Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1993-01-17 / 2. szám
1993. JANUÁR 17. , SZEKSZÁRDI VASARIUP 5 Krízishelyzetben Pszichológusszemmel a munkanélküliségről Első reakcióként a fél tagadja a munkanélkülivé válás gondolatát is. Hamarosan azonban szembesül a tényekkel. Kilátástalanságát látva a mélypont következik. A munkanélküliség - kezdjük a beszélgetést Adorján Zsuzsanna pszichológussal, a Tolna Megyei Munkaügyi Központ pszichológiai szakszolgálatának munkatársával -, összetett gazdasági, társadalmi jelenség. Mint olyan, csak itt nálunk újkeletű, hisz a vele való foglalkozás (kutatások, analízis) Amerikában már használható eredményeket mondhat magáénak. Ők már - épp adottságaiknál és helyzetüknél fogva - jóval korábban górcső alá vehették azokat a tényezőket, amelyek a munkáját elvesztett ember lélektani és identitásbeli átváltozásait ^Aztrálják. Melyek ezek? Negatív önmegítélés A felmérésben részt vevő személyek nem is a munka elvesztésének tényét tartották a legsúlyosabbnak hisz az ésszerű átszervezések alapelemét képezik a piacgazdaságnak -, hanem az új állás keresése során elszenvedett kudarcokat, megaláztatást, az önbecsülés fokozatos elvesztését. A munkanélküliség olyan krízishelyzetnek tekinthető - folytatta a szakember -, amely több oldalról is labilissá teheti az egyént. Mint például: az anyagi biztonság elvesztése, az életkörülmények megváltozása. Az érdeklődési kör, ami az újabb foglalkozáshoz szükséges, beszűkül, az egyén önmagáról alkotott képe sérül, elvesztheti önazonosság-tudatát, vagy negatív önmegítélése alakulhat ki. Alapvető, fontos érzelmi kapcsolatai fellazulnak, megszakadhatnak. A barátok elmaradásával az egyén teljes elmagányosodása is kialakulhat. Főleg azoknál, akik nem családban élnek. Emocionálisan ez éppoly hatásokat hordoz - fűzi tovább a gondolatot a pszichológusnő -, mint amikor valaki súlyos betegségen esett át, vagy ne adj Isten, közeli hozzátartozóját veszítette el. A tagadástól a magányosságig Kérdésemre, hogy ennek tünetei miként érhetők tetten, Adóiján Zsuzsanna eképp válaszolt: Kanadai vizsgálatok szerint első reakcióként a fél tagadja még a munkanélkülivé válás gondolatát is. (Ez a tagadás fázisa.) Hamarosan azonban szembesül a tényekkel, ami súlyos lelki fájdalmakat, agresszív tendenciákat is hozhat. (Érzelmi sokk.) A helyzet kilátástalanságát látva a mélypont következik. (Depresszió.) Majd az állását elvesztett ember kezdetben bízni kezd, reménykedik a gyors sikerben (új munkalehetőség), de ha nem talál állást, a kudarcok és a megalázottság érzése hamarosan bekövetkezik. Hogy a visszautasításoktól és a stressztől önmagát megóvja, hamarosan fel is hagy a kereséssel (ez a legrosszabb!), s a reménytelenség és magányosság stádiumába kerül. Testileg-lelkileg leépül. Már a felmondás idején... Német szakértők szerint ez a folyamat már a felmondás időszakában megkezdődik. A helyi, Szekszárd és környéki tapasztalatok is erre utalnak. Mit tegyen? Mit tehet az ember, ha munkanélkülivé válik? - tettem fel a kérdést végezetül a pszichológusnőnek. Minden embernek hasznos, ha birtokában van a fenti ismereteknek. Hisz így nem érik az emocionális változások felkészületlenül. Ennek tudatában jó előre megküzdési stratégiákat tud kidolgozni (ki-ki a maga lehetőségei szerint), melyet képes lesz kellő időben működésbe is hozni. Másrészt nem önmaga diagnosztizálja állapotát, hisz ezt rrfint tényt, már korábban tudomásul vette és könynyebben kér segítséget tőlünk, vagyis a munkaügyi központ szakszolgálatától. Bayer Béla Jazzkocsma Elkezdődik a farsangi szezon, ami a szekszárdi Gemenc Szálló és étteMmben a Jazzkocsmát jelenti. Köz^Bnek számít már, hagyományos a program, az amerikai zene, amerikai vacsora, „big bandel fűszerezve". Idén pécsi és kaposvári üzletembereket is meghívtak vendégnek, akik a szekszárdi vállalkozókkal egy kellemes, hangulatos est keretében találkozhatnak. Az estnek két díszvendége Theodor Zens úr, a pécsi német főkonzul, és Róbert Pierser úr, az amerikai nagykövetség gazdasági és kereskedelmi tanácsadója lesz. Most pedig lássuk a menüt, amely minden évben tartogatott újdonságot, az idei viszont igazi különlegesség. Aperitif: bamboo koktél. A vacsora: Chilli con carne (fűszeres marhaszelet, burgonyás lángos, babsaláta, chillimártás), Bahed Alaska (alaszkai fánkocskák, fagylalttal töltött fánk, whiskys csoki mártásban). Mindehhez étvágy-, kedv-, tánc-, hangulatkeltőnek a Szekszárd Big Band. Főszakács, akarom mondani művészeti vezető: Pecze István. A csokimártás, pardon a sztárvendég: Molnár Ákos énekes. Ha február 22., akkor elkezdődött a farsangi szezon, akkor Jazzkocsma, akkor big band, akkor Gemenc. Evangélium