Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1992-04-26 / 17. szám
1992. ÁPRILIS 26. , SZEKSZÁRDI IAS4RNAP 5 Kis színháztörténet A vándorszínjátszástól a Német Színházig Jászai Mari is fellépett... Tat Úgy tudjuk, hogy 1774 szeptemberében járt először színtársulat Szekszárdon. Sandaire Antal olasz vándorszínész Magyarországra indult, de útközben meghalt, özvegye és a társulat négy tagja érkezett Tolnába. Egy fennmaradt plakát szerint 1850. május 13-án német nyelvű előadást tartott Szekszárdon az Egyesült Német-Magyar Színház, A két invalidus című darabot adták elő. Előadások a nagyvendéglőben Rendszeres színjátszásról kb. 120 átbeszélhetünk. Á vándortársulatok a^^ndalmi nagyvendéglőben mutatták b^rodukcióikat. Mindig akadtak párt£gók, akik adományaikkal segítették a üzönség kegyeinek igencsak kiszolgálatott színészeket. A színházbarát jótevők egyesületekbe szervezkedtek, hogy egy-két hétre társulatot fogadhasson a város. így jött létre 1879-ben a Szekszárdi Állandó Műkedvelő Társaság is, programjuk szerint azért, hogy „a magasabb követelményeknek is kielégítés adassék s ezáltal a színügy számára ama pártolást biztosítsuk, melyet az, mint magyarosodásunk s közművelődésünk egyik tényezője, méltán megérdemel. " A kaszinók, körök, egyletek színjátszói voltak a leglelkesebb színházbarátok, előadásaik a kisváros társasági életének eseményeivé váltak. 1889-ben a város megvette az alapítványi uradalom régi fogadóját és ezzel a színielőadásokra alkalmas egyetlen nagytermet. Már akkor elhatározták, hogy a Széchenyi utcai épületet új • nyal egészítik ki a Garay tér felé 3an éttermet,'kávéházat, szállodát nyitnak, az udvaron pedig nyári kerthelyiséget rendeznek be. Lechner Ödön tervei alapján készült el a szálloda, a fogadó nagytermét díszes színházteremmé alakították, állandó színpaddal. Első színházunk avatására Jászai Mari vendégszereplésével került sor 1893. július 6-án. A Világ Mozgó avatása A színház iránti érdeklődés a mozizás terjedésével érezhetően csökkent. Vándormozisok pergették filmjeiket az Újvárosi Polgári Olvasókörben és a Szegzárd Szálló nagytermében. A „mozgóképszínház" jó üzleti vállalkozásnak ígérkezett. Ez indíthatta arra a Molnár-féle nyomdai részvénytársaságot és Büchler Imre eszéki vállalkozót, hogy olyan színház építésére pályázzanak, amely egyben mozinak is használható. A képviselő-testület 1912-ben Büchler javaslatát fogadta el, rendkívül kedvező feltételekkel. Telket a város ígért, de tíz év múlva az építési költség 70%-áért, vagy legkésőbb 1958-ban ingyen a tulajdonába vehette volna az építményt. A vállalkozó kizárólagos vetítési jogot kért 30 évre. Impozáns tervek készültek a 600 személyes színházra, bálteremmé való átalakítási lehetőséggel, páholyokkal - mindebből sajnos nem lett semmi. Büchler terve a kialkudott ár (80 ezer korona) duplájába került volna, és erre sem a városnak, sem a vállalkozónak nem volt elég pénze. Közben 1913-ban Fischof Károly és Grünfeld Miksa „nagyobb szabású mozgófény kép-szín házat" kezdett emelni a Garay téren. Október 29-én már avatták a freskókkal díszített, bársonypáholyokkal és központi fűtéssel berendezett Világ Mozgót. Zongorista szolgáltatta a zenei aláfestést, 1914-ben vetítettek először hangosfilmet. Színházunk mellett az új csoda, a filmszínház lett a szekszárdiak kedvelt szórakozóhelye. A színházterem lassan több gondot okozott, mint örömet. Csak a szállodán keresztül lehetett megközelíteni, amit a vendégek gyakran kifogásoltak, különösen a zajos bálok idején. Más megoldást kellett keresni. Á Műkedvelő Társaság „a nemzeti színészet ügyének és egy állandó színház létesítésének előmozdítására" szövetkezett, de ezeket a terveket elsodorta a háború. Elengedték a vigalmi adót... A húszas években újrainduló színházi életet sok kedvezménnyel támogatta a város. Elengedte a vigalmi adót, ingyen adott termet, tüzelőt és villanyt. 1929-ben az iparosok saját otthont emeltek maguknak, helyén ma a Gyermekek Háza áll. Hosszú időre az Iparosszékház lett a város színháza. Erkélyes termében neves színészek sora lépett fel. Itt találkoztak először a szekszárdiak Beregi Oszkárral, Jávor Pállal, itt ünnepelte 25 éves szípészi jubileumát Siménfalvi Sándor. 