Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-04-04 / 13. szám

229 1993. ÁPRILIS 11. , SZEKSZÁRDI VASARNAP Jogilag még ne m alap ítvá ny Osztani sem könnyű. A döbbenet még nem oldódott, ép­pen hogy gyászukra eszméltek a pörbö­lyi családok és szoktatták magukat a hátborzongató hírhez az ország legtá­volabbi zugában élő emberek - már megindult a segítségadás. Akkor ez volt a természetes és kinek jutott volna eszébe számolni, méricskélni? A gyer­mekélet nem mérhető és nincs ember, aki fel merné tenni a kérdést, milyen arányban kell támogatni az elhunyt gyermekek hozzátartozóit, családjait, az örökre megrokkant kicsinyeket, vagy mennyit kell juttatni emlékük megőrzésére, kápolna építésére, netán a teljesen gyakorlatias célra, az iskola­építésre? Ma még teljes a bizonytalanság. Hi­vatalosan ugyanis nem létezik az az alapítvány, aminek a számlaszámát kényszerhelyzetben már a tragédiát követő második napon megjelölték, hi­szen több millió forint felajánlást vala­hol valamilyen formában kezelni kel­lett, tájékoztatott Nagy Ferenc körjegy­ző. Dr. Nőt László ügyvéd azonban fel­ajánlotta, hogy ingyen, térítés nélkül elkészíti az alapító okiratot, addig szó­ba sem jöhet a pénzek kifizetése. Nyi­tott kérdés és az előteijesztésen múlik, hogy kik alkotják majd a „Tragédiát szenvedett családok megsegítésére" létrehozott alapítványt működtető ku­ratóriumot. És ebben a felajánlók, vala­mint a családok milyen arányban kép­viseltetik magukat. Annyi már biztos, hogy a pántlikázott pénzek a felajánló által meghatározott célra kerülhetnek csak felhasználásra, tette hozzá Nagy Ferenc. így a jelenlegi közel nyolcmil­lió forintból van olyan összeg, amit emlékmű építésére, a sérült gyerekek rehabilitációjára, vagy névre szólóan adott személy gyógykezelésére, ottho­ni beilleszkedése segítségére szántak. De nem biztos például, hogy annak a Széchenyi-díjas személynek az adomá­nyát használni tudják-e, aki iskolaépí­tésre szánta a díjjal járó forintokat. Ha nem, akkor másra nem fordítható. - tzs ­(jj pk fiataloknak! r r Őszinte szó Euripidész mondta: „Kell, hogy örülj, és kell, hogy bánkódj, ki halandó vagy." Ahogy az örömöt, úgy a bánatot is jó megosztani valakivel. Te nem tudod senkivel sem megosztani gondjaidat? Nincs kivel beszélned erről? Biztosan láttad már a plakátokat, vagy olvastad az újságokban: érted szerveződött az IFJÚSÁGI INFOR­MÁCIÓS ÉS LELKISEGÉLY-SZOL­GÁLAT. Utánajártunk, mit is jelent ez a gya­korlatban. Ha veszed a bátorságot (és miért ne vennéd?) és elindulsz az 505. • szakmunkásképző kollégiumába őn, szerdán, pénteken 16.30-18.30 óráig) vagy a Babits Mihály Művelődé­si Házba (munkanapokon 16.30-18.30 óráig), szeretettel fogadnak pedagógu­sok, pszichológusok, egészségügyi dol­gozók. Négyszemközt elmondhatod a problémáidat (ha már elmúltál tizen­három, de még nem vagy huszonegy éves). De elkísérhet a barátod, vagy ­ideális esetben - a szülőd is. Hajó a kapcsolatod a szüleiddel, de problémáidat mégsem tudod szemtől szembe megmondani, kérheted, hogy velük is beszéljenek. A beszélgetéseket bizalmasan kezelik, ami azt jelenti, hogy rólad, nehézségeidről senkinek sem adhatnak felvilágosítást. Még a szüleidnek sem, hacsak nem te kéred. Ha még nem csaptak össze a fejed felett a hullámok, akkor is érdemes elmenned: tanácsaikkal könnyen meg­tarthatod lelki egyensúlyodat. Ha már megbillent ez az egyensúly, a beszélgetés, tanácsadás mellett kü­lönböző tréningeken is részt vehetsz ­ha te is akarod. Ha már krízishelyzétben vagy, sú­lyosak a gondjaid, a helyszíni tanács­adás mellett azt is meg tudják monda­ni, problémáddal melyik intézményt keresd fel. Ha kell, személyesen is elkí­sérnek. Persze, ha te is akarod. A te be­leegyezésed nélkül nem tehetnek sem­mit. De hát azért keresed fel őket, hogy megoldást találj a gondjaidra, nem igaz? Lehet, hogy már hallottad, milyen sok fiatal követett el öngyilkosságot, vagy próbálkozik azzal. Miért te lennél a következő, ha kérdéseidre van válasz, problémáidra megoldás! KERESD FEL ŐKET! W. G. B. Evangélium (Máté 