Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-01-26 / 4. szám

14 ,. SZEKSZÁRDI VASARNAP 1992. FEBRUÁR 16. mindig szükség van A hetvenes évek végén a buda­pesti Kölcsey gimnáziumba járt egy fiú, Éles Pista, aki arról volt híres, hogy szinte mindegyik tanárt tudta utánozni. Osztálytársai dőltek a ne­vetéstől, amikor valamelyik ked­venc, vagy kevésbé szeretett taná­ruk hangján, gesztusaival, hanghor­dozásával szólalt meg. Éles István később a tanárképző főiskolán is kamatoztatta ezt a ké­pességét. A főiskolai rendezvénye­ken már színészeket is parodizált, aztán jött a rádió III. humorfeszti­válja 1990 telén, és egyszerre orszá­gos hírűvé vált az addig csak baráti köre szórakoztatására parodizáló fiatalember. Jelenleg a Mikroszkóp Színpad státusos tagja. - Van igény ma Magyarországon humorra? - Mindenképpen. Az emberek szívesen nevetnek, akár a saját ba­jaikon is. A sűrűsödő gondok, prob­lémák között még nagyobb szükség van a kikapcsolódásra, az önfeledt nevetésre. - Iskolai tanárokkal, majd színé­szekkel kezdtél. Mostanában a politi­kusok szerepelnek műsorodon. Úgy tűnik, két kedvenced Torgyán József és Hankis Elemér. Igaz ez? - Annyiban, hogy olyan karakte­res figurák, akiket könnyű megjele­níteni, parodizálni. A technikai ol­daláról közelítem meg a paródiát. Tehát azt nézem, ki az, akit meg tu­dok jeleníteni. Ki az, aki igazán al­kalmas személyisége, mondandója, ismertsége alapján. A technikai és a tartalmi feltételnek is meg kell felel­nie valakinek ahhoz, hogy a karika­túra alanya lehessen. - Hogy készülsz egy-egy műsor­ra? - Az olvasás, a rádióhallgatás, a tévézés a legfontosabb, ezek adják az alapot ahhoz, hogy létrejöjjön egy műsor. - Kell a személyes kontaktus az általad parodizált személlyel? - Nem, az nem fontos. Az előbb elmondottak a döntőek. A tévénéző ugyanazt látja, mint én. Ez így jó, mert ha megismerem közelebbről ezeket az embereket, esetleg más lesz a véleményem, mint a nézőé és más, talán sikertelenebb lesz a meg­jelenítés is. - Ámikor a humorfesztiválon fel­tűntél, ketten voltatok. Társad igaz csak kérdezett, feladta a poénokt. Most egyedül vagy, mért? - Mostanában sokfelé hívnak, sokszor kell fellépnem és nem min­dig lehet egyeztetni a dolgokat. Olyan műsort alakítottam ki, amit egyedül is csinálhatok. Egyébként itt Szekszárdon most is ketten va­gyunk Fülöp Tibor bűvész barátom­mal. - Gondolom, témahiányban nem szenvedsz... - A közélet manapság ontja a té­mákat, de én egyszerű, hétköznapi dolgokkal is szívesen foglalkozom. A humoristának szerintem nem csak a közélettel, hanem az általá^B nosítható magánügyekkel is foglak koznia kell. A családdal, az emtl^P kapcsolatokkal, a mindennapjaink­kal. Éles Istvánnal Szekszárdon, a bi­liárdszalonban beszélgettünk. Ott, ahol - eddig az hittem -, csak a csontgolyók bűvölői adnak találko­zót egymásnak. Múlt szombaton vi­szont igazi klubhangulat volt, olya­nok is kellemes estét töltöttek ott, akiknek talán sohasem volt biliárd­dákó a kezükben. Most, amikor egyre nagyobb az igény a családias, klubszerű összejövetelekre, kelle­mes meglepetés volt a szalon veze­tésének ötlete, mert így az állandó látogatók mellett új