1945 után egy ideig a laktanya melletti volt Leventeszékház a városi kultúrotthon, majd 1970-ig az Iparosszékházból lett művelődési központ fogadott ismét színházat. Utolsó napjait a megyénk szülöttéről, Hegedűs Gyuláról elnevezett színjátszó napokkal zárta. Április 2. újabb fordulópont a város életében: a Babits Mihály Művelődési Központ avatásával a színházi élet gyors fejlődését segítő, korszerű létesítménnyel és egy második mozival gazdagodott a város. Azóta megszoktuk^ hogy kivételezett helyzetben, a környező társulatok valamennyi neves produkciója eljut Szekszárdra. Egy évtizede új színház van kialakulóban. Heine és Petőfi című műsorával kezdte életét a Német Színház és várhatólag saját épületben, a hajdani Világ Mozgóban folytatja. Kaczián János Ökumenikus óvoda helyett felekezeti... ? A keresztény szellemű önkormányzati óvodai csoportok helyzetéről, jövőjéről tartott egyeztető fórumot a művelődési bizottság, meghíva azokat az óvónőket ; a szülőket azért, hogy a különböző érdekeket ütköztessék és elképzeléseiket összehangolják. A zsúfolásig megtelt városházi teremben arról esett szó,-olykor igen indulatosan, hogy a Rákóczi utcában elhelyezett ökumenikus csoport szűk helyen van, javítani kellene a körülményeken. Ezért legfőbb kérésük az, hogy a városközpontban kaphassanak helyet, hiszen a Rákóczi utca nagyon kiesik, sokat kell utazni a kicsiknek. Ez a megjegyzés nem aratott osztatlan sikert, mert a városnak minden körzetében nincs óvoda, pl. Csatáron és Baktában sem, tehát a többi szülőnek is buszoznia kell, esetlegesen a város ellenkező végébe. Természetes igény, hogy minden szülő a lakóhelyéhez legközelebb eső intézménybe szeretné beíratni a gyerekét, még ha 120-130 százalékos is a kihasználtság. E csoportnak egy konkrét óvodában történő elhelyezése szűkíti az oda felvehetők körét. Végül is az a fontos, hogy a város oktatási helyzete és az egyes óvódák érdekei ne sérüljenek. Bár minden óvodában lehetőség nyílik a hitoktatásra, a művelődési bizottság csütörtöki ülésén az ügyben előremozdító lépést tett. Visszavonta azon határozatát, amelyet 1991. április 31-én hozott, amelyben az ökumenikus óvodai csoport Rákóczi utcai elhelyezését fogalmazta meg. Egyben javasolta, hogy az elnök a felekezetek illetékeseivel kezdeményezzen tárgyalásokat egyházi óvodák létesítéséről. Evangélium Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten... Zsolt. 46:11. Hogy vagy? kérdezik gyakran tőlünk a találkozáskor az ismerősök, az utcán, a hivatalokban, üzletben, iskolában, a templomban stb. Majdnem mindig így felelünk: „Köszönöm, jól!" Még akkor is ezt mondjuk, ha a valóságban egész másképpen érezzük magunkat. Legtöbbször azért felelünk így, mert pozitív benyomást akarunk kelteni magunkról, vagy imponálni akarunk azzal, hogy milyen remek, sikeres az életünk. Problémákat, terheket nem említünk, mert azok riasztóak. Kinek van szüksége arra, hogy az emberek eltávolodjanak tőle, kerüljék, mert nem szeretnek problémákról hallani? Betegség, depresszió, csalódás, veszteség, fájdalom éppen úgy része életünknek, mint az öröm és az áldás. De szükséges az elcsendesedés, hogy állapotunkat helyesen tudjuk felmérni, megérteni belőle Istent és az Ö akaratát. Valaki így szóít önmagáról: - Mindig hajszoltam magamat valamiért, nem voltam még harmincéves, amikor már megszereztem a doktorátust Sikeres férfihez mentem feleségül, és fényes jövő állt előttem. Modern házam van, okos és szép gyermekeim, BMW autóm. Nagyra törő voltam és nagyon sikeres, de belsőmben rettentően boldogtalan. Az egyik hétvégén hirtelen összeroppant bennem valami s a kétségbeesés mély szakadékába estem. Úgy éreztem, hogy képtelen vagyok tovább így élni. Felépülésem alatt felismertem, hogy a világi doígok hajszolása egy olyan boldogság illúziójához vezetett, amely belül végtelenül üres. Ezzel a felismeréssel nehéz volt szembenézni, mert külsőleg mindenem megvolt ahhoz, hogy boldog legyek. Nyomorúságomban Istenhez fordultam, és elkezdtem imádkozni. Felismertem, hogy külső siker sohasem fog belső békét adni nekem. Eddig mindenem megvolt csak boldogságom nem. Most már tudom, hogy a boldogság az Istenneí való közösség s a vele való kapcsolat öröméből származik. Bizony fontos megállni, nemcsak nagy ünnepeken, vagy ha összeroppantál; terhed, betegséged, gondjaid vannak, a holnaptól félsz. Jézus hív! Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és megvagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. Máté. 11,28. imádkozzunk! Urunk taníts meg időben megállni. Segíts, hogy megtaláljuk az időt a csendre, hogy megtaláljunk Téged és általad lelki békességünket és az igazi boldogságot. Ámen. Gyurkó József metodista lelkész Ilyen színház-filmszínház építését tervezte a város 1912-ben