Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-04-11 / 14. szám

22 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1993. ÁPRILIS 11. Szekszárd Város Képviselő-testülete azon polgárokért érzett szolidaritástól vezettetve, akik - önhibájukon kívül - szociális segítségre szorulnak, az Alkotmányban meghatározott szociális jogok érvényrejuttatására, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény végrehajtására az önkormányzat költségvetése adta lehetőségei szerint a következő rendeletet alkotja: I. fejezet Általános rendelkezések l.§ Az önkormányzat - az egyéneknek önmagukért és családjukért viselt felelősségén túl ajövő nemzedékért és a segítségre rászorulók iránt felelősséget érez és a róluk való gondoskodást fontos feladatának tartja. 2.§ A rendelet hatálya (1) A rendelet hatálya kiterjed Szekszárd város közigazgatási területén a) állandó vagy ideiglenesen bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra; b) állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre; c) a városban életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanokra; d) különös elbírálást érdemlő esetekben (életveszély, elemi kár) a városban ideiglenesen tartózkodásra is. (2) E rendelet hatálya nem terjed ki a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: Ttv), a családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Fit) hatálya alá tartozó ellátásokra. A hadigondozottaknak, a hadkötelezettség alapján katonai vagy polgári szolgálatot teljesítőkre és hozzátartozóiknak járó különleges pénzbeli ellátásokra, a nemzeti gondozásra, valamint a foglalkoztatási rehabilitáció keretében nyújtott ellátottakra, továbbá az egészségkárosodottak részére megállapítható pénzbeli ellátásokra. 3.§ Értelmező rendelkezések (1) E rendelet alkalmazásában a) Jövedelem: magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalóijárulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősüí, kivéve a mozgássérültek közlekedési támogatása, a rokkantsági járadék, a vakok személyi járadéka; b) Vagyon: minden ingatlan, ingó dolog, további vagyoni értékű jog, amelynek együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötvenszeresét meghaladja és amelynek hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező lakhatási és megélhetési feltételeit; c) Család: egy háztartásban életvitelszerűen együttlakó közeli hozzátartozók; d) Közeli hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha és a nevelőszülő; e) Tartásra köteles és képes személy: a d) pontban meghatározott az a közeli hozzátartozó, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, továbbá a tartást szerződésben vállaló, illetve az a személy is, akit a bíróság tartásra kötelezett; f) Hajléktalan: a bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy - kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalanszállás aki éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti; g) Munkanélküli: aki az Fit alapján munkanélküli-járadékban részesült és a munkanélküli-járadék folyósítása időtartamának lejártát követően az Fit alapján munkanélküli ellátásra nem jogosult, továbbá az is, aki a munkanélküli-járadék folyósítását követően újabb munkaviszonyt létesített és annak megszűnése után munkanélküli-ellátásra még nem szerzett jogosultságot, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80°/o-át. h) Létfenntartást veszélyeztető helyzetek: 1. krónikus, hosszan tartó betegségből eredő jövedelemkiegészítés; 2. nagyobb összegű váratlan vagy tervezhető önhibáján kívüli kiadások (tüzelővásárlás, beiskolázás stb.); 3. munkanélküli járadék, illetve a jövedelempótló támogatás folyósításáig terjedő időszak; 4. elemi károsultság; 5. egyéb támogatási formákból való kiszorulás; 6. egyéb szabályozhatatlan különös méltánylást érdemlő esetek; i) Minimális nagyságú lakás: az a legalább komfortos lakószobából és főzőhelyiségből, fürdőszobából és WC-ből álló lakás, amelynek alapterülete egyedülálló esetén a 45 m -t nem haladja meg, családban a 45 m

