Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-05-09 / 18. szám

Szekszárdi történetek Piaci perpatvarok Piaci veszekedések gyakorta előfordultak valaha, hiszen az alku alkalmas arra, hogy nézeteltérések legyenek eladó és vevő között. Mit ír erről a régmúlt idők sajtója 1916 nyarán Szekszárdon? A szombati szekszárdi piacon történt, hogy az elárusítók indulatosan tárgyalták a piaci uzsorások megrendszabályozását célzó intézkedéseket. Az elárusítók azt hiszik, hogy a drágaságot az égig lehet felcsavarni. A leghangosabb volt a piacon Ranga Istvánné, aki „Ne adjátok!", „A megszabott árért azért se adjátok, dögöljenek meg az urak éhen!". A nagyszájú piaci amazon azonban megjárta, mert az elöljáró hatóság meghallotta izgató szavait és megtette ellene a feljelentést az ügyészségnél. Rácz József rendőrkapitány több elárusítót elmarasztalt, így Szabó Ádámné Kovács Borbálát és Cserdi Jánosné Kalmár Julit, akik a tojást tizennégy fillérjével árusították, megbírságolta húsz-húsz koronára, Puk Ferencné Ribling Julit, aki egy fej salátáért tizenhat fillért szedett harminc koronára, Fuchsz Ferencné Bors Rozáliát, aki a tej literjét negyven fillérért árulta, megbírságolta ötven koronára. A tárgyalás és a bírságolás természetesen nem ment a legsimábban. A felek handabandáztak, jogaikban sértve érezték magukat. Azt mondták, nelik joguk van annyiért adni a tejet, tojást, salátát amennyiért nekik tetszik, aki drágálja vagy nincs rá pénze, az ne vegye meg. A rendőrkapitány angyali szelídséggel ismerte el, hogy joguk van olyan árakat kérni, amilyeneket akarnak, de neki meg joga van a piaci uzsorásokat elítélni, ami be is következett. Itt említjük meg, hogy a rendőrkapitány a saláta árát fejenként négy fillérben, a tojás árát darabonként 10 fillérben, a tej árát literenként 28 fillérben állapította meg, amely ármegállapítást méltányosnak kell elismerni és kívánatosnak tartjuk, hogy a többi piaci cikkek ára is méltányosan állapíttassák meg. A szombati heti vásáron a piacrendészet tovább folytatta a vizsgálatokat. Ez alkalommal Török Józsefnét feljelentették, mert a tej literét negyven fillérért mérte. Egy paprikahamisítás is történt. Az előbb már említett Szabó Ádámné Kovács Borbálánál már régebben találtak rossz paprikát. A csendőrök megtalálták nála az anilinfestéket, ami a szervezetre a legártalmasabb. A vegyelemzés a festett paprikát nem megfelelőnek találta és a paprikahamisító ötven korona pénzbüntetésre ítéltetett, valamint meg kellett hogy fizesse a költségeket is. Kérjük a rendőrséget, hogy lankadatlan buzgalommal és éberséggel folytassa a piaci visszaélések üldözését. Van-e tanulság? Bizony van, mégpedig az, hogy régen sem hagyták az árakat a csillagos égig nőni, ma is meg lehet ezt akadályozni, csak oda kell figyelni. Hogy kinek? A rendőrkapitányságnak vagy másnak? Inkább másnak természetesen, csak foganatja legyen. -tüke, SZEKSZÁRDI 1993. MÁJUS 9. VASAPMAP •

Illyés Gyula francia barátjáról rtam megtudni valami fontosat, például azt, hogy hány képe látható majd a Simontornyai Vármúzeumban, s egyáltalán, mikortól voltak közeli kapcsolatban, ezért hívtam telefonon Simontornyát. A kiállításra csalogató kártya hátán lévő szövegben az áll, hogy Georges Charaire költő, színházi rendező, festőművész rendezte Illyés Gyula Kegyenc című drámáját 1964-ben Párizsban, azt a darabot, amit itthon betiltottak. A díszleteket is ő tervezte. A női főszerepet felesége, Veronik Charaire játszotta. Olvasható még ebben a kis ismertetőben, hogy Illyés és Charaire kölcsönösen fordították egymás verseit magyarra, illetve franciára, továbbá, hogy a Puszták népét franciára Veronik Charaire fordította le. Amikor tárcsáztam a Simontornyai Vármúzeum számát, azt vártam, flfcgy az intézmény valamelyik muniratársa, talán maga az igazgatónő, Takács Mária ad majd kiegészítő információt, hiszen a meghívó hivatalos megjelölése szerint: felelős kiadó Takács Mária. Nem kétséges, hogy ezt a kiállítást ő hozta - hozatta - Párizsból Illyés szülőföldjére, egy kerek évforduló alkalmából. Már tíz éve halott a nagy író, költő, a rá emlékezés így még élőbb, hogy Párizsból is eljön Tolnába az, aki igazán a barátai közé tartozott. Kitűnő ötlet, gondoltam, bár azt hittem, hogy csak a képei érkeznek, tehát művészete egy kis töredékével teszi tiszteletét Georges Charaire, ami idős kora miatt érthető. A vonal másik végén így szól egy jókedvű női hang: - Azonnal adom azt, aki mindent tud a kiállításról. A kezemben tartott toll kész a jegyzetelésre. De valaki azt mondja Simontornyán: - Veronik Charaire. Parancsoljon! Eltelik két-három másodperc, mire összeszedem magam és én is bemutatkozom, majd mentegetőzés következik, hogy más esemény miatt nem mehetek el a kiállítás megnyitására, ezért így szeretnék... A hölgy annyira kedves és beszédes, mintha várta volna már ezt a hívást, mintha nem is egy idegennel váltana szót. Kérdésemre, hogy mikor érkeztek Magyarországra, elmondja, tíz nap óta itt vannak, a ... családnál vendégeskednek, mert sajnos Illyéséknél baj van, Flóra aszszony infarktust kapott, nem is tudott kimenni tőlük senki a Farkasréti temetőbe koszorúzni, hiszen Máriának az édesanyját kell ápolnia. - Gyakran találkoztak az Illyés családdal? - Mindig együtt nyaraltunk 1960 óta, Budapesten vagy Párizsban. Rengeteg közös munkánk volt, egy időben a Kegyenc bemutatása miatt, máskor a fordításokkal. Én a Puszták népét fordítottam. Ezek múlhatatlan emlékek Illyés Gyuláról. - Simontornyán milyen alkotásai láthatók a fétjének? - Festmények és metszetek. Húsz olajfestmény. - A témakör, a stílus? - Mi úgy gondoljuk, lírai absztrakt. - Meddig tart a kiállítás? - Két hónapig. A kérdeznivalóm tulajdonképpen elfogyott, mert nehéz így beszélgetni, bár nincs benne semmi erőltetettség. A hölgy szerény: „színésznő voltam" - így vall magáról, máskor meg azt mondja: „csak magyarul tudok", holott nyilvánvalóan tökéletes franciatudással bír. Búcsúzáskor ő is kifejezi sajnálkozását, hogy személyesen nem találkoztunk. A hangja fiatalos, szinte bársonyosan tiszta. Eltűnődöm: miképpen lehetséges, hogy valaki nagyon magyar és nagyon francia egyszerre, minden pillanatban. Gemenci József Dixie-sztárok Benkó Dixieland Band május 10-én, 19 órakor a Babits színpadán.