Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-02-21 / 7. szám

6 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1993. FEBRUÁR 21. Nemzetiségi önismeret A Tolna Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület és a Garay János Gimnázium történelmi munkaközössége szervezésében történelmi-nemzetiségi előadássorozat kezdődött a héten. A témaválasztásról a nemzetiségi önismeretről beszélgettünk a két szervezővel: dr. Gesztesi Tamással, a TIT Tolna megyei elnökével és Gesztesi Enikővel, a Garay gimnArinm történelmi munkaközösségének vezetőjével. - Miért éppen egy történelmi-nemzetiségi témára esett a választásuk? Dr. G. T.: - Az volt az érzésünk, hogy Tolna megyében a nemzetiségi kérdés leszűkül a „svábságra", pedig élnek itt bukovinai székelyek, zsidók, szerbek és cigányok is. Amikor nálunk járt Czeizel doktor, s a székelyeken, csángókon végzett összehasonlító vizsgálatainak eredményeiről beszélt, rá kellett döbbennünk, hogy a megye értelmisége nagyon keveset tud saját nemzetiségi múltjáról. - Az előadók névsorát áttekintve neves előadókat és megyei kutatókat egyaránt látok... - Igen, szerencsés helyzetben vagyunk, mert a megyében is kitűnő kutatói vannak a kérdésnek. Lehetőséget kívánunk adni számukra a hazai pályán. A neves előadók felkérése nem ment könnyen, de végül sikerült megnyerni egy-egy téma legjobb szakembereit: Benda Kálmánt, Sarosácz Györgyöt, Halász Pétert, Manhertz Károlyt. A cigánykérdésről például Magyarország egyik legnevesebb ciganológusa tart előadást, s ugyanakkor kiváló szakemberek szólnak hozzá a kérdéshez. Mindez lehetőséget teremthet a műhelymunkára, s további ösztönzést jelenthet a kutatásokhoz. - A közönség soraiban ott lesznek a történelemtanárok is... G. E.: - A tanárok számára ez az előadássorozat továbbképzési lehetőséget is jelent, hiszen a témák közül jó néhánnyal csak az egyetemen foglalkoztunk. - S a diákok? G.E.: - Az iskolában csak a 3-4. évben kerül szóba a nemzetiségi kérdés. Kevés időnk van rá, így a hallottak mindenképpen kiegészítik a diákok ismereteit. A helytörténeti és ókortörténeti diákkörök hallgatói, a fakultációs csoportok biztos résztvevők lesznek. Remélem, mindez elindít egy folyamatot az iskolában, hiszen történelmi előadásokon eddig nem nagyon láttam középiskolás diákokat... Dr. G. T.: Úgy gondolom, ebben a gimnáziumban is, mint az ország más iskoláiban, a diákok jelentős része nemzetiségi származású. Az előadások segíthetnek tisztázni éntudatukat, tisztába tenni a még bujkáló nemzetiségi kérdéseket. Az, hogy valaki sváb, cigány vagy zsidó, nem jelent megbélyegzést, mert mindegyiknek van értéke, történelme, amit felszínre kell hozni. S ezek ismeretében talán könynyebb lenne az együttélés is. - csóti Kinek kell a téesz földje? Mint tudjuk, a szövetkezetekről szóló törvény értelmében a mezőgazdasági szövetkezetek tulajdonosait vagyonrész illeti a közös tulajdonból, de csak akkor, ha erre igényt tartanak. Dr. Palkó László városi jegyzőtől megtudtuk, a törvény kötelezi a jegyzőt, hogy a részarány-tulajdonosokat, akik lehetnek téesztagok, járadékosok vagy nyugdíjasok is, esetleg az örökösöket, összehívja azért, hogy a földkiadó bizottságot megválasszák. A törvény szerint a jogosultak egyharmadánakjelenléte szükséges a földkiadó bizottság tagjainak a megválasztásához. Szekszárdon több mint félezerjogosult lenne, de az első összejövetelen nem voltak annyian se, hogy a tizenhét tagú bizottságot megválaszthassák. Az érdekeltek egyharmadának jelenlétére lett volna szükség, de nem jöttek el, így csak részleges választás volt, kilenc tagot delegáltak a 16 tagú földkiadó bizottságba. A törvényben van egy jogvesztő határidő, miszerint március 25-ig kell beadni a részarány-tulajdonosnak az igényét. Tehát ez nem kárpótlási ügy, hanem a téesz által a tagok számára elkülönített földekről, vagyontárgyakról van szó. Ez a köztudatba a vagyonnevesítés címszó alatt került be. Az említett március 25-i határig a Szekszárdi Polgármesteri Hivatalban lehet beadni az igényeket a földkiadó bizottsághoz. Az igényléssel együtt a személyes adatokon túl célszerű megjelölni, hogy hány aranykorona értékű részesedése van, mekkora területet kér, és ha van valamilyen különleges igénye, akkor azt is rá kell vezetni, például, hogy hol kéri aföldet. Aki ezt így nem jelöli meg, csak az igényét jelenti be, ott közös tulajdonok alakulnak ki, húsz tulajdonosnak lesz egy táblája, és a tulajdonlapot