Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-11-22 / 47. szám

4 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1992. NOVEMBER 15. „A Fidesz kormányképes politikai erővé vált" Interjú Deutseh Tamás képviselővel Polgármesteri értekezletet rendezett az elmúlt hét végén Szekszárdon a Fidesz. Százhat fideszes polgármester, illetve alpolgármester vett részt a tanácskozáson. Orbán Viktor, a párt parlamenti frakciójának vezetője politikai helyzetértékelést, Deutseh Tamás a Fidesz Önkormányzati Kollégiumának elnöke pedig az önkormányzatok szerepéről, előttük álló feladatokról tartott előadást. Munkatársunk Deutseh Tamással beszélgetett. - Úgy gondolom adódik az első kérdés. Miért pont Szekszárdon rendeztétek az első polgármesteri találkozót? - Ez nem véletlen. A fontos fidesaes rendezvényeket mindig olyan vidéki kis-, közép-, és nagyvárosokban rendezzük, ahol jó az önkormányzati, politikai pozíciónk. Szekszárd is ebbe a sorba tartozik, mégis eddig szinte mostahagyermekként kezeltük, hisz komolyabb rendezvény nem volt a városban. - Számomra meglepő, hogy ilyen sok polgármesteretek, illetve alpolgármesteretek van... - Számunkra nem. Bár igaz, régebben elterjedt a köztudatban, hogy nincs vidéki bázisunk, de a tények mást mutatnak. Azokban a városokban, településeken, ahol Fidesz-támogatással választották a polgármestert, egymillió lakos él. Ha hozzáveszszük azon települések lakosságát is, ahol az alpolgármester fideszes, akkor ez a szám ötmillióra emelkedik. Tehát az ország lakosságának felével, azok ügyeivel foglalkozunk. - Ez óriási felelősség... - Igen, tisztában vagyunk ezzel, és épp ezért rendezzük meg a jövőben rendszeresen a polgármesteri értekezleteket is. - Arra gondoltam, hogy ez az összejövetel már az 1994-es választásokra való felkészülés egyik eseménye... - Nem ilyen direkt a dolog. A Fidesz, mint tudjuk ellenzéki párt a Parlamentben, az országos politikában ellenzékben van. Ugyanakkor helyben, nagyon sok településen miénk a végrehajtás felelőssége. Ezeken a helyeken komoly súlyt kell fektetnünk arra, hogy úgy méressünk meg, hogy közben nem találtatunk könnyűnek. Az irányításra való alkalmasságunkat kell bebizonyítani, ezzel is igazolva, hogy a Fidesz kormányképes politikai erővé vált. A másik pedig, hogy az önkormányzatok téves képzetként jelennek meg az emberek fejében. Azok nem a képviselő-testületet jelentik, hanem magát a település lakosságát. Amikor az önkormányzatokkal foglalkozunk, akkor azokkal az intézményekkel foglalkozunk, amelyek legközelebb vannak a több mint tízmillió magyar állampolgárhoz, mert az ügyes-bajos ügyeiknek döntő többségét az önkormányzatok intézik. - Tudathasadásos állapot lehet a Parlamentben ülve részt venni egy olyan szavazáson, amely az önkormányzatok pénzügyi támogatásának csökkentéséről dönt, tudva közben azt, hogy ez a döntés nehéz helyzetbe hozza a párt önkormányzatoknál dolgozó embereit... - Hozzá kell szokni ahhoz, hogy az ember ellenzékben nem tud sikert elérni a parlamenti szereplésével. Nagyon kis részben tudja csak a döntéseket befolyásolni, de ez nem ok a reményvesztésre. Tudomásul kell venni, hogy az is jelentős dolog, ha valaki a Parlamentben elmondhatja a véleményét, azzal vitatkozniuk kell a kormánypártiaknak. Egyébként több ezer ellenzéki módosító javaslatot fogadtak már el, nem egyszer a döntéseket is meg tudtuk változtatni. - A költségvetési terv vitáinál is számtalan módosító javaslattal állt elő a Fidesz. Mi a véleményed a jövő évi költségvetés tervéről? - A mi ^értékelésünk szerint a költségvetés önkormányzatokat érintő részei nem egyszerűen az ország nehéz anyagi helyzetéből fakadó megszorító intézkedéseket tartalmaznak, hanem olyan pluszmegszorításokat, amivel a kormány tudatosan akarja ellehetetleníteni az önkormányzatokat. - Súlyos vád ez... - Sajnos nem megalapozatlan, hanem valós tény. Mi a módosító indítványainkkal azt a helyzetet akarjuk kikerülni, hogy ez a lejárató, ellehetetlenítő elképzelés érvényesülni tudjon, olyan további bevételekhez akarjuk juttatni az önkormányzatokat, amivel ugyan nem lesznek kedvezőbb helyzetben, mint más intézmények, hanem hogy velük szemben is a megszorításnak csak azok az intézkedései érvényesülnek, mint a központi intézmények esetében. így az önkormányzatok ugyanolyan nehéz helyzetbe kerülnek, mint mindenki az országban, de nem lehetetlenülnek el. Nem járatódnak le alapvetően ab ovo azért, mert egy buta, öncélú kormányzati megfontolás következtében ott próbálnak nehezíteni az önkormányzatok munkáján, ahol csak tudnak. - Ha ez igaz, azért van mert az ellenzéki