Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-08-30 / 35. szám

1992. AUGUSZTUS 30. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 7 Hol vegyünk valutát? Hamis pénzek nyomában A rokkantnyugdíjas elhatározta, hogy vásárol magának külföldön egy autót. Annak rendje és módja szerint kiváltotta az egy főre járó - akkor még - ötven dollárocskákat. Ebből azonban autó nem lesz, legfeljebb lendkerekes, így kapva kapott az alkalmon, amint megszólította valaki az utcán: - Szüksége van-e márkára? Már hogyne volna. Csak éppen gondolta emberünk - kellőképpen óvátos lesz: ő aztán nem ugrik be holmi hamispénz-forgalmazóknak. Mondta is a márkát felajánlónak, hogy vigyék csak előbb bevizsgáltat^Bfvlikor ezen is túl voltak, a hozzáértők pedig mindent helyénvalónak minősítettek a valután, megköttetett az üzlet. Gazdát cserélt két darab ezermárkás és kétszer ötvenegyezer forint. A valutavásárlót azonban innentől cserben hagyta a szimata. . Mondja ugyanis a forintra áhítozó, hogy van őneki még egy ezermárkása, ha szüksége van rá a valutára vágyónak. Szüksége volt. Újabb ötvenegyezer forint kerül elő, s egy olyan ezermárkás, ami bevizsgálva már nem volt. A rokkantnyugdíjas - mivel otthonában köttetett az üzlet megnyugvással hajtotta álomra fejét, hogy másnap aztán kövérre fog dagadni a szekszárdi OTP: nél a valutaszámlája. Tévedett. Helyette a rendőrségi akták kezdtek el dagadni, ^Byanis a harmadik ezermárkás nem méltóztatott valódinak lenni, mint az előző nap bevizsgáltatott társai. - Megyénkben milyen arányban bukkannak hamis pénzekre? - kerestük fel kérdésünkkel Horváth József rendőr őrnagyot, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályának helyettes vezetőjét. - Az országos helyzethez képest elenyésző Tolna megyében a forgalomba kerülő hamis pénz. Azért még így is van évente jó néhány esetünk. - Melyek a leggyakrabban előforduló hamis pénzek? - Tapasztalatunk szerint a dollár és a márka, azoknak is a nagyobb címletű változatait: a százdollárost és az ezermárkást hamisítják szívesen. De hamis ötezer forintossal is találkoztunk már. * A devizakiváltás szigorításának bevezetésére bizonyára mindenki emlékszik még. No meg arra is, hogy mire volt, jobban mondva mire nem volt elég az a személyenként kiváltható ötven dollár. Szinte törvényszerű, hogy megindult a valutavásárlás úgy a magyarok között, mint a magyarok és külföldiek között. Innentől kezdve már „csak" legálissá kellett tenni az ilyen-olyan módon megszerzett dollárt, márkát és társaikat. Szinte a legjobbkor történt a valutaszámlák „felszabadítása" is. Ekkor mindenki azt hitte - és még sokan ma is hiszik -, hogy ezzel legalizálni lehet a valutákat. - Szó sincs erről - folytatja a beszélgetést Horváth József. - A devizakódex tiltja a valutákkal történő üzleti kapcsolatokat, ha arra nincs MNB-engedély. - Akkor ez egy illegális, államilag nyitva hagyott kiskapu. - Tulajdonképpen igen. Ez azonban senkit nem mentesít a felelősségre vonás alól, akár hamis a valuta, akár valódi, a devizagazdálkodás megsértése fennáll. - Hol vizsgálják be a valutákat? - Minden pénzváltóhelyen: bankokban, utazási irodákban. Kötelezően megvizsgálnak minden valutát, amit valaki számlán kíván elhelyezni, illetve*>eváltani. - Azért nem minden valutapénztáros egyformán jó szakértője mindenféle valutának. Lehet, hogy átcsúszik a kezük alatt egy-egy hamis példány is. - Ilyen is előfordulhat. Az állampolgár az esetleges kellemetlenségektől úgy mentheti meg magát, ha kéri a kiadott valuták sorszámának feltüntetését a devizakiviteli engedélyre. - Könnyen felismerhető a hamis pénz? Egyáltalán nekem vagy bárkinek lehetnek-e olyan támpontjaink, amikor gyanússá válik egy fizetőeszköz? - Ma már az esetek zömében nagyon nehezen lehet megállapítani a hamisságot csak úgy ránézésre, pláne ha az ember nem szakember. Ami azonban támpont lehet, az a valutában húzódó fémszál, ez már a mi ötezer forintosunkban is megtalálható. No és a legfontosabb, hogy ne vásároljuk utcán vagy egyéb más helyen drága pénzért a valutát. - Mi újság a forinttal? Szívesen hamisítják azt is? - Leginkább hamis ötezresekkel lehet találkozni, különösen a jó minőségű, színes fénymásolók megjelenése óta. - Barna