Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1992-02-16 / 7. szám
1992. FEBRUÁR 16. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 3 F JL. ölényes választási győzelme azt sugallja, hogy nem esak pártjának szavazatai alapján került a szekszárdi városatyák közé. Kit képvisel most? - Ezt három oldalról tudnám megközelíteni. A legfontosabb, képviselem azt a több mint háromezer embert, aki a választókörzetemben él és bizalmával tüntetett ki. A második, hogy az egész város érdekeit kell képviselnem, mindennapi gondjaik, problémáik megoldását segítve. A harmadik pedig az a két párt, aminek a támogatásával indultam a választáson. Bár hozzá kell tennem, hogy meggyőződésem, a képviselő-testületi üléseknek nem szabad pártharcok színterévé válniuk. - Ez lett volna a következő kérdésem, mert tapasztalataim alapján úgy tűnik, hogy országosan és a helyi fórumokon is sokszor fontosahb a pártérdek, mint az emberé... - Ez az utóbbi időben Szekszárdion is kiéleződött. Egy évig frakció^Pfentesen dolgoztunk, az utóbbi idolba viszont éles frakcióharcok alakú I^Pki, ami az én megítélésem szerint nem vezet jóra, mert sokkal fontosabb feladataink vannak, mint hogy pártharcok színterévé tegyük az önkormányzati üléseket. Annyi probléma van a városban, a városnak élni kell, a feladatokra koncepciót kell kidolgozni, éz a képviselőmunkánk lényege. Ma az politizál jól, aki dolgozik. A közösségért, a városért próbál valamit tenni. - Képviselöszemmel nézve mi a legnagyobb gondja manapság a város lakosságának? - Egyértelműen a szociális gondok nyomasztják leginkább a lakosságot. A munkanélküliség, a pénztelenség. Tehát nekünk arra kell törekednünk, hogy a megélhetési gondokkal ^fcpzködőknek segítsünk. - Hogy tudja ezt a képviselő-testület segíteni? - Arra gondolok, hogy az embereket ma a politika igazán nem érdekli, fiikor napi gondjaik, megélhetési ^Bblémáik vannak. Tehát akkor politizálunk jól, ha napi gondjaik megoldásában segítjük választóinkat. - Ebben Dombai Gyula, túl azon, hogy városi képviselő, mint a megyei önkormányzat szociális és egészségügyi bizottságának az elnöke sokat tehet... - Pillanatnyilag ezen a téren válságkezelő szerepünk van. A szűkös pénzügyi keretek között intézményeink fenntartása, minimális fejlesztése és a legszükségesebb tennivalók elvégzése az, amire lehetőségünk van. Illetve azt, amit emberileg, pénz nélkül, szervezéssel meg lehet oldani, azt próbáljuk megvalósítani. Sajnos a szociális feszültségek nőnek, az az összeg, ami ma erre a célra jut, csak tűzoltómunkára elegendő. Hiányoznak a törvényi szabályozások, hiányzik az egészségügyi törvény. Igaz, a parlament most foglalkozik a társadalombiztosítási törvénnyel, de tudjuk, hogy mintegy negyvenmilliárdos kintlévősége van a társadalombiztosításnak, ami megbénítja a tb. munkáját és ez mind-mind lecsapódik valahol az egészségügyben. - Elkalandoztunk a kétségkívül nagyon fontos egészségügyi területre. Most mégis térjünk vissza a képviselői munkához. Az utóbbi időben sajtótudósítások és nyilatkozatok, közlemények jelentek meg a szekszárdi képviselő-testületben dúló, személyeket érintő vitákról. l!gy tűnik ezek mögött is pártpolitikai érdekek húzódnak... - Az biztos, hogy ha a képviselőtestület a személyeskedésekbe belemegy, akkor az érdemi munkára kevés idő marad. Azt azért tudni kell, hogy a képviselő-testület elé kerülő ügyek egy kemény bizottsági, vagy több bizottsági ülés, megtárgyalás után kerülnek oda és mégis mindig tele vannak olyan csontokkal, amin ott el lehet rágódni, el kell kezdeni boncolgatni, tudniillik - ez most a magánvéleményem, amit mondok, de - szerencsétlen dolog volt, hogy a bizottságok összetételét pártok szerint határoztuk meg. Mert például a Kereszténydemokrata Néppárt most Kleininger Ottó