Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-02-02 / 5. szám

2 ,. SZEKSZÁRDI VASARNAP 1992. FEBRUÁR 16. A városházán történt... A korábban lakóház-kisajátítás miatt állami bérlakáshoz juttatott volt tulajdonosoktól a kisajátítási összeg 40 százalékát levonták, en­nek fejében utalták részükre az ál­lami bérlakást. Az önkormányzati tulajdonba került bérlakások elide­genítéséhez az így levont kisajátítá­si összeg nem számítható be a vé­telárba. Az ügyben bármely érin­tett a városigazgatási irodához for­dulhat, részletes tájékoztatást adunk a közeljövőben lapunkon keresztül olvasóinknak. * A Berze Nagy János utcai műte­remlakások magas tetővel való ellá­tására és a tetőtérben lakások kiala­Adósarok III. Mit tegyen az, aki nem kapott bevallási nyomtatványt? A helyi adók bevezetésének eddigi ta­pasztalatairól beszélgettünk Scheffer Jó­zseffel, a városi önkormányzat adóügyi csoportvezetőjével. Mint elmondotta, az elmúlt napokban kiküldték valamennyi érintett városlakónak a gépjármű és épít­ményadó bevallásáról szóló kérdőíveket. Legfőbb tapasztalat, hogy sokan a szemé­lyi számra vonatkozó kérdést nem töltöt­ték ki, illetve kihúzták. Lapunkban is írtunk róla, most még egyszer szükségesnek látjuk hangsúlyoz­ni, hogy a népesség-nyilvántartásról szóló törvény módosításaként megjelent az a rendelkezés, amely kimondja, hogy az önkormányzati adóhatóság is használhat­ja a személyi számot 1992. június 30-ig. Egyszerűen azért, mert a megbízható névazonosításra más megoldás nincs. Ez az egyetlen azonosító szám, amivel a na­gyon sok azonos nevű ember közül az adóalanyt ki lehet választani. Minden he­lyi adónál - tehát nemcsak a gépjárművek esetén - használhatják a személyi számot. A helyi adóval kapcsolatban el kell mondani, hogy például a gépjárművek esetében a rendőrség nyilvántartása alap­ján küldték ki az adólapokat, amelyek a tavaly novemberi állapotot tükrözik. Te­hát előfordulhat, hogy az új gépjármü-tu­lajdonosok nem kaptak bevallási nyom­tatványt. Az önkormányzat munkatársai kérik, hogy ezen tulajdonosok is jelent­kezzenek, mert késedelmes befizetés ese­tén rájuk is vonatkozik a törvény és kése­delmi kamatot kell majd fizetniük. Ugyanez vonatkozik az építményadó­ra, ami egyelőre a tanyákra és présházakra terjed ki. Fontos tudni, hogy a város köz­igazgatási határán belül álló minden ilyen építményre vonatkozik. Tehát nemcsak a szőlőhegyen álló, hanem a belterületi épületekre is. Természetesen azok is kö­telesek bevallást tenni, akik iparűzést foly­tatnak a városban, de még nem szerepel­nek az adóhatóság listáján. T.­kítására erkezett javaslat helyi mű­vészektől. Az ügyben rövidesen a gazdasági bizottság foglal állást. * Az Állástalanok Egyesülete kép­viselője felkereste a hivatalt és se­gítséget kért a náluk nyilvántartot­tak időszakonkénti foglalkoztatásá­ra. * Tischler Tibor földbérlet-hátra­lékának tőkerészét (a csatári kerá­miaüzemre vonatkozóan) a polgár­mesteri iroda behajtotta. * A Zöldért Vállalat a Mérey utcai A Béla téri Bartina ABC-t valamikor 1970-ben építették a városi tanács épületé­nek új szárnyával együtt. Ezzel kapcsolat­ban Ferincz Jánostól, a polgármesteri hi­vatal munkatársától a következő informá­ciókat kaptuk. - Annak idején, még a városi tanács elhatározásából, új számnyal egészítették ki a hivatal épületét. Az építkezés költsé­geit, 6 millió Ft-ot a tanács, valamint a Bá­taszék és Vidéke Áfész (2 millió) közösen vállalták. Ezért cserébe az áfész több, mint 500 négyzetméter területet kapott boltkialakításra. Az ABC ebből mind a mai napig kevesebb, mint 400-at használ. Az önkormányzat viszont arra szólítja fel őket, hogy ürítsék ki raktárukat, mely ABC telekárát a szerződésben rög­zítettek szerint a polgármesteri hi­vatalnak befizette. * A jogi és etikai bizottság múlt héten tárgyalta a Mocfa csárda ügyét. A képviselők meghallgatták a korábbi testületi ülésen készített magnófelvételt, amelyen a képvise­lők az eladással kapcsolatos véle­ményüket fejtették ki. A bizottság kedden folytatja munkáját és felte­hetően állást foglal a kérdésben. * A művelődési és gazdasági bi­zottság közös ülésen tárgyalta a Pa­noráma mozi üzemeltetésére kiírt pályázatot. Hosszas vita után az In­tercom által benyújtott üzleti tervet tartották legalkalmasabbnak és tá­mogatták. valóban a polgármesteri hivatal udvarán van, ugyanakkor nélküle a bolt üzemelte­tése elképzelhetetlen. A hivatalnak szüksége van az udvará­ra, raktárhelyiségeire, a városnak, a Béla téren és környékén élőknek viszont szük­sége van egy ABC-re. Ezt az ördögi kört lehetne feloldani azzal a javaslattal, mely még a tanács működése idején merült fel