Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-01-05 / 1. szám

10 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1992. JANUÁR 12. SZEKSZÁRD VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 29/1991. (XII. 23.) számú rendelete a helyi adókról és az adózás rendjéről A helyi adókról volo 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdése felhatalma­zása alapján Szekszárd Város Képvise­lő-testülete a következő rendeletet hozza: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. fejezet Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség l.§ (1) £ rendelet alkalmazásában adó­alany: a) magánszemély b) ajogi személy, ajogi személyiség nélküli gazdasági társaság c) a magánszemélyek jogi személyi­séggel nem rendelkező egyesülése. (2) Az (1) bekezdés b), c) pontjaiban felsorolt adóalanyok közül a mezőgaz­dasági szakcsoport, a társadalmi szer­vezet, az egyház és az alapítvány adó­mentes abban az évben, amelyet megelőző évben folytatott tevékeny­ségéből származó jövedelme után vál­lalkozási nyereségadó kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meg­határozottak szerint adóalany a külföl­di magánszemély és szervezet is, felté­ve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés, vagy viszonosság nem biz­tosítja. A viszonosság esetében a pénz­ügyminiszter állásfoglalása az irány­adó. 2.8 Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén a kővetkezőkre ter­jed ki: a) az ingatlantulajdonra, ingatlan­hoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra b) munkaerő foglalkoztatására c) az 1990. C. tv-ben meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlására (a továbbiakban együtt: adótárgy). (1) Ha a magánszemély az önkor­mányzat illetékességi területén kom­munális beruházást hajt végre, ennek számlával igazolt (!) ellenértékét az e rendelettel megállapított helyi adójá­ból levonhatja. Amennyiben az adó összege kisebb, mint a beruházási ér­ték, a levonás a következő évre (évek­re) átvihető. (2) Mentes a helyi adó alól az a ma­gánszemély, aki igazolja, hogy Szek­szárd város illetékességi területén vég­zett kommunális beruházás céljára tel­jesített, támogatással csökkentett (a 32-1989. (XII. 22.) MT sz. rendelet alapján igénybe vett támogatás össze­ge) évi befizetése eléri, vagy meghalad­ja a helyi adó éves összegét. (3) Amennyiben az előző bekezdés szerinti befizetés nem éri el a helyi adó összegét, helyi adóként csak a külön­bözetet kell meefizetni. AZ EGYES ADÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK II. fejezet 1. cím Építmény adója 4.8 Adókötelezettség (l) Adóköteles Szekszárd városa közigazgatási területén zártkerti és külterületi nem lakás céljára szolgáló mezőgazdasági célú épület, amelyben szőlő, gyümölcsös, kert és szántó mű­velési ágú terület terményeit tárolják, vagy feldolgozzák (tanya, présház) (a továbbiakban: adótárgy). Az adókötelezettség keletkezése 5-8 Adókötelezettség a 4. §-ban foglalt adótárgyak után: (1) építmény esetében a használat­bavételi engedély, illetőleg fennmara­dási engedély kiadása, engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén a tényleges haszná­latbavétel évét követő év első napján keletkezik, (2) az építmény használatának szü­netelése az adókötelezettséget nem szünteti meg. 6.8 Az adókötelezettség megszűnik: (1) A 4. § (1) bekezdésében írt épít­ményekre: az építmény megszűnése évének utolsó napján, ha az első félév­ben történt, annak utolsó napján. 