Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-08-30 / 35. szám

1992. AUGUSZTUS 23. „ SZEKSZÁRDI VASARNAP 13 Hajnal(odás) a szekszárdi kézilabdában Összemixelhető egy jó kis csapat Geiger Kingától az NB 1. B-ben is gólokat várnak Sió-kupa - rangos csapatokkal A vasárnapi rajtra már majdnem elkészül az a bizonyos „mű". A meg­határozó ecsetvonások, kontúrvona­lak már jól kivehetők. NB I. B-s női kézilabdacsapat alakul, formálódik a városban. A várakozás és a vágyako­zás feszültségteljes percei munkálnak játékosban, vezetőben, szurkolóban egyaránt. Mert úgy tűnik, a bajnok­csapat NB I. B-re való felvértezése si­kerrel járt a nyári hónapokban. Kor­látozott lehetőségeihez mérten ott • maradt a csapat mellett a súlyemelő­kpecialista Húsipar, a Szigma pedig ­átlépve azt a vidéki kisstílűséget, ha­gyományokhoz való görcsös ragasz­kodást, ami a kézilabda körül zajló eseményeket jellemezte a közelebbi, illetve távolabbi múltban - más vi­zekre evezett. Heimann úr, a cég elnöke kapcso­latait latba vetve valóban egy olyan csapat összeverbúválására esküdött fel, amely minden bizonnyal túl tud lépni a szokásos újonc kopográfián, vagyis a bentmaradás tényénél már az első évben többet akarnak letenni az asztalra. A sikeredző Szabó Attila - aki számára nagyon is érthető ok­ból nem vállalta főállásban a csapat vezetését - helyére egy olyan főváro­si edzőt szerződtettek Hajnal József személyében, aki a szó igazi értelmé­ben régi motorosnak számít a szak­mában. Ráadásul a 46 éves szakem­ber - e hét végéig a magyar női ifjú­sági válogatott másodedzője - lassan negyedszázados pályafutása során vé­gig az utánpótlásnevelésben dolgo­zott. Ha minden úgy alakul, ahogy elter­vezték, a második fordulóban, a ha­zai bemutatkozásnál már. pályára lép az ukrán légió: a védőirányító „Tá­nya", s a beállós „Léna", ez utóbbi még a papírjait intézi. A Békéscsabát megjárt Tánya viszont már együtt van új csapatával, s ha a magyar sportbürokrácia malmai a szokottnál valamivel gyorsabban őrölnek, akkor vasárnap (augusztus 30.) pályára lép­het. Miképpen az új szerzeménynek számító, jelenleg az ifiválogatottal ké­szülő tatabányai átlövő, Czirok Éva is, akit Hajnal hoz magával. A bajnoki rajton - még talán a má­sodik fordulóban is? - viszont a régi edző, Szabó Attila dirigál. - Úgy egyeztünk meg a Húsipari SE-Szigma vezetőivel, hogy az ifi EB-t még végigcsinálom, és szeptem­ber 7-én költözöm le Szekszárdra ­mondta Hajnal József, miután sike­rült utolérnünk a válogatott edzőtá­borában. - Addig Attiláé a csapat, ő dolgozott velük a felkészülési idő­szakban, ő végezte el az utolsó simí­tásokat - noha már voltam többször Szekszárdon, tartottam edzéseket is ­ez így korrekt. - Mik azok az első pozitív benyo­mások, ami alapján egy tősgyökeres fővárosi elhagyja Budapestet, s hátat fordít a direkt utánpótlásnevelésnek? - Mindenekelőtt azért, mert ebben a váltásban nem csak az a motiváció, hogy ennyi idő után megméressem magam a felnőttek között, feljebb lépjek a ranglétrán, hanem mert van ebben egy ki nem mondott küldetés is. Jakab Lajos, a szövetség főtitkára, barátom, nagyon szorgalmazta, hogy jöjjek le, vállaljam el, mert ez a város, de talán a megye is, fehér folt a kézi­labdás térképen., A tapasztalatommal, a játékosok képzésében, felhozatalá­ban betöltött szerepem elvégzett ed­digi munkám alapján talán van san­szom arra, hogy kedvező változáso­kat elindítsak - feltéve, ha a továb­biakban a maga helyén mindenki ezt akarja. A vártnál jobbat tapasztaltam. Egy jól felkészített csapattal találkoz­tam - benne jó néhány remek adott­ságú, a magasabb osztálynak már megfelelő képességű játékossal, fejlő­dőképes fiatallal. Nagyon jó hatással volt rám Bálintné Tóth Ági, Geiger Kinga, Németh Ildikó, Asztalos Ágo­ta, Nagy Csilla, Rózsa Tünde. Moti­vál a feladat, úgy érzem - azok után különösen, hogy lesz két jó képessé­gű külfóldink is -, egy jó kis csapat mixelhető össze az anyagból. Az egy plusz, hogy még egy évre szóló szer­ződésem ideje alatt szeretném ezt bi­zonyítani. - Milyen szerepet szánt az eddigi sikerekben elévülhetetlen érdemeket szerző, a játékosokat magával ragadó Szabó Attilának? - A