A vasárnap örömhírét János evangélista a Kánai menyegző történetében mondja el nekünk. Lakodalom van a galileai Kánában. Minden a szokott módon, jé rendben történik. A hangulat ragyogó, minden feltétel biztosított a vidámsághoz, az örömhöz. Csak a háttérben válik feszültté a légkör, amikor kiderül: elfogyott a bor. Az apró kellemetlenség azonban tönkre tehet mindent. Sértődések, netán veszekedések is lehetnek abból, ha kiderül. Jézus segít: hat nagy vödör vizet borrá változtat. Mi az üzenete a mai ember számára ennek a történetnek? Nem csupán az, hogy Jézus nem komor, életidegen figura, akinek az arcán nincs egy mosoly. Ott van ő a lakodalmasok között, együtt örül az örülőkkel. Vele nemcsak bajban lehet találkozni, őt nemcsak tragédiák alkalmával lehet megszólítani. Jelen van örömeinkben, megoszthatjuk vele szép pillanatainkat. Sőt! Akkor lesznek örömeink maradandóak, akkor válnak a boldog pillanatok hosszú távúakká, ha vele éljük át. Nem azért, mert akkor nem jön semmi zavaró köriilmény. A keresztény ember élete nem védőburokban folyik. B^jok jönnek, problémák előkerülnek, zavaró tényezők jelentkeznek, de Ővele más színben tűnnek fel, s nem megoldhatatlanok. Segítségével, támogatásával megoldható a legnagyobb b^j, elviselhető a hatalmasnak tűnő teher is. Éppen ezért életünk igazán izgalmas kérdése mégiscsak ez: Jelen van-e benne Jézus - a feltámadott, ma is élö? Hafenscher Károly evangélikus félkész Imádság az Egyház egységéért. Ebben az esztendőpben is egy hét közös programjain szerelék a keresztény felekezetek megélni a már megvalósult egységet, s imádkoznak a további közeledésért. Minden este 5 órakor lesz istentisztelet JANUÁR 18. hétfő: Belvárosi (Béla téri) katolikus templom. Igét hirdet: Szilvássy Géza ref. leikés?. 19. kedd: Evangélikus Templom (fasor). Igét hirdet: Farkas Béla plébános. 20. szerda: Evangélikus Templom. Igét hirdet: Mim Ede plébános. 21. csütörtök: Református templom (Kálvin tér). Igét hirdet: Gyurkó József metodista lelkész. 22. péntek: Metodista templom (Munkácsy u.). Igét hirdet: Pásztor Gábor r. k. káplán. 23. szombat: Újvárosi katolikus templom (Pázmány tér). Igét hirdet: Hafenscher Károly ev. lelkész. Minden alkalomra szeretettel hívnak és várnak minden testvért és minden érdeklődőt az egyházak lelkészei. Szekszárdi történetek Mai morzsák Szűk a városközpont, legalábbis bizonyos tevékenységekhez, így a megszokottnál nagyobb jármüvek rakodásához, parkolásához. Az Arany János utcában egy hatalmas, pótkocsis szerelvényről rakodnak. Újságpapírt hoztak a nyomdába. Egy propán-bután gázzal hajtott kis japán csoda egyenként repíti az ötszáz kilós papírtekercseket. Hordja az APEH alatti bejárón a nyomda raktárába. A raktár pár éve épült, de gépkocsival megközelíteni nem lehet, csak a targonca alkalmas az ide-oda mozgásra, de az is lehet, hogy az APEH nagy és a bejárat kicsi. No de most már mindegy. A rakodás természetesen sokáig tart, amit főleg azok bánnak, akik kocsijukkal az utca szélén levő parkolókban várakoznak és mennének már. De nem tudnak. A hatalmas kocsiról le kell rakodni, menni csak utána lehet. Az autósok morognak. Törnek a nyugati autók is? Hát persze. Elég baj ez. Az ilyen törések pedig fájdalmasak, mert igen-igen sokba kerülnek. Vagy a tulajnak, vagy a biztosítónak. Valaki fizet. A fehér kombi a városközpontban áll, eléggé odavan, hátulról nyomták meg, még rendszámtáblája is leesett. Biztos javítható, de mikor, mennyiért? Egy ideig viszont benzin nem kell neki. Gyenge vigasz... Az új gyorsétterem a városközpontban áll. Vasárnap délben összesen három vendég fogyaszt, de csak módjával, mert hát az árak... Az üzletet üzemeltető fiatalok nem hárman vannak, többen, ők vannak létszámfölényben, de nem unatkoznak. Dolgoznak. A vendéggel nem kell már törődni, ők esznek, isznak, a fiatalok pedig takarítanak. Felállnak a magasba, porolják a belsőépítész által tervezett farészeket, tényleg sürögnek, fiatalok és szorgalmasak, de hát bizonyára ők is jobban járnának, ha kiszolgálnának. Csakhogy nincs kit. * Kedden délben vége lett a karácsonynak Szekszárdon. Egy darus autó, egy kosaras gépkocsi és öt ember nekilátott a fa kopasztásának és elvitelének. Szép nagy fa volt feldíszítve. Kár, hogy nincs már a Garay téren. Olyan jó volt nézni. Mindenkié volt, ingyen nézhettük. De tehet, hogy hullott és végül is örökké nem állhat ott. Az ünnepnek tehát vége. Viszont kitört az enyheség. Kellemes az idő, mintha már tavasz közelegne. A napok is hosszabbak. Örüljünk most már ennek. Vadlibákat is láttam valamelyik nap. Visszafelé jöttek, északra tartottak. Nem is lenne baj, ha mostanában nem jönnének erre, majd csak az év vége felé. - tüke -