hasú pénzünknek milyen biztonsági elemei vannak? - Metszetmély nyomtatásával a portrék, épületek, értékjelzések és hullámvonalas díszítőelemek kiemelkednek a bankjegy síkjából, ezek tapintással is jól érzékelhetőek. A címert körülvevő mezőben mikroírással a „MAGYAR NEMZETI BANK" felirat olvasható. Valódi bankjegyen nagyítóval vizsgálva ennek minden betűje ép, folyamatos vonalból áll. A rövidebb oldalában párhuzamosan egy fém biztonsági szál fut, mely a fény felé tartva a bankjegyet, jól látható. A sorszám, a Braille-értékjelzés ez utóbbi a vakok számára is megkönnyíti az értékjelzés olvasását szintén biztonsági célt szolgálnak. Ugyanakkor a bankjegy felületét figyelmesen megnézve, helyenként láthatók azok a piros színű szálak, melyeket a bankjegypapír tartalmaz. Ez is az egyik jele annak, hogy valódi bankjegyet tartunk a kezünkben. Minden kétséget kizáróan az MNB emissziós főosztálya állapítja meg a bankjegyekről - légyen az bármiféle „nemzetiségű" is -, hogy hamis vagy valódi. - Milyen jó tanáccsal tudna szolgálni azoknak, akik szeretnék elkerülni, hogy hamis pénzzel a tarsolyukban keljenek útra? - Mint már mondtam, garanciális lehetőség, ha csak hivatalos helyen vásárolunk, váltunk valutát. És ez nemcsak Magyarországra vonatkozik. Külföldön könnyű pénzt váltani és könnyű hamis pénzhez is jutni. Különösen az olasz benzinkutaknál tettek szert nagyon könnyen ilyen pénzre honfitársaink. Egyébként nincs olyan hét, hogy legalább 4-5 hamis pénz értesítéséről ne jöjjön körözés - zárja a beszélgetést az őrnagy. GERGELICS ZSÓKA Heti jegyzet Az a helyzet... ...hogy lassikán vége van a nyárnak. Ez leginkább csak a naptárba tekintve derül ki. A valóságban mintha nem akarna véget érni a tikkadás; az ember kilép az aszfaltra és egy forró, nedves mosogatórongyba csavarja azon minutában az augusztusi ájer. A régi szkíta mondás szerint ez időtt nem ildomos a mezei foglalatosság, fehérnép hajkurászása és a kecseszkecsken birkózás, ellenben ajánlatos gyöngyöző homlokkal a szófára heverni és a legyek elűzését - különösen az idegszálakkal dúsan átszőt testtájakról, - ráhagyni az esetleg fönnforgó numíbiai szűzlányra (pálmaág, legyezés etc.). Szegény szkíták ki is haltak, nem jutottak be a mennyországba (lásd lobogó hajú piacgazdaság!). Szűz pálmaág hiányában az ember megpróbál legalább víz mellé szorulni-nyomulni. A Balatonon ez állítólag könnyű, vendég alig, az össznémet turistát lepkehálóval fogják, a pincérek oldala kisebesedett, annyit támasztják a bejárati ajtófélfát kuncsaft után ácsingózva, a butikosok már csak egymástól vásárolnak és a víz újra a különféle fajú és nemű vízimadaraké, mocsári nyehőcéké lesz, viszont kihalóban van a vízibetyár... Jó hírek. Szűkebb pátriánkban viszont nem ilyen rózsás a helyzet. Igaz, a városi strand láthatólag komoly erőfeszítést tett, hogy a fedett uszoda ne nyüjon meg a szezonban a nagyérdemű előtt, de a finisre mégiscsak kinyitott. Miközben az ember leheveredik a plázsra, van ideje morfondírozni azon, hogy vajon miként készült a strand gyepje. Olyan huplik, bukkanok, rögök, hantok, göcsörtök legutóbb a mohácsi csatatéren voltak fellelhetők hazánkban, mint itt. Ha a strandoló alatta van a száz kilónak és így nincs zsírpárnákkal kellőképpen fölkészülve, akkor fészkalódhat egy ideig, míg valahogy leheveredik. Közben szakmailag próbálja megfejteni, hogy vajon rigolekével történt-e a talaj-előkészítés vagy kézigránáttal. Akinek nem tetszik, az persze irányt vehet Domboriba. Itt állítólag olyan sűrűségű lett a víz, hogy csak a fajsúlyosabb egyedek szívósabbikának sikerül a merülés, a többiek a vízen járnak. Egyébiránt a Köjál nem ajánlja a feredőzést, mondván a víz megbuggyant (bocsánat, a Köjál már a múlté, a buggyanás viszont a régi). A Dunán lassan a hajóvonták találkozás is tilos és ha így megy, illetve nem megy - nem folyik - tovább, akkor a HjO molekulák találkozása is ritka; vádi lesz az egész időszakos folyó. Rémképfestés helyett azonban ráncoljuk össze rózsaszínre főtt homlokunkat és gondoljunk arra, hogy ez még mindig jobb, mintha a Bandi nevű hurrikán spilázna kétszázzal errefelé, dopplerezne a bucink körül. És még pálmaág sincs, mint Floridában... - steiner I