Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-04-18 / 15. szám

1993. ÁPRILIS 18. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 9 e) a keresetpótló gyed, gyes és táppénz összegét, » 0 a mezőgazdasági kisárutermelésből származó mindenkori adómentes összeg feletti árbevétel részéből élőállatok tenyésztése és állati termékek előállítása esetén az árbevétel 10%-át, minden egyéb esetben 30%-át, g) a földjáradékot, a háztáji és illetményföld megváltásáért kapott összeget és a természetbeni juttatást, amit a Budapesti Árutőzsde tárgyév október havi súlyozott átlagárán kell átszámítani. h) a kapott gyermektartásdíj összegét, i) a munkanélküli segélyt. (2) Az (1) bekezdés szerinti - jövedelemadó-fizetési kötelezettség alá eső jövedelmek esetében - bruttó jövedelmeket csökkenteni kell a levont vagy önadózás keretében befizetett személyi jövedelemadó összegével, és a megfizetett nyugdíjjárulékkal és az adózót terhelő más fizetési kötelezettséggel. Az ehhez szükséges adatokat az adókötelezett az önkormányzati adóhatóság felhívására köteles igazolni. Az egyéni vállalkozó magánszemély évi nettó jövedelmét a 22. § (5) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint kell megállapítani. (3) A magánszemélyek jövedelemadójá•

szóló rendelkezések szerinti adómentes :delmet az ügyfél írásbeli nyilatkozata alapján kell megállapítani. (4) Az egy főre jutó nettójövedelem kiszámításánál nem lehet figyelembe venni a) a családi pótlékot, b) az árvaellátást, c) a segély jellegű rendszeres ellátást (pl, a vakok járadékát és segélyét, a rendszeres szociális segélyt, a katonai segélyt, a rendszeres nevelési segélyt), d) a lakbér-hozzájárulást, e) öregségi és munkaképtelenségi járadékban részesülő adókötelezett esetében a földjáradékot. 26. § A késedelmi pótlék mérséklése, elengedése Az önkormányzati adóhatóság a megállapított pótlékot - valamennyi bevezetett helyi adóra és adóalanyra vonatkozóan - kivételes méltányosságból mérsékelheti vagy elenged# „ IV. fejezet Értelmező rendelkezések 27. § E rendelet alkalmazásában 1. Tulajdonos: a tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja, 2. Vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is - a földhasználat és lakásbérlet, 3. Épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ide értve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része, 4. Építmény: olyan ingatlan jellegű, végleges vagy ideiglenes műszaki alkotás (épület, műtárgy), amely általában a talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jött létre. Nem minősül építménynek a három évnél rövidebb időtartamra létesített építmény, 5. Építmény megszűnése: ha az épületet lebontják vagy megsemmisül, illetőleg, ha az építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonta, 6. Kommunális beruházás:a közmű (a településre vagy annak jelentős részére kiterjedő elosztó- és vezetékrendszerek) és az ezzel kapcsolatos létesítmények, amelyek a fogyasztók vízellátási - ideértve a belvíz-, a csapadék- és a szennyvízelvezetési, tisztítási -, villamos energia, hő-, gázenergia és távbeszélési igényeit elégítik ki, valamint az út- és járdaépítés, 7. Korrigált átlagos statisztikai állományi létszám: a Központi Statisztikai Hivatal Munkaügyi Statisztikai Fogalmak c. módszertani segédlet 1992. évi július hó 15. napján érvényes szabályai szerint éves szinten számított statisztikai állományi létszám, ideértve a saját nevében és saját kockázatára rendszeresen, haszonszerzés céljából vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyt, továbbá azt a tulajdonost, aki vállalkozásában személyes közreműködésre kötelezett vagy azt mellékszolgáltatásként végzi, valamint a segítő családtagot. 