változtat. Isten Igéje mint egy szikla állja a történelem viharait és a Hozzá menekülőt nem küldi el üresen. Ma is így szól: „...Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugoszt­lak titeket." Máté, 11, 28. Imádkozzunk: Urunk, Jézus, segíts, hogy a tieid erőtlenségén felragyoghas­son a Te győzelmednek dicsősége. Jézus nevében kérünk. Amen. J. GY. (1916) Siralom. A szekszárdi szőlők álla­pota a szó szoros értelmében siralmas­nak nevezhető. A májusi sebes záporok­kal járó időjárás következtében a pero­noszpóra erősen fellépett és valósággal leette a tőkéről a fürtöket. A molykukac is nagymértékű károkat tett, valamint a köd is. El lehet mondani, hogy a szőlő­termés kilenctized része megsemmisült. Csak itt-ott, elvétve mutatkozik egy-egy szőlőben egy kis termés, különösen olya­nokban, melyek május 20-30. között kapták a permetezést, ami a tőkéket és fürtöket ellenállásra képesekké tette. Igen sok olyan szőlő van, éspedig úgy a lapon, mint a hegyen, melyek a permete­zés dacára egyetlen szem termést sem fognak adni. Oda a sok munka, a sok költség, oda a szép termés boldogító re­ménye. Ily szölötermésviszonyok között igazán szatíra, hogy a szőlönapszám árát a nép úgy felcsigázza. A permetező napszámos, aki tavaly 2,40-3 koronát kapott, 7-9-10 koronát is követel, a per­methordó nő pedig 3,60-4-5 koronát. A munkás nem tudja, hogy mit kérjen és mindennap nagyobb munkabért akar... Hova fog ez vezetni? * Rézgálic. A központi járás részére kiutalt rekvirált rézgáticból egy vagon érkezett Szekszárdra és az az illető köz­ségek részére hétfőn el is fuvaroztatott. Ugyanezen alkalommal Szekszárd ré­szére is érkezett 22 mázsa kiutalt rézgá­lic, melynek szétosztása hatósági utal­ványok alapján folyamatban van kilón­ként 1,67 f árért, amely összeg a város gazdasági hivatalában az utalvány ki­váltásakor előre fizetendő. Értesülé­sünk szerint valószínű, hogy a második permetezésre is utal ki a kormány a gaz­daközönség részére rézgálicot, ami igen jó dolog lesz, ha bekövetkezik és szüksé­ges is volna, hogy bekövetkezzék. * Megázott liszt. Szekszárdon futótűz­ként terjedt el a hír, hogy egy vasúti ra­komány liszt teljesen pocsékká ázva és így elromolva érkezett meg. A dolog úgy áll, hogy a nagykanizsai malom egy ko­csirakomány lisztet küldött Agárd köz­ség részére, de minthogy zárt kocsit nem kapott, a szállítás nyílt kocsikban volt, a liszteszsákokat azonban ponyvával fedték be. Efödés azonban nem minden­hol volt gondos, mert a nagy záporesők következtében az esővíz a kocsirako­mány egy részét érte és eláztatta. Az el­ázott lisztet természetesen a vármegye nem vette át, azért a feladó gőzmalom szavatol, de a kocsirakomány el nem ázott részét az agárdiak elszállítják. A posta nem szavatol. A kereskede­lemügyi minisztériumnak rendelete sze­rint a m. kir. posta a háború tartama alatt nem szavatol azokért a háborús károkért, késedelemért, amely a hábo­rús eseményekből vagy a háborús álla­potbólfolyólag a postai szolgálat rendes menetének megadályozása vagy megza­varása folytán keletkeznek. Azt, hogy a szavatolást kizáró ilyen ok fennforog, a posta igazgatósága gondos vizsgálat alapján állapítja meg, s per esetére az el­lenkezőnek bizonyítása azt terheli, aki igénnyel lép fel. , -tiike-

Next

/
Oldalképek
Tartalom