Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-12-27 / 52. szám

1992. DECEMBER 24. , SZEKSZÁRDI USARMP T 25 - Csapata egy igen hibrid műfaj, a brit és a latinos stílus sajátos ötvözete, hol az; egyik, hol a másik dominál - még mérkőzésen belül is. Árulja el mely országok futballjából merített? - Azoknak a hozzánk hasonló kis lélekszámú országoknak a játékát vettem úgymond górcső alá, akik nálunk lényegesen eredményesebbek. A hollandoktól, a dánoktól, a belgáktól. Ez utóbbi kettő azért is érdekes volt számomra, mert náluk ötvöződik a latinos és az északi stílus. Nem szeretem ugyan a németek játékát, de ama tény miatt, hogy fizikálisan lehengerlik a világot, s ezáltal akaratukat rákényszerítik a többiekre, a világ futballjának elemzésekor leragadtam náluk. Kerestem a választ: mit adaptálhatok ebből a csapatra? - Ez utóbbi a kifogástalan erőnlétben (magyar viszonylatban) már markánsan jelentkezik. A labda nélküli sok mozgásnak, ami a váci játékosokat jellemzi ez az alapja. Az ön játékosai valószínűleg nem négy kilométernyit kocognak, jobb esetben fut•

l, - mint a többi magyar csapat jáosai - hanem 6-8-at is. - Még nem mértem, de nagyon érdekelne egy egzakt adat. De annál a négy kilométernél, amit említett szerintem - már a többi csapat is többet fut. Egyébként jó lenne a Bundesliga csapatok felé közelíteni, tervezzük is, de előtte mindenképpen tesztelnünk kell a játékosokat, nehogy túlfeszítsük a húrt. Labda nélküli sok mozgás? Nálam ez evidencia. A kilencven percből ugye, mintegy hatvanat van játékban a labda. Jó esetben egy játékosnál kétpercnyi összidőt, kérdezem: mit csinál ötvennyolc percig, ha nem fut? Ez ilyen egyszerű. Fejjel foci - No igen, de végigrobotolhatja a játékos a mérkőzést energiapazarlóan légüres térben járkálva, hasztalan. Ebből még nincs lőttpasszos játék, •

cs az ellenfelet tudatos, mélységI és keresztbeni mozgásokkal megbontó támadójáték, minek következtében arra megy ki a játék, Vácott, hogy egy mérkőzésen minimum egy tucat az alapvonal közeléből beívelt labda érkezzen az ötös és a 11-es közé. Amiből a két ék, de a második hullámban érkezők is eredményesek. Nincsenek ugyan látványos ritmusváltások, de mégis a mozgástulajdonságaik alapján magyar viszonylatban is lassú játékosokból álló Vác gyors csapat benyomását kelti. - Ha mozgásban lassúak is vagyunk - különösen, ha a nemzetközi élvonallal kerül szembe egy magyar csapat, ekkor nagyon szembeötlő. Ezt a gondolkodás felgyorsításával lehet ellensúlyozni. Profitálni kell abból, hogy a labda a leggyorsabb a pályán tartózkodók közül. Sikerünk záloga, hogy a játékosok tökéletesen megértették, elsajátították és a meccseken alkalmazni is tudták - hol az ellenfélhez igazodva, hol a saját akaratunkat érvényesítve - azokat a játékelemeket amelyeket begyakoroltunk. Ha emberileg nem ennyire kiválóak, ha nem ilyen sportszerű életmódot folytatnak, akkor bizonyára nem ott tartanánk, ahol most. Aligha fedezett volna annyi pozitívumot, mint amennyit jólesően felsorolt. - A holland élcsapat a Groningen kiverése az UEFA-kupából szép fegyvertény volt, ám a Benfica elleni zakók rádöbbentették az embereket, hogy a váci fák sem nőhetnek az égig. Azért az objektíve