2-t és személyenként további 5 m

2 alapterületnél nem nagyobb, legfeljebb 70 m

2-ig. II. fejezet A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások 4. § (1) A jogosult részére jövedelemkiegészítésre, pótlásra pénzbeli szociális ellátás nyújtható. (2) A szociálisan rászorult jogosultak: a) munkanélküliek jövedelempótló támogatására; b) lakásfenntartási támogatásra; c) átmeneti segélyre; d) temetési segélyre; e) ápolási díjra; f) méltányossági közgyógyellátásra tarthatnak igényt. 5.§ (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások iránti kérelmet Szekszárd Város Polgármesteri Hivatala városigazgatási irodája, egészségügyi, szociálpolitikai csoportjánál (a továbbiakban: hivatal) lehet előterjeszteni, a támogatások hivatalból is nyújthatók. Kivételt képez a lakásfenntartási támogatás iránti kérelem, amelyet a városigazgatási iroda igazgatási csoportjához kell benyújtani. (2) A kérelmet Szekszárd város képviselőtestülete szociális bizottsága (a továbbiakban: bizottság), továbbá Szekszárd város polgármestere (a toyábbiakban: polgármester) bírálja el, majd a jegyző gondoskodik a megállapított támogatás utalványozásáról az Szt. 13. §-a alapján. 6. § A munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a támogatásra jogosultság feltételei (1) Jövedelempótló támogatásra jogosult az e rendelet 3. § g) pontjában írt munkanélküli, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a legkisebb öszszegű öregségi nyugdíj mindenkori összegének 80%-át. (2) Nem állapítható meg jövedelempótló támogatás annak a munkanélkülinek, aki a) a társadalombiztosítás keretében saját jogú nyugdíjra, nyugdíjszerű ellátásra jogosult vagy előnyugdíjban részesült; b) táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban illetve ápolási díjban részesül; c) olyan képzésben vesz részt, melynek során támogatásban részesül és ennek mértéke a jövedelempótló támogatásnak az (1) bekezdésben meghatározott összegét eléri; d) az illetékes megyei munkaügyi központtal (a továbbiakban: Munkaügyi Központ) az Fit 25. § (3) bekezdésében szabályozott együttműködést nem vállalja; e) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, javító-nevelő munka, elzárás büntetését tölti; 0 sor-, vagy tartalékos katonai szolgálatot, polgári szolgálatot teljesít. (2) Az (1) bekezdés d) pontja alkalmazásában az a munkanélküli sem vállalja az együttműködést, aki a szakképzettségénél, illetve az iskolai végzettségénél eggyel alacsonyabb szintű iskolai végzettséget igénylő munkahelyet nem fogadja el, feltéve, hogy a felajánlott munkahely az Fit. 25 § (2) bekezdésének d) pontjában foglaltaknak megfelel. (3) Meg kell szüntetni a támogatás folyósítását az (1) és (2) bekezdésben megállapított kizáró ok bekövetkezésekor, illetve, ha a munkanélküli: a) a munkaügyi központtal neki felróható okból nem működik együtt; b) oktatási központ nappali tagozatán kezdi meg tanulmányait; c) kereső tevékenységet folytat, a tevékenység megkezdésétől számított 30 napon belül. 7.§ A jövedelempótló támogatás összege (1) A jövedelemmel nem rendelkezőjogosult esetén a támogatás összege megegyeik az öregségi nyugdíj legkisebb összegével. (2) A jövedelemmel rendelkező munkanélküli jogosult esetén a jövedelemmel együtt éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. (3) A támogatás összege az előző (2) bekezdés esetén nem lehet kevesebb 1000 Ft-nál. (4) A munkanélküli hajléktalan személy jövedelempótló támogatásának megállapítása esetén a határozat egy példányát meg kell küldeni a fővárosi főjegyző (a továbbiakban: főjegyző) részére. 8.§ A támogatás iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmező személyes adatait (1. sz. melléklet), címet ahova a támogatás folyósítását kéri; b) bárminemű jövedelemre vonatkozó adatokat; c) a tulajdonában álló ingó, ingatlan vagyonról szóló; d) a munkaügyi központtal való együttműködést vállaló; e) az adatok valódiságát büntetőjogi felelősséggel tanúsító nyilatkozatokat, továbbá a munkaügyi központ igazolását arról, hogy a kérelmezőt munkanélküliként nyilvántartja és a kérelmező az Fit. alapján járó ellátásokat már kimerítette; f) az Szt. 10. § (2) bekezdése szerinti hozzájárulást ahhoz, hogy a közölt adatokat az önkormányzat a megyei APEH útján ellenőrizze. ^ III. fejezet A lakásfenntartási támogatás 9-8 Támogatásban részesíthetők köre (1) Lakásfenntartási támogatás nyújtható annak a Szekszárd város közigazgatási területén állandó jelleggel lakó személynek vagy családnak, aki bérlőként, társbérlőként, albérlőként, tuíajdonosként vagy használóként lakik a lakásban. (2) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és ajogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. (3) Támogatás csak annak a családnak vagy személynek adható, aki azt személyesen kérelmezi. A kérelmet az 1. sz. melléklet szerinti igénylőlap kitöltése útján kell benyújtani. (4) A támogatás általában egy naptári évre szól. Az önkormányzat arra illetékes szerve azonban ennél rövidebb időtartamot is megállapíthat. A támogatás iránti kérelmet évente meg kell újítani. 10. § Figyelembe vehető lakásfenntartási kiadások (1) A lakásfenntartási kiadások körében figyelembe kell venni a lakbért, vagy albérleti díjat, a lakásépítés, -vásárlás céljára felvett pénzintézeti, munkáltatói, önkormányzati kölcsön törlesztő részletét, a fűtés díját, illetve költségeit, a szemétszállítás költségeit, a kábel használati díjat, a közös költséget. (2) Ugyancsak figyelembe kell venni a villanyáram, a víz-, és gázfogyasztás, a melegvízszolgáltatás díját, a közös költséget. Amenynyiben ezek a díjak és költségek a lakás méretéhez és a család létszámához képest az indokolt mértéket meghaladják, az önkormányzat illetékes szerve jogosult arra, hogy azokat csak részben ismerje el. (3) A támogatás elbírálása során a lakásfenntartási kiadások havi átlagos összegét kell figyelembe venni. (4) A lakásfenntartási kiadásokat számlákkal, lakásbérleti szerződéssel, pénzintézeti igazolással, vagy más hiteles okirattal kell igazolni, melyeket az igénylőlaphoz kell csatolni. (5) A támogatást igénylőnek hitelt érdemlően igazolnia kell, hogy a lakásfenntartás dí-