7.8 Az adó alanya (1) Az adó alanya az a magánsze­mély, aki a naptári év első napján 4. íj­ban írt építmény tulajdonosa. (2) A külföldi magánszemély [az 1. § (3) bekezdésében foglaltak szerint], (3) Ha az építményt, vagy földrész­letet az ingatlan-nyilvántartásba be­jegyzett vagyonértékű jog (haszonél­vezet, használat - ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is - tartós föld­használat stb.) terheli a tulajdonos és a vagyonértékű joggyakorlásárajogosult személy megállapodása (nyilatkozat) szerinti személy - megállapodás hiá­nyában a vagyoni értékű jog jogosultja (a továbbiakban együtt: tulajdonos) az adózó. (4) Több tulajdonos esetén a tulaj­donosok tulajdonhányadaik arányá­ban adóalanyok. Adómentesség (1) Mentesek az adó alól az e rende­let 3. § (l)-(3) bekezdéseiben írottak. (2) Az adóévet megelőző évben a 60. életévét betöltött adózó, ha az egy főre eső havi jövedelme (nyugdíja) 1991. évben nem éri el a 8000 Ft-ot - a későbbiekben adóévet megelőző év­ben a mindenkori minimál bér össze­gét 1000 Ft-tal nem haladja meg. (3) Az építmény 12 m - nél kisebb alapterületű. Az adó alapja és mértéke 9.8 (1) Az adó alapja az építmény m 2­ben számított alapterülete. (2) Az alapterület megállapítása so­rán 0,5 m 2-ig lefelé, 0,5 m 2-től felfelé kell kerekíteni. (3) Az adó mértéke a 4. §-ban írt adótárgvanként és évente m 2-enként: 100 Ft/m 2 (4) Az 1950. év előtt épült építmé­nyek esetében az éves adó összegét 50%-kal csökkentett mértékben kell megállapítani. 10. § Az adó megfizetése, be­jelentése, az adóbevallás határideje (1)i Az adót késedelmi pótlékmente­sen, évi két egyenlő részletben, min­den év március 15. és szeptember 15. napjáig lehet megfizetni. (2) Az adózó adókötelezettségét 1992. év május hó 15. napjáig az 1992. ja­nuár 1-jei állapotnak megfelelően köte­les bejelenteni. Ezzel egyidejűleg az e célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást köteles tenni a Szekszárd Városi Polgármesteri Hivatal Város­igazgatási Irodája Adócsoportjához. (Adóhatóság.) Az adózó az adóbeval­lásban nyilatkozhat arról, hogy az adó­ját maga kívánja-e megállapítani (ön­adózás). (3) Ha az adózó az önadózást vá­lasztotta, adóját az adóév február 15. és szeptember 15. napjáig két egyenlő részletben köteles megfizetni. (4) Ha az adót nem az adózó állapít­ja meg, akkor az adókötelezettség ke­letkezését (változását) követő 15 napon belül adóbevallást köteles tenni. (Az adóhatóság által rendelkezésére bo­csátott nyomtatvány kitöltésével). 2. cím A vállalkozók kommunális adója 11.8 Adókötelezettség (1) Adókötelezettség terheli a Szek­szárd város illetékességi területén te­lephellyel, részleggel rendelkező vál­lalkozót a vállalkozásban az önkor­mányzat illetékességi területén foglal­koztatott munkaerő után. (2) Adóalanyok az e rendelet 1. íj­ában meghatározottak. 12. § Adómentesség (1) Mentes az adó alól a magánsze­mély vállalkozó a rendelet 3. §-a sze­rint. (2) Az 1. §-ban meghatározott adó­alanyok közül mentes a mezőgazdasá­gi szakcsoport, a társadalmi szervezet, az egyház és alapítvány abban az év­ben, amelyet megelőző évben folyta­tott tevékenységéből származó jöve­delme után vállalkozási nyereségadó kötelezettsége nem keletkezeti. E fel­tétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni. (3) Mentes a 60. életévét betöltött vállalkozó, ha alkalmazottat, vagy be­segítő családtagot nem alkalmaz. (4) Mentések a költségvetési szer­vek. 13. § Az adó alapja Az adó alapja az adóalany által hely­ben foglalkoztatott személyek (tulaj­donosok, alkalmazottak, tagok stb.) át­lagos statisztikai állományi létszáma. 14. § Az adó mértéke (1) Az adó mértéke a 13. §-ban szá­mított létszámra vetítve, évente 1500 Ft/fő. (2) Ha az adókötelezettség nem áll fenn a teljes évben, az adó (adóelőleg) megállapításához az egy före meghatá­rozott évi adómérték egy hónapra eső hányadát szorozni kell az átlagos sta­tisztikai állományi létszámmal és az adókötelezettség hónapjainak számá­val. Ennek során minden megkezdett hónap egész hónapnak számít. 