Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-04-18 / 15. szám

1993. ÁPRILIS 13. SZEKSZÁRDI VASÁRNAP Remete-sirató Vagy tíz éve nem lakják az omladozó gondnoki házikót. Az óvó tekintet és a vigyázó szó nagyon hiányzik itt, a Remete-kápolna környékén, lefűrészelt lakatok, tokostól kiemelt ablakok, feltépett padozat, téglával összetört palatető... szívszorító látvány Szekszárd hagyományos kegyhelyén, egyik legrégebbi műemléke környezetében. - Nagycsütörtökön, amikor kijöttünk két leláncolt focikapu állt a templom előtt, szóltam a fiúknak, hogy tüntessék el nagypéntek reggelére. De kutyákkal is bejárnak, tavaly például kutyapályát állítottak fel szabályos vasugratókkal. Magam tettem be a sekrestyébe a fsakat - eleveníti fel a közeli és távolabbi múlt történéseit Farkas Béla plébános. - Erre bedobták az ablakot és az évszázados vasrácsokat próbálták meg kivésni. A kórházi kápolnával egyidős, 1751. és 1778 között Szent Anna tiszteletére emelt kápolnát nem csupán a vandál kezek értelmetlen, vagy nagyon is céltudatos rongálása pusztította. A műemléki értékű barokk kápolnából eddig két festményt vettek avatott kézbe, restaurálták és ma a Wosinsky múzeumban láthatók. Feltehetően központi helyen állt a mai mellékoltár, amelynek helyét egyjellegtelen, dísztelen oltárral pótolták, restaurálásra vár azonban a két mellékszoboralak. A sokféle stílust és színvonalat képviselő szentképek egyelőre csak kényszerből kaptak helyet a falakon, olyan időszakra várva, amikor pénz és energia lesz a Remete-kápolna felújítására, belső, stílusos kialakítására. Ez a belvárosi templom felújítása után csak a közösségi ház átadását követően kerül napirendre. Egyelőre egy víztelenítő szerkezetet állítottak fel és gondosan lakatolják a templomot. Ami egyébként májustól szeptemberig él, hiszen minden szombat reggeli szentmisét itt celebrálja Farkas plébános úr. A szeptember 8-i búcsú viszont ezreket vonz, valóságos népünnepély Szekszárdon. Az egyházi alkalmak közötti időszakokban pedig izgalmas focimeccsek színhelye... - Nem mi törtük le a lakatot és nem jártunk a gondnoki ház környékén. Miért tennénk, különben is mindjárt bennünket gyanúsítanának? - lóbálják lábukat a templomlépcsőn a környékbeli srácok közül ketten. A plébános úr próbálná meggyőzni őket: ugyanúgy rúghatnák a labdát a templomkert kerítésével szemközti nagy parlag földterületen, mindjárt kontráznak: - Nagyon lejt a terület, sorra kilyukadtak a törmelékes, rossz talajon a labdák, ráadásul mellette megy az út, egy nagyobb rúgás és az autók alatt a foci... Kimennénk a templomkertből, ha lenne hova - mondják kánonban. Ehhez pedig nem kellene túl sok: legfeljebb néhány köbméter föld és fűmag, amit talán a környéken lakó szülők, vagy gyerekek is bevetnének, gondoznának. -takácsfotó: -kapfinger-