8. Nettó árbevétel: a) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele, továbbá a kapott kamatok és kamat jellegű bevételek együttes összege, a b)-i) pontokban foglalt eltérésekkel, b) a pénzintézeteknél: a kapott kamatok és kamatjellegű bevételeknek, az egyéb pénzintézeti tevékenység bevételeinek, a nem pénzintézeti tevékenység nettó árbevételének együttes összege, c) a biztosítóknál: a biztosítástechnikai bevételek, a biztosítástechnikai tartalékok csökkenéséből származó, valamint a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek együttes összege, d) a költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel, e) az értékpapír-forgalmazó társaságnál: az értékpapír-forgalmazás bevétele, növelve a kapott kamatok és kamat jellegű bevételek összegével, f) az egyházi jogi személynél, valamint az egyház által alapított intézménynél: a könyvvezetési kötelezettségtől függően a vállalkozási tevékenységből származó a) pont alatti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel, g) a jogi személyiséggel rendelkező, jogi képviseletet ellátó munkaközösségnél, az ügyvédi irodánál: az a) pont alatti árbevétel pénzforgalmi szemléletben számított őszszege, h) a b)-g) pontban nem említett szervezetnél (lakásszövetkezet, társasház, alapítvány, társadalmi szervezet, az általuk alapított intézmény stb.) - könyvvezetési kötelezettségtől függően - a vállalkozási tevékenységből származó, az a) pont szerinti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel, i) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval, 9. ha a vállalkozó nem mutatja ki (vagy nem mutatható ki) az egyes telephelyekre a nettó árbevételét, akkor az adózás teljesítése és az arányos teherviselés érdekében a vállalkozó a megosztás módját a következők szerint alakíthatja ki: a) a megosztás elvét, pontos menetét az előleg és a tényleges adó összegét, a gazdálkodónak - az adóhatóságok (állami, önkormányzati) által ellenőrizhető módon - írásban rögzítenie kell, b) az egyes telephelyek közötti megosztásnak a tevékenység végzésével arányosnak kell lennie, c) a többszörös adófizetés elkerülése érdekében az egyes telephelyekre osztott nettó árbevétel összegének egyenlőnek kell lennie a gazdálkodó összes nettó árbevételével, d) az adóelőleg számításánál ugyanazt a megosztási elvet kell alkalmazni, mint a tényleges adó számításánál, e) ugyanazon adóév folyamán csak egyféle megosztási módot lehet alkalmazni, f) a területileg elkülönült segédüzemek, szolgáltató- és energiatermelő, javító, karbantartó üzemnek, saját erőművek, gázt, gőzt, sűrített levegőt, vizet szolgáltató üzemek, raktárak, ha tevékenységük kizárólag saját termelést szolgálnak, amelyből kimutatható árbevétel nem keletkezik, nem adóznak: ha azonban külső szolgáltatást végeznek árbevétel ellenében, ez az árbevétel adóköteles, g) a jóléti, szociális, kulturális, sport-, gyermeklétesítmények működéséből származó árbevételt külön kell kezelni, hogy ne okozzon a termelésre jutó árbevétel megosz-' tásánál aránytalanságot. 10. Vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző a) vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély, b) az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély, c) mezőgazdasági termelést és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatást végző magánszemély, d) az egyes tevékenységek gyakorlásáról szóló jogszabályok alapján vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet folytató magánszemély, e) jogi személy, f) egyéb szervezet. 11. Ideiglenes (alkalmi) tevékenység: az önkormányzat illetékességi területén a vállalkozó által a székhelyén, illetve állandóra létesített telephelyén kívül, nem rendszeresen, az alkalomtól függően, eseti jelleggel végzett tevékenység, ide nem értve az idényjellegű tevékenységet, a fogyasztási szolgáltatásokat és a fuvarozást. Az építőipari, valamint a nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkák, továbbá az ezekkel kapcsolatos szerelési, szervezési, lebonyolító, szaktanácsadó, illetve felügyeleti tevékenység abban az esetben ideiglenes, ha az időtartam folyamatosan vagy egy adóéven belül megszakításokkal legfeljebb 3 hónap, ezt meghaladó esetben a tevékenység állandó telephelyről végzett tevékenységnek minősül. 