21.1-9.) A virágvasárnapi bevonulás több volt, mint egyszerű megérkezés az ün­nepekre. Jézus bevonult a szent városba, hogy világméretű ügyben járjon el, rendbe hozza azt, ami az ember számára kezelhetetlenné vált: megváltsa az egész világot a bűntől, hidat építsen az Isten és ember közt tátongó szakadék főié. 1993 virágvasárnapja akkor lehet igazán ünnep, ha több lesz, mint puszta emlékezés, a múlt furcsán érdekes sztorijának újraemlegetése. S ez a több azt jelenti: ünnepünk akkor lesz, ha a mi, mai életünkbe is engedjük Jézust bevonulni. Nem látványos külsőségek között, s nem is nagy vallomások szólamainak kíséretében, hanem csendesen, egyszerűen, ahogy annak idején a szamár jelezte, hogy itt nem a királyi pompa, s a nem külsőség a fontos. Fontos az, ami elkeződik, a találkozás, s az, hogy Jézus veszi kezébe éle­tünket, kivált önmagunk fogságából, a rossz szorító markából, a halál sem­miféle kulcsra nem nyitható bilincséből. Akármilyen kemény napok is vártak a Jeruzsálembe érkező Názáretire, mégis tekintetében a szeretet, a féltés sugarai látszottak. Nem fenyegetett ítélettel, nem kiáltott haragosan, pedig tudatosan készült a kivégzőhelyre, a golgotai keresztre. Az a jóság irányította lépteit, gondolatait, amely min­denáron megakarta menteni a vesztébe rohanó világot. Ki is fizette a legna­gyobb árat: életét adta az emberért, hogy nekünk ismét teljes életünk le­hessen. Mai, másik bibliai olvasmányunkban Pál éppen ezért kér: „Ugyan az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt." Csak ezzel az indulattal a miénk nagyhét „eredménye", csak ilyen lelkülettel válhatunk a világ számára a nagy örömhír hordozójává: Krisztus meghalt értünk, hogy életünk új, igazi élet lehessen. Hafenscher Károly evangélikus lelkész Szekszárdi történetek Háborús hirdetések (1915) Egyenruhákat, libériákat és polgári ruhákat jutányos áron készítek^ vala­mint anyagokból állandó nagy raktárt tartok. Mutschenbacher Lipót Fia, Szekszárd, gimnázium mellett. * Négy polgárit végzett leány pénztár­hoz és könyveléshez felvétetik. Cím a kiadóhivatalban. A Kajmádi gazdaság tenyészetében kiváló tejelő családból származó első­rendű küllemű bonyhád-szimentáli vö­rös és pirostarka tenyészbikák eladók. Az érdeklődők forduljanak Wolf Henrik földbirtokoshoz, Szekszárd. * Katonai felszerelések, tevegyapjú­és flaneltakarók, Himalaya-kabátok, térd- és lászárdvédők, érmelegítők, has­kötők, hófőkötők, kesztyűk. Jáger- és Himalaya-ingek és nadrágok. Vízhatlan bélelt Baslik fejvédők, bagaria hadici­pők, szürke és sárga bőrlábtyűk, vízhat­lan hátizsákok, az előírásos tisztibőrön­dök Pirnitzer József és Fiai cégnél Szek­szárdon. Tolnavármegye legnagyobb és legrégibb áruháza. * A Tolnai Polgári Takarékpénztár RT igazgatósága pályázatot hirdet egy gyakornoki állásra. Pályázhatnak felső­kereskedelmi iskolát végzett fiatal em­berek és felső iskolát, vagy tanfolyamot végzett nők is. Fizetés havi 100 korona. Sajátkezűleg írt pályázati kérvény, isko­lai és szolgálati bizonyítvánnyal felsze­relve 1915. április hó 15-ig adandók be. Az állás a megválasztás után azonnal el­fogadandó. * Tűzifát azonnali szállítás mellett, míg a készletem tart ajánlok: 1913-14. évi vágásból 100 mázsa fejszézett, erős, ve­gyes ágfa, legnagyobb részt bükk 190 ko­rona, harminc űrméter fejszézett erős vegyes ágfa 217,50 korona, később, ha az utak megjavulnak 100 mázsa cserhasáb tűzifa 220 korona. Ez utóbbi különösen ajánlható magánosok, vendéglősök, sü­tők, cukrászok, téglaégetők és uradal­mak részére. Kacskovics Jenő, abaligeti lakos, fatermelő. * Egy métermázsa tüzelőpapír ára 3 korona 20 fillér. Bálában csomagolva, míg a készlet tart, átvehető a Molnár-fé­le rt. gyártelepén, Szekszárd. * Katonáink életmentője a „Szanitéc" tetűpor. Legbiztosabb szer a kiütéses tí­fuszt teijesztő ruhatetvek ellen. Gyógy­szertárakban, drogériákban 1 koronáért kapható. Kéljünk azonban határozottan „Szanitéc" tetűport, mert mint minden jónak, ennek is akad silány utánzata. Auber gyógytára, Mohács. _ tüke -

Next

/
Oldalképek
Tartalom