halála után az egészségügyi bizottságba keli, hogy egy tagot delegáljon. Ottó humán beállítottságú ember volt, az egészségügyi bizottságban ragyogóan használhattuk, a tapasztalataira támaszkodhattunk, hisz hosszú időn keresztül az egészségügyben dolgozott. Instrukciói nagyon hasznosak voltak. Most pártunk részéről bekerült a testületbe Halmai János, aki kimondottan műszaki ember, örök életében ezen a területen dolgozott, de nem tudjuk átteni a gazdasági bizottságba, mert ott már van két kereszténydemokrata képviselő, kénytelen az egészségügyi bizottságban helyet foglalni és csak a szociális érzékét, hozzáállását tudjuk hasznosítani. - Ezek a pártszempontok szerinti hatalomelosztás anomáliái. Mi lenne a megoldás? - Egyértelmű. A szakmai szempontok szerinti - de hadd javítsak -, nem hatalom-, hanem rriunkaelosztás. Persze ez nem azt jelenti, hogy a meglévő bizottságokban jelenleg nem szakemberek dolgoznak. A pártok úgy irányították, delegálták az embereiket a különböző bizottságokba, hogy ott szakemberek legyenek, de nem tudjuk levezetni az ilyen anomáliákat, mint a mostani, vagy mint Szögi Béla esete, aki elmegy Szekszárdról. Kérdés, ki lesz.az az ember, aki bekerül abból a körzetből a képviselő-testületbe és majd hol lehet alkalmazni. Pedig arról van szó, hogy a városnak van szüksége abban a bizottságban egy gazdasági szakemberre, akinek a véleménye, munkája a gazdasági bizottságot erősíti. - A képviselőt megkeresik azok, akiket képvisel? - Megkeresnek és nem csak egyéni problémáikkal, hanem komoly, az egész várost érintő ügyekkel. Most legutóbb a Bartina ABC ügyében jöttek, kérdeztek nagyon sokan. Kíváncsiak arra, hogy a mendemondáknak mi az igazságtártalma. Nagy öröm nekem, ha az utcán megállítanak, ha megkeresnek. Úgy érzem változatlanul Dombai Gyula vagyok, akit sokan ismernek a városban. A képviselőség másodlagos. Azt nem pozíciónak, hanem szolgálatnak tekintem. Abban látom a lehetőséget, hogy most törvény adta jogom és kötelességem, hogy a hozzám eljutó, a várost előrevivő gondolatokat letegyem arra az asztalra, amelyikre szükséges. - Ez végszónak is szép lenne, most mégis önző módon lapomról, a Szekszárdi Vasárnapról kérdeznék. Köztudott, hogy Dombai Gyula az első pillanattól kezdve támogatta, sőt képviselői indítvánnyal javasolta a városi lap létrehozását. A hírek szerint a lappal kapcsolatban újabb javaslatra készül... - Igen. A jövő évi költségvetés tárgyalásánál javasolni fogom, hogy a képviselő-testület ne csak a lapot, hanem a lakosságot is támogassa. Oly módon, hogy a rászoruló rétegnek előfizeti a Szekszárdi Vasárnapot. Ez alatt elsősorban a kisnyugdíjasokat értem. A nyugdíjasokat, akik munkaviszonyuk megszűntével egyébként is kiesnek a közéletből. Ha megkapják a Szekszárdi Vasárnapot, kapcsolatban maradnak az önkormányzattal, ezáltal is tájékozódni tudnak terveinkről, elképzeléseinkről. Olvasói leveleik alapján pedig mi is visszajelzést kapunk arról, miként vélekednek a képviselők munkájáról. - Nemcsak a beszélgetést, ezt a tervezett javaslatát is köszönöm a lap munkatársai és olvasóink nevében. TAMÁSI JÁNOS Fotó: KAPFINGER ANDRÁS A képviselő felelőssége Dombai Gyula Szekszárdon született 1947-ben. A Garay gimnázium elvégzése után Budapesten fogtechnikusi képesítést szerzett. Előbb édesapjával dolgozott együtt, majd 1968-ban a fogtechnikai laboratórium megalakulásakor alapító tag, később a laboratórium vezetője lett. Édesapja betegsége miatt 1984-ben átvette annak negyven éve működő laboratóriumát. Dombai Gyula ma is fogtechnikusként dolgozik, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőjeként az MDF támogatásával indult a választásokon. Az egyetlen, akit kerületében - a 9-es választókörzetben - egyéni indulóként az első körben megválasztottak.