pártok lényegében jobban szerepeltek az önkormányzati választásokon, mint a kormánypártok? - Egyértelműen. A baj, hogy azt felejtik el, hogy egy településen nemcsak ellenzéki választópolgárok élnek, hanem mindenütt o,tt vannak a kormánypárti szavazók. így az önkormányzatokkal szemben alkalmazott megszorítások a szavazóikat is érintik, rosszabb helyzetbe hozzák. Ez pedig visszaüthet a kormányzó pártokra is. - Köszönöm a beszélgetést. - Tamási Most nem fednek tovább a Séd-patakon, hanem állagot erősítenek. A Hármas-hídtól lefelé kétszáz méterig áll a vízi-alagút, első felén a butikok és a háromszintes dupla épület, ami úgy zárja le az Augusz utcát, mint egy síkvidéki brutális vízierőmű, még a levegőnek is útjában áll. Fuldokolnak is tömegesen a szekszárdi polgárok, de még nem a levegőhiánytól, hanem a méregtől. Akik évtizedeken át látták a „nyári napnak alkonyulatánál" a szelíd kis szekszárdi patakot, azok azt is látták egy hatalmas felhőszakadás után, hogy a víz „zúgva-bőgve törte át a gátat", és elöntötte az inneni alsóvárost. - Ez többet nem lesz ígérik a tervezők és az építtetők, akik úgy dobáI

lóznak a betonszilárdság paraméteréivel és a víz viselkedésének százéves átlagával, mint cirkuszban a zsonglőrök. Jó lenne most közvetíteni a két elgondolás emberei között. A tervezők és az engedélyezők ugyan jól tudják, hogy a patak hozzátartozott a városhoz, elválasztotta a két oldalt, és mégis öszszekötötte sók kis-nagy hídjával. Tudják a funkcióját, hogy hatalmas záporokkor hol elvitte, hol kibukta a töménytelen vizet, ahogy bírta. Tudják, hogy olyan szép volt a Kálváriáról a tömött, eperfás zöld szalag, mint a nyoszolyólányok zöld bársonyöve, ékesség volt a város és hegyek karcsú derekán. Befogadta a síkvidék magas talajvizét, segítette a falusias kis utcák könnyen vizesedő házait, amiről még a mai panelkaszárnyák nyirkos szuterénjei is mondanak egyet-mást. Az uralBiznisz - utca kodó széljárást is tudta a patak, hiszen a szél hordta ide évezredeken keresztül a löszport, hogy dombokká halmozódjék, és a szél mérte ki - mint jó mérnök - a patakok irányát a Dunaágak felé. A városhoz hozzátartozott a patak, szép is volt, jó is volt, olyan volt mint a családtag, ritkán lehetett haragudni rá. Akik most még szebbet akarnak helyette és felette, már nem vitatkoznak. Lemondtak arról, hogy rábeszéljék a beteget az operációra, noha tudják, hogy nem életmentő az. Recepteket osztogatnak, jó emésztést ígérnek, kellemesebb közérzetet és sietve tuszkolják ki a rendelő ajtaján. Az építő technokraták a falakban látják a szépséget, amiből nem baj ha sok van fölfelé is, csak a város vagyonát gyarapítsa. A lapostetőket felváltották a sátortetők, és nyeregtetők, itt már okultak az elődök hibáiból. A hegyek bezsúfolása után az alsóváros szélétől araszol befelé az új, tetszetősebb tömeglakótelep, flaszterjátéktereivel, parkolóutcáival. Kő kövön épül, hömpölyög az anyag, mint a láva, új és új területeket foglal el, menekül előle a zöld természet és a levegő. Gyermekeink már ezt szokják meg, ebbe nőnek bele, megtanulják, hogy ez a komfort ára. Vissza a patakhoz. Az első szakasz már lefedve. Most nagy cölöpöket vernek le az alsó végén, a betonalagút mellett. Miért? Az alkalmi kérdezősködőknek ezt a mélyértelmű indokolást válaszolják: - Csak!, A jólértesültek szerint egy újabb házmonstrum építését készítik elő a patakon. Már az elsőt is elképedés fogadta, dehát mit lehet már tenni? Megszoktuk, hogy sok mindent nem kötnek az orrunkra. Hiszen úgysem értünk hozzá. A város közepe aranybánya, érdemes beépíteni. Milliós bérleteket lehet elérni, érdemes a tervet módosítani, kis derűs butikok helyett műfűre bankokat, újabb áruházat telepíteni. Csendesen érik több ezer emberben valamiféle rossz érzés. Valóban erre, a Váci utcára van most nekünk szükségünk? És éppen itt? Hiszen a városközép kis körén belül van a nagykereskedelem nagy része! Akkor minek még tovább zsúfolni a panelerdők oldalközeit? Ha rosszul értesültek vagyunk, kérjük, igazítsanak ki minket. Csak ne essünk át a ló másik oldalára, hogy közérdek címén engedjünk minden meggazdagodni vágyó üzletember saját haszonteremtésének. Biztos, hogy a patak lefedését folytatni kell? Hangot kell adnunk sok ezer ember jogos aggodalmának. Akiknek most a város jövője kezükben van, kérjük, hogy gondolják át még egyszer. Talán a minisztériumokban is (még egyszer) érdeklődni kellene. Ott is, ahol a városképet menet közben is fontolóra veszik és jobbat tanácsolnak. Ez a város valamikor - úgy tudom - építészeti Ybl-díjat kapott. Biztos, hogy megtarthatjuk? - hni -