behatárolja a lehetőségeket, hogy Vácott itthoni léptékkel mérve is átlagos, vagy annál csak valamivel jobb játékosok alkotják. Nemzetközi viszonylatban mentálisan már nincsenek fórban a játékosai, ugyanakkor a képességbeli hiányok, gólokban megmutatkozható módon kiütközhetnek (gyorsaság, az erre épülő ritmusváltás). - A Benfica felemlegetésével több kollégájához és szurkolóhoz hasonlóan fbiidegesített. Zavar az amikor egy korlátlan lehetőségekkel rendelkező világsztárcsapathoz hasonlítjuk a lejáratás szándékával bármelyik magyar csapatot is. Fals! A gyorsaság felemlegetésével egyet értek. Ez ma már nemcsak a magyar futball, hanem a magyar sportmozgalom gondja. Nincsenek jó sprintereink az atlétikában sem, a lehangoló helyzet a labdajátékban is begyűrűzik. A magyar NB I-ben is nagyon kevés a kimondottan gyors játékos. Az ok a táplálkozáson kezdve sok mindennel összefügghet. A sporttudósok kielemezhetnék, hogy miért. Alapvetően már nem lesznek a játékosaim gyorsabbak, ami determinál, de a „fejjel foci" tartalékai még aligha merültek ki. Ennek továbbfejlesztése már bent van a mostani téli felkészülés tematikájában. - Azért ha le tudnának igazolni abból a kevés, gyors játékosból, mondjuk a Zvafa-típusból (a Vasas egyik gyors játékosáról van szó) egyet-kettőt? - Na persze... A vágy és a valóság. Örülünk, ha olyannyira stabilizálódik az anyagi helyzetünk, hogy a túléléshez nem kell eladni kulcsembereinket, nincsenek erősítésre millióink. - A kis Vácot a semmiből magyar élcsapattá varázsolta. Ez az érdeklődést olyannyira felkeltette, hogy a közvélemény már most beültetné a kapitányi székbe, azzal az érvvel: ha a legjobb képességű magyar labdarúgókkal dolgozhatna, bizonyára még többre lenne képes. - Ezt majd akkor latolgassuk, ha eljön az ideje. Szurkolok a mindenkori kapitánynak, de nem lévén teljesen beavatott, nem formálok róla, a válogatottról véleményt. Ezenkívül még egy teljes bajnoki évig Vácra köt a szerződésem, ez foglalkoztat. - Vagyis ezalatt - legalább egyszer - a teljes bajnoki idény végére is a csúcson kéne maradni a Vácnak. - Igen, de nem lovaljuk bele magunkat annyira, hogy ez esetleg megbéklyózzon bennünket. Most is úgy lesz, hogy mindig a soron következő meccs a fontos. Nézze, igen komoly az a hármas üldözőboly, vagyis a Videotonnal is igen komolyan kell számolni. A játékosanyag ismeretében a Kispest számít a legesélyesebbnek, mivel a Fradit sikerült legyőznünk az Üllői úton, velük szemben azonos az esélyünk, ennek ellenére tudom, vallom, tyogy mi is célba érhetünk. Lép-e a koreai tigris? Újfent László Attilához fordulok: A csapat nevének felét már az év elejétől a világhírű Samsung cég alkotja. De ami a szponzorálásukat illeti..., szóval azzal lényegesen a csapat cirka éves 40-50 milliós költségvetése alatt maradnak. Hagyják? - Nem követelődzünk, hiszen amit vállaltak azt teljesítették. Bízunk benne, hogy a folyamatos gratulációkat követően összeget emelnek - ha nem most, akkor talán nyáron, amire már szóbeli ígéret is elhangzott. A technikai igazgató nem követelődzik a Samsungnál. Csank nem követelődzik László Attilánál a klubnak vele szemben több százezerre rugó tartozásai miatt. Eme jelenség logikus következményeként