partner szerepét minden szak­mai jellegű, természetű kérdésben. A pályaedző-menedzser szerepkörben el tudom képzelni őt. Egyébként a serdülőtől a felnőtt csapatig szeret- ' ném kiépíteni az edzői vonalat, olyan embereket megbízni, akiket alkal­masnak tartok arra, hogy a szakmai célkitűzéseimnek megfeleljenek. - A több poszton használható, va­riálható játékosokból valóban össze­De régen is rendeztek már tétre menő mérkő­zést a városi sportcsarnokban .Valamikor tavasz­szal lehetett, amikorisaKSC Szekszárd női csa­pata lejátszotta utolsó bajnoki mérkőzését és megszerezte a 13. helyet az akkor még húszas NB l-es mezőnyben. A happy end-et a sikeres mis­kolci Magyar-kupa szereplés (a döntőbejutásjje­lentette, így a 23. Sió-kupa beharangozójának írásakor arra gondol az ember: milyen jó lenne a lányoknak a diósgyőri formát és eredményessé­get átmenteni. Hazai közönség előtt elkapni (megint) a tavalyi bajnokság egyik szupercsapa­tát, a DKSK-Sem-et, vagy a BSE-t, a BEAC-ot. A lassan közelgő bajnoki rajtra való ráhangolásra a legjobb ajánló levél. Nem beszélve a kupa esetleg elhódításáról, ami a 22 év alatt egyszer sikerült a házigazda rendezőnek, mégpedig 1989-ben. Akkor éppen Szabó Ödön vette át a csapatot, ma pedig már 1992-ben - elvállalva sikerei szín­helyén, a BSE-nél a szakosztályvezetői tisztséget - ellenfélként érkezik a számára mindig szent dolognak számító Sió-kupára. De itt lesz a szek­szárdi kosárlabda termékeny korszakának másik feledhetetlen edzői egyénisége, Buttás Pál is - a két-három éve még elsőszámú sztárcsapat veze­tő edzőjeként. (Hogy teljes legyen a hallhatatla­nok névsora, már csak Tapody hiányzik...?) A Sió-kupa a későbbi bajnoki remények szempontjából mindig értékmérő. A rangos ellenfelekkel szemben kiderülhet, hogy állunk az elmúlt években mindig problé­más centerposzton: mennyire lesz képes az új szerzemény, Gontareva, miképpen áll össze a csapatjáték, lesz-e előrelépés, a Németh-edző vesszőparipájának számító védekezésben. Kar­dinális kérdés, hogy a trénerelődök által már majdnem leírt, beugrásra váró epizódisták közül ki lesz az, aki oda akar és tud is kerülni a csapatba - mint a már kellemes meglepetést okozó Szabó Noémi. Valóban készjátékos-e az Alba Comptól érkező Szabó Mónika? Ezek és megannyi más kérdésre lehet választ kapni a pénteken kezdődött, vasárnap délutánig tartó Sió-kupa küzdelemsorozatán. A résztvevő külföldi csapatok: SB Heidemheim (Németor­szág), Lokomotív Bratislava (szlovák), Istanbul Universitesi (Törökország), Becse. Magyarok: Diósgyőr, BSE, BEAC, KSC Szekszárd. A sportoldalát szerkesztette: BÁLINT GYÖRGY hozható egy jó szerkezetű csapat. De ellensúlyozható az is, hogy átlövő poszton nincsenek olyan menők, akik ebben az osztályban meghatározónak számítanak? - Nem osztom teljesen ezt a véle­ményt, nem állunk a csapatok többsé­géhez viszonyítva rosszul ezen a posz­ton, s lövőerőben sem. Nagymenő va­lóban nincs, de nem is szükségeltetik. Van itt több olyan, akiből esetleg lehet. - A felnőtt edzőt a különböző csa­patokkal elért eredményei minősítik, az utánpótlásedzőt pedig az, ha nyu­godt szívvel felsorolhat olyan játéko­sokat, akinek az elindításánál, felfe­dezésénél bábáskodott... . - 1968 óta edzősködöm. Dolgoztam a Sparinál, a Csepelnél, az Építőknél, 89 ősze óta Horváth Lajos mellett az ifiválogatottnál. Ne tűnjék szerényte­lenségnek, de elég hosszú lenne a lista, így csak a nagymenőket, a válogatotta­kat említem: Kökény Bea, Oravecz Éva, Győrfiné Horváth Ildikó, Rácz Mariann, Ádám Zsuzsa- No és évente 4-5 játékost adtam föl az NB l-es első csapathoz - fejezte be nyilatkozatát a Szekszárd új vezető edzője, aki egyéb­Szabó Attila edző (középen), aki hamarosan átadja a stafétabotol ként nős, egy 12 éves fiú és egy 14 éves lány apja. Az átigazolások intézésének gyor­sasága, avagy lassúsága szabja meg, hogy milyen összeállításban lép pá­lyára vasárnap a Húsipari-Szigma SE. Amiről Szabó Attila álmodik: Flick (kapus), Czirok (jobb átlövő), Geiger (bal átlövő), Tánya (irányító), Nagy Csilla (szélső), Bálintné Tóth Ági (szélső), Asztalos (beálló). Akire nagy szükség van, Tatjana Kriemencova

Next

/
Oldalképek
Tartalom