azon belül mindenki megkapja. Arról, hogy végül ki hol kap földet, a közös földek a határ melyik részén lasznek, a földkiadó bizottság dönt. A téesz által kijelölt földdarab aranykorona értékben lefedi azt, amennyi igény lehet. Aki az elmúlt összejövetelen nem jelent meg, számíthat rá, hogy új meghívót kap a legközelebbi földkiadó bizottsági választó gyűlésre és ott már gondjait, igényeit is elmondhatja. Az új meghívókat már postázták, így az érdekeltek készülhetnek a február 24-én, kilenc órakor a Babits Mihály Művelődési Ház márványten^fc ben megrendezendő gyűlésre. ^^ - zsi A legősibb művészet A Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió kiállítása nyílik a szekszárdi Művészetek Házában február 26-án 16.30 órakor. A Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió gondolata és megvalósítása Probstner János keramikusművész nevéhez fűződik, aki ma is a stúdió igazgatója. A stúdió 1978-ban kezdi meg működését és már 1980-ban kilép a nemzetközi porondra. 1985-ben kapja meg a Nemzetközi Kerámia Stúdió címet és 1991-ben már 23 ösztöndíjast, 12 magyar és 11 külföldi művészt fogad. A stúdió elnyerte az Egyesült Európa Kulturális Bizottságának ösztöndíját. Ennek keretében 6 művész 6 hónapig részesül ösztöndíjban és alkothat a stúdióban. Ez a hat művész, kiknek anyagát most Szekszárdon is láthatjuk, a következők: Jóna Gudvardardottir (Izland), Fusz György (Magyarország), Kecskeméti Sándor (Németország), Schrammel Imre (Magyarország), Petris Martinsons (Litvánia), Steve Mattison (Wales). „A terrakotta (égetett föld) az emberiség művészetének egyik legősibb és legmaradandóbb alapanyaga. Az anyag művészetének igazolható története majd egyidős a ,Homo sapiens', az NEMZETKÖZI KERÁMIA STÚDIÓ ¥ ÖZI • INTI DIÓ • CEF INTERNATIONAL CERAMIC STÚDIÓ .értelmes ember' mágiából született művészetének korával. A Nemzetközi Kerámia Stúdió a XX. sz. második fele közép-európai történelmének sajátos képződménye. Egy diktatórikus rendszer alatt született, a művészek szabadságvágyának, életfilozófiájának megtestesüléseként. A különböző kultúrák lehetséges, hasznos és békés egymás mellett élésének és alkotásának példájaként." ^^ PROBSTNER JÁNTO Borverseny, Művészetbarát Egyesület Szekszárdon A Tolna Megyei Képző- és Iparmű- vehessenek az egyesület rendezvévészek tárlatának megnyitóján közfel- nyein. batyusbál A kertbarátkör vezetősége február 22-én a Babits Mihály Művelődési Házban 13 órai kezdettel borversenyt rendez. A borversenyen részt vevő termelők borainak értékelésére és a díjak átadására a február 27-én 18 órakor kezdődő „borbál" alkalmával kerül sor. A jó borok egyéni kóstolóját a „batyusbál" alkalmával árverés, tombola teszi színessé. A „fáradt kapa" jeligére szóló távolmaradást a szervezők nem fogadhatják el. A hangulat karbantartásáról Pecze István és Szily Lajos szünetet nem ismerő, lelket vidámító, testet mozgató, e földi ritmusokra koreografált táncdalokkal, kellemes muzsikával gondoskodik. Kedves, szimpatizáló résztvevők jelenlétét várják a „Szín" márványterembe 100 Ft-os belépővel, mely egy 10 Ft-os tombolajegyet is magában foglal. kiáltással fogadták el az ötletet, hogy alakuljon meg a Szekszárdi Művészetbarát Egyesület. Az ötletből azóta valóság lett, péntek délutánra várták a szekszárdi Művészetek Házába azokat, akik tagjai kívánnak lenni az egyesületnek. Az alakuló összejövetelen dr. Gesztesi Tamás, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei elnöke és Baky Péter, a ház igazgatója ismertette az egyesület működésével kapcsolatos elképzeléseket. Nagy érdeklődés előzte meg az összejövetelt, már előzetesen is közel másfél százan jelezték részvételi igényüket. A Művészetbarát Egyesület a TIT egyik szakosztályaként fog működni, így tagjai a szokásos TIT-tagdíjat, azaz évi kétszáz forintot fizetnek, hogy részt A szervezők elképzelései szerint népszerűsítő, művészettörténeti előadásokat, zenével, irodalmi műsorral színesített esteket rendeznek. Utazásokat szerveznek egy-egyjelentősebb hazai vagy akár külföldi képzőművészeti kiálh'tásra, művészeti eseményre, neves és kevésbé ismert hazai alkotókkal szerveznek találkozókat és művészeti aukciókon való részvétel, valamint azok önálló megrendezése is szerepel a tervek között. Természetesen a szekszárdi egyesület rögtön felveszi a kapcsolatot és együttműködésre törekszik a Művészetbarátok Országos Egyesületével, annak rendezvényein is rendszeresen részt vesz. - b. zs. -