először, és most Kocsis Imre Antal pol­gármester ösztönzésére várhatóan újra megvitatásra kerül. Eszerint az ABC-nek egy új helyet ke­resnének valahol a Béla téren, mostani helyén pedig a hivatal bővítését oldanák meg. Városunknak végre lenne egy szép házasságkötő terme... - (jaján ­Új képviselő Halmai János Szekszárd város önkormányzatá­nak legutóbbi ülésén új tagot üdvö­zölhettek városatyáink. Halmai Já­nos a Kereszténydemokrata Néppárt delegáltjaként került a testületbe. - A Kereszténydemokrata Nép­párt szekszárdi szervezetének alapító tagja és jelenleg egyik ügyvezető el­nöke vagyok. Dr. Kleininger Ottó halála után új képviselőt kellett dele­gálnunk, így kerültem a testületbe. - Egy képviselő-testületi ülésen részt vett már. Mi a tapasztalata? - Meglepve tapasztaltam, hogy mennyire nem különülnek el az egyes pártok egymástól. Vélemé­nyem szerint a demokrácia ügyének és a város érdekeinek elsődleges szem előtt tartása mellett igen fon-^^ tos, hogy a képviselők figyelem b^^V vegyék saját pártjuk érdekét is, hi-^^ szen a közös cél az, aminek össze kell tartani őket. - A képviselői munka mely terü­lete áll legközelebb önhöz? - Etikailag szeretnék minden te­rületen megfelelni, szakmailag úgy érzem, a gazdasági bizottság áll hoz­zám a legközelebb. Ennek a bizott­ságnak a munkáját azonban segíti már két kereszténydemokrata képvi­selő, így a pártatlanság érdekében, nem hiszem, hogy bekerülhetek. Azt hiszem, a szociális bizottság munkája az, amelyben hatékonyan tudnék részt venni. GAJÁN SÁNDOR Horn Gyula hamarosan Szekszárdra látogat Kulcsfontosságú a szerb kapcsolat A minap Horn Gyulával beszélget­ve fölvetettem, hogy az őszi MSZP-na­pokon nem találkozhattak vele a szek­szárdiak. Ezúttal ígéretet tett, hogy tél végén, de legkésőbb tavasz elején ellá­togat Tolna megye székhelyére, s részt vesz egy fórumon. Ezután, mint az MSZP elnökét, pártja állapotáról kér­deztem. - A közvélemény egyre jobban elfogadja partunkat. Ezt annak tudom be, hogy az elmúlt másfél-két évben si­került bizonyítani, hogy szakmailag hozzáértő gárdánk van, hogy ez a párt botrányoktól mentes, hogy a parla­mentben alkalmazott stílusunk mentes a szélsőségektől. Azt is értékelik az em­berek, hogy sikerült jó együttműködést kialakítani az érdekképviseletekkel. Horn Gyulát, az Országgyűlés kül­ügyi bizottsága elnökét a továbbiakban a volt Jugoszlávia területén történtekről faggattuk. Ennek során fölvetette, hogy a tömegtájékoztatási médiák az elmúlt hónapok során meglehetősen egyolda­lú tájékoztatást adtak, szinte kivétel nél­kül a horvát hírközlő szervektől vették át a híreket, tudósításokat. A másik fél álláspontját nem közvetítették a magyar közvélemény felé, ami igen nagy kár. Ezzel együtt pár hónappal ezelőtt ha­zánk viszonya igen-igen megromlott Szerbiával. Pedig a kapcsolat rendezése számunkra kulcsfontosságú ügy. A volt külügyminiszter megítélése szerint fon­tosabb, mint bármelyik voltjugoszláv köztársaságé. Szerbia ugyanúgy rá van utalva Magyarországra, mint fordítva, ezért több konkrét kezdeményezést kell tenni Szerbia felé. - Meg kell mondani, én nem tarto­zom azok közé, akik úton-útfélen bírál­ják a magyar külpolitikát. Ellenkezőleg. Részemről több az egyetértő megnyi­latkozás, mint a bíráló. Az viszont két­ségtelen tény, hogy amikor kipattant a horvátországi fegyverszállítási botrány, keményen hangot adtam nemtetszé­semnek a parlamentben is. Teljesen el­hibázottan kezelték a dolgot, s ennek következtében elhidegült a magyar­szerb viszony. Másfelől a kormánynak egy éven keresztül nemigen volt kon­cepciója arra vonatkozóan, hogy mi le­gyen a volt szövetségesekkel való vi­szonnyal. Meg is fogalmaztuk, azzal ^^ mindenki egyetért, hogy nyugat felé kell fordulni, ugyanakkor ki kell alakíta­ni egy stratégiát a kelet-európaiakkal való viszonyról. Megjegyzem, azóta ezen már változtatott a kormány. Horvátország függetlenségéről szól­va Horn Gyula utalt az Európa-szerte felmerült kételyekre, melyek jó része eltűnt, ám maradt még néhány. Véle­ménye szerint nem lehet figyelmen kí­vül hagyni, hogy a volt horvát vezetés túl erősen kötődött a szövetséghez, nem akartak olyan radikálisan elszakad­ni, mint a szlovének. A másik nagy kér­dés a kisebbségek ügye. - Köztudott, hogy a horvátországi kisebbségi politikával gondok, bajok vannak. Nemcsak az olasz, hanem a magyar és a szerb kisebbséggel össze­függésben is. Az új horvát alkotmányt már az új rezsim fogadta el, de abban is vannak kemény kitételek, hasonlóan a románokéhoz. Ezeket sem szabad elfe­lejteni, amikor megítéljük a horvát helyzetet. V. HORVÁTH MÁRIA Esküvő a Bartinában...?

Next

/
Oldalképek
Tartalom