12. Idényjellegű tevékenység: az a vállalkozási tevékenység, amelyet a vállalkozó állandó székhellyel, telephellyel az év meghatározott szakához kötötten rendszeresen végez. 13. Szociális intézmény: a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott személyes szociális gondoskodást nyújtó szervezet, vállalkozás. 14. Egészségügyi intézmény: minden olyan szervezet, vállalkozás, amely járó- vagy fekvőbeteg-ellátást, megelőző, illetőleg szűrővizsgálatot, diagnosztikai vizsgálatot, gyógyító célú, vagy más egészségügyi beavatkozást, utókezelést, rehabilitációt, illetve mentőszolgálatot végez, továbbá, amely gyógyszert forgalmaz. 15. Közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Vállalat, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, továbbá a helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást végző szerzetek közül a villamos és gázenergia-, a melegvíz-, ivóvíz-, csatornaszolgáltatást nyújtók, ideértve a víziközmű-társulatot is. 16. Székhely: a jogi személy alapszabályában, a cégbejegyzésben ekként megjelölt hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, a központi ügyvezetés helye. » 17. Telephely: telephelynek minősül minden olyan hely, ahol üzleti (üzemi) vagy termelői (termeléssel összefüggő) tevékenységet folytatnak. 18. Az építési-szerelési munkák tekintetében a tevékenység helye, ahol az ingatlan (építmény) található. V. fejezet Átmeneti és hatályba léptető rendelkezések 28. § A bevezetett helyi adókkal kapcsolatos eljárásban az 1990. évi C. tv. (a helyi adókról szóló törvény) az e rendeletben és az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényben foglaltakat kell alkalmazni. 29. § (1) Annak a magánszemélynek, akinek az önkormányzat illetékességi területén végzett kommunális beruházás céljára 1991. és 1992. évben teljesített - támogatásokkal csökkentett - befizetése a tárgyévi adófizetési kötelezettségét meghaladta, a fennmaradó összeggel az e rendelet hatályba lépését követően az esedékessé vált helyi adója a rendelet 3. §-a szerint csökkenthető. (2) A vállalkozó az 1993. évi adóelőleg első részleteként annak az összegnek arfO°/o-át fizeti meg március 15-ig, amelyet az 1992. évi forgalmi adatok, illetve az 1993. évre hatályos helyi adókról szóló törvény, illetve képviselőtestületi rendelet állapít meg. 30. § Jelen rendeletet a képviselő-testület 1992. december hó 21-i ülésén fogadta el, rendelkezéseit 1993. január hó 1. napjától kell alkalmazni. A kihirdetés napja: 1992. december 31. 31. § Az 1990. évi C. tv. alapján hatályukat vesztő jogszabályok: E rendelet hatályba lépésével megszűnik az út- és közműfejlesztési hozzájárulásról szóló 18/1983. (X. 13.) ÉVM-PM.sz. együttes rendelet. Az állami telkek használati és igénybevételi díjáról szóló, a 4/1977. (I. 28.) PM-ÉVM-ÁH, a 19/1979. (XI. 1.) PMÉVM-ÁH, a 37/1982. (VIII. 2.) PMÉVM-ÁH, az 52/1983. (XII. 10.) PMÉVM-ÁH és a 67/1988. (XII. 26.) PM-ÉVM együttes rendeletekkel módosított 50/1975. (XI. 22.) PM-ÉVM-ÁH együttes rendelet. A telekadóról szóló, a 10/1972. (II. 19.) PM-ÉVM, a 2/1977. (1.28.) PM-ÉVM, az 54/ 1982. (X. 7.) PM-ÉVM és a 30/1983. (X. 16.) PM-ÉVM együttes rendelettel módosított 12/1970. (IV. 16.) PM-ÉVM együttes rendelet. A házadóról szóló 1986. évi 25. törvényerejű rendelet és a végrehajtására kiadott, a 31/1989. (VII. 13.) PM rendelettel módosított 35/1986. (X. 2.) PM rendelet. A nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló, az 1986. évi 25. törvényerejű rendelettel és az 1988. évi XV. törvénnyel módosított, 1985. évi 23. törvényerejű rendelet és a végrehajtására kiadott, a 35/1986. (X. 2.) PM és az 51/1988. (XII. 22.) PM rendelettel módosított 62/1985. (XII. 30.) PM rendelet. Szekszárd, 1991. december 23. Kocsis Imre Antal Dr. Palkó László polgármester jegyző A 29/1991. (XII. 23.) KT számú rendeletet módosította: - a 11/1992. (IV. 30.) KT számú rendelet, - a 34/1992. (XII. 31.) KT számú rendelet, - a 10/1993. (IV. 1.) KT számú rendelet.