nem zúgolódtak a játékosok, ha már menetrendszerűen késett a prémium, elfogadva a helyzetet, hitelben játszottak. Még csak egy célzatos félmondat sem hangzik el senki szájából, amint a fő épületben bóklászva beszélgetésbe elegyedek a klub ilyen-olyan beosztottjaival. Szigorúan csak a szakmáról esik szó. Csanknál ez foglalkozási ártalom. A közelmúltban egy kosárlabdás mozdulatsort látott a tévében, ami olyannyira megfogta, hogy átírta a futball nyelvére. Anélkül, hogy valaha is a világhírű kölni sportfőiskola hallgatója lett volna. Kilépve a váci sporttelep kapuján - belénk ivódva a magyar futball gyógyítbatatlanságának, megváltoztathatatlanságának tudatával - az embernek olyan érzése támad: mégiscsak van - kell, hogy legyen kiút ebből az áldatlan futballválságból. Éppen ezért a váci csipet csapat végső diadala, bajnoki címe nagyon ránk férne. BÁLINT GYÖRGY Olvasóink szerint Az év legjobb szekszárdi sportolói: Varga Zsuzsa és Steig Csaba Huszonöt sportolóra 2917 szavazat érkezett, melyből 783 szavazatot kaptak a lányok, 1134-et a férfiak. Óriási érdeklődés, köszönjük. Sportnyelven szólva végig nyílt volt a küzdelem. A hölgyeknél Varga Zsuzsanna (triatlonos, Vízmű) és Rohn Csilla (atléta, gerelyhajító, AC Szekszárd), a fiúknál Steig Csaba (kerékpáros, KSC Szekszárd) és Tamás István (dobóatléta) között, sőt... Az erősebb nemnél egy komoly üldözőboly, egy trió is kialakult. Az elsőségre szavazatot kapott 25 sportolóból 10 labdás, s mindkét kategóriában a harmadik helyen végzett képviselőjük. Ó igen, a népszerűség alaposan szerepet vállal ebben a játékban is. Ennélfogva lesznek olyan olvasók - különösen az érintettek körében -, akik fanyalognak: mégiscsak anomália, hogy magyar bajnok, mi több szintén EB-negyedik triatlonista, olimpia hetedik súlyemelő a 12-es, illetve 13-as lista vége felé található, de ne tesSenek ezt olyan véresen komolyan venni. Bár, ami a végső győzteseket illeti sem szakmai, sem népszerűségi paramétereket illetően nem kell pironkodnunk: Varga Zsuzsa EB-negyedik helye, egyénisége, valamint Steignek a honi kerékpárban vitathatatlan klasszisa önmagáért beszél. A szavazás végeredménye: Nők: Varga Zsuzsa (triatlonos 301 szavazat), Rohn Csilla (dobóatléta 233), Bálintné Tóth Ágnes (kézilabdázó 151), Szabó Kovács Beáta (triatlonos, kerékpáros 25), Geiger Kinga (kézilabdázó 20), Várkonyi Gabriella (kosárlabdázó 16), Flick Mónika (kézilabdázó 13), Czirok Éva (kézilabdázó 12), Kollmann Klára (súlyemelő 8), Kranyecz Zsuzsa (kosárlabdázó), Straubinger Györgyi (triatlonos), Geisz Mercedes (atléta), Natasa Badics (kosaras) valamennyi 1 szavazat. Férfiak: Steig Csaba (kerékpáros 284), Tamás István (dobóatléta 211), Kalmár Ferenc (labdarúgó 202), Csizmazia Gábor (súlyemelő 198), Lelovics Gábor (sportlövő 130), Árató Gábor (kerékpáros 87), Nagyfalusi László (labdarúgó 12), Acsádi Gábor (futóatléta 11), Czanka Attila (súlyemelő 4), Bozsér György (labdarúgó 3), Mihályka Tibor (súlyemelő), Szabó Szüárd (kerékpáros) l-l szavazat. (A két győztest eltalálok között Mészáros Gábornénak (Szekszárd, Béri Balogh Á. u. 7/28.) kedvezett a szerencse, övé a háromezer forintos vásárlási utalvány, amit a jövő év elején a szerkesztőségben átvehet.