15. § Az adóelőleg, adó meg­fizetése, bejelentése és a bevallás határideje (1) Nem magánszemély vállalkozó adókötelezettségét, adójának évi ösz­szegét önadózással állapítja meg. Magánszemély vállalkozó önadó­zással akkor állapíthatja meg az adóját, ha ezt az adóhatóságnak előzetesen bejelentette. (2) Az adózó adóelőleget köteles fi­zetni, amelynek alapja az adóévet köz­vetlenül megelőző évben foglalkozta­tottak átlagos statisztikai állományi lét­száma. (3) Ha a vállalkozó tevékenysége az adóévet közvetlenül megelőző évben szünetelt - ide nem értve az idény­munkarend miatti szüneteltetést - az adóelőleg alapján a tényleges működés időtartama alatt foglalkoztatott átlagos állományi létszám figyelembevételé­vel kell megállapítani. (4) Ha a vállalkozónak az adóévet közvetlenül megelőző évben nem volt adóalapja, a tevékenység kezdésétől, il­letve újrakezdésétől, illetőleg a mun­kaerőnek adókötelezettséggel járó fog­lalkoztatásának megkezdésétől számí­tott 60 nap alatt képződött adóalap fi­gyelembevételével kell az adóelőleg alapját megállapítani. Az adóelőleg adóalapját a 60 nap alatt foglalkoztatottak átlagos statiszti­kai állományi létszáma képezi. (5) Az adóelőleg a (2)-(4) bekezdés szerint számított alapnak a Í4. § (1) be­kezdésében meghatározott mértékkel számított összege. (6) Azt az adózót, aki tevékenységét az év második felében kezdi meg, ab­ban az évben adóelőleg fizetési kötele­zettség nem terheli. (7) Az adózó az adóelőleget félévi egyenlő részletekben az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig fizeti meg. 16. § Az adóelőleg el­számolása, bejelentési kötelezettség (1) Az adóelőleget és az éves adófi­zetési kötelezettség különbözetét a tárgyévet követően az éves bevallás­ban kell elszámolni. A különbözetet a bevallásra előírt időpontig kell megfi­zetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni. Ugyanígy számol elaz adózó akkor is, ha munkája megszűné­se miatt év közben köteles adóbeval­lást adni. (2) Az adózó adóbevallását a tárgy­évet követő év február 28. napjáig köte­les benyújtani az adóhatósághoz. (3) Ha az adózó tevékenységét év közben megszünteti, a megszűnést kö­vető 15 napon belül köteles ezt bejelen­teni, és az éves adókötelezettségét be­vallás benyújtásával elszámolni. (4) Az adózó adókötelezettségét első ízben 1992. év május hó 15. napjáig, a kö­vetkező években február 28. napjáig kö­teles bejelenteni. Az I. félévre eső adó­előleget, adót 1992. év június hó 15. nap­jáig, a II. félévi adót szeptember hó 15. napjáig, a következő években március hó 15. és szeptember hó 15. napjáig két egyenlő részletben köteles megfizetni. 3. cím HELYI IPARŰZÉSI ADÓ 17. § Adókötelezettség (1) Adóköteles Szekszárd város ille­tékességi területén végzett gazdasági tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység). J (2) Adóköteles iparűzési tevékeny-^ ség a vállalkozó e minőségben végzett, s nyereségre, illetőleg jövedelemszer­zésre irányuló tevékenysége. (3) Ideiglenes (alkalmi) jellepel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére. 18. § Adóalanyok az e rendelet 1. §-ában írtak. 19. § Adómentesség (1) Az adóalanyok közül mentesül­nek a 12. §-ban meghatározottak és a költségvetési szervek. (2) Azok a vállalkozók, akik a vállal­kozásukban foglalkoztatott alkalma­zottak számát növelik, alkalmazottan­ként 1000 Ft-tal, maximum az adójuk 50%-áig. (3) Mentes a rendelet 21 §-a alapján fi­zetendő iparűzési adó alól az a magán-^ személy, akinek az állandó lakóhely^ Szekszárdon van és az előző évi nettó ál bevétele az 500000 Ft-ot nem érte el. 20. § Az adó alapja (1) Az alapja az értékesített termék, illetőleg a végzett szolgáltatás nettó ár­bevétele. (2) Amennyiben az adóalany a tele­pülésen többféle gazdasági tevékeny­séget végez, úgy az adó alapja az összes értékesített termék, illetve szolgáltatás éves nettó árbevétele. 21. § Az adó mértéke (1) Az adó mértéke a 20. §-ban fog­lalt adóalap 3 ezreléke. (2) Az ideiglenes (alkalmi)jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a napi átalány: 600 Ft/telephely. (3) A (2) bekezdés szerinti napi áta­lányt a Szekszárdon állandó lakhellyel rendelkezők esetében 50%-kal csök­kenteni kell. (4) Mentesek azok a vállalkozók, akik kiskereskedelmi hálózaton kívüli piacokon, vásárokon, illetőleg általá­ban közvetlenül a lakosságnak törté­nőén, kicsinyben értékesítenek. 22. § Az adókötelezettség bejelentése, az adó bevallása, az adóelőleg és az adó megfizetése (1) A magánszemély és nem ma­gánszemély vállalkozó az adókötele­\

Next

/
Oldalképek
Tartalom