arcok is feltűn­tek. Várjuk a folytatást! _ TAMÁ^fc Kenyérmese A Tolna Megyei Gabona- cs Malomipari Vállalat kitalálta a TOLNAI LISZTET. Olyan lisz­tet őröltek (összeállítása egyéb­ként vállalati titok), aminek az ásványanyag-tartalma az eddig forgalmazott finomliszteknél kedvezőbb, az étrendi hatása ki­tűnő, a belőle készült kenyér el­tarthatóbb. Szövetkeztek a Tolna Megyei Sütőipari Vállalattal és megkezd­ték a tolnai lisztből a tolnai ke- ' nyér előállítását. Természetesen felajánlották a lisztjüket a keres­kedelemnek is. Mivelhogy az sült ki a dolog­ból: az új liszt önköltségi ára 1 azaz egy egész forinttal olcsóbb. S mit tesz a piac(?)gazdaság? A nyakunkon a rengeteg búza, így a liszt is; a kereskedők nem hajlandók olcsóbban adni az 1 azaz egy egész forinttal olcsób­ban gyártott lisztet a polgárnak. Mert piacgazdaság van. Úgy tűnik, hogy igazuk van. Piac is van, gazdaság is van, csak a vevő meg ne tudja! hi. Tornaterem-avatás kampánytünetek nélkül... A művelődés- és oktatásügy intéz­ményrendszeréből a leginkább azokat sújtották a különböző kampányok, ahol talán a legfontosabb lett volna a szisztematikus fejlesztőmunka. Tor­nateremügyekben az idiotizmus olyan fokára emlékszem, mint azok művelődési házakba telepítésének or­szágos mozgalma volt. A közelmúlt­ban, még a sportudvarok leburkolásá­nak képletes és valóságos értelemben is megalapozatlan kampányakciója borzolta a hozzáértők idegeit. Remél­jük utoljára. A hét eleji hírekben szerepelt, hogy a kisegítő iskolában új tornater­met avattak. A jóleső hozsannázás kí­sértéseinek ellenállva, inkább Sze­leczky Józsefnél, a polgármesteri hi­vatal illetékes irodavezetőjénél tájékozódtam a fejlesztőmunka tervszerűségéről és irányairól. Tőle tudtam meg, hogy ezúttal nem egy újabb kampány nyitányát láttam. Sőt, még a látványos félmegoldás veszélye sem fenyeget. Már most folyik az 1. Sz. Általános Iskola „tornatermének" felújítása, hogy ne kelljen - esetleg évekre - a két iskolát közös tanteremhasználatra kényszerí­teni. Ami külön szót érdemel az át­adott új tanterem ügyében, az a két tervező, Práger Mária és Lajtai Zol­tán megnyerő figyelme az épület kül­ső képére, annak ellenére, hogy a belső udvarra és nem az utcafrontra készült. Ma még szót érdemel, hogy a kivitelezők, élükön a Szigma Épí­tőipari Kisszövetkezettel mintegy há­rom-négy hónap alatt beköltözhető állapotba hozták az épületet. A hírek teljességéhez ugyanis az is hozzátar­tozik, hogy hátra van még a külső munkálatok jelentős része és a sport­udvar kialakítása, melyek elkészültére - a vállalt áprilisig - így maradt bő­ven idő. Addigra talán elkészül a Ga­ray iskola már említett tornaterem­felújítása, ahol viszont a tornaudvar változatlanul hiány marad. Ez utób­binak a költségei ugyancsak 15-16 millió körül lesznek, ám a tetőtér beépítésével javulnak majd a foglal­koztató illetve tanteremgondok. Az iskola egyébként teljes körű fel­újításra szorul. Ez a kényszerleállás miatt több évre nyújtja a végleges befejezést. Az idei ütem várha- ^fe tó költsége 20-25 millió forint les^^ Ide kívánkozik még hírként, hogy az új rendelkezések szerint már igé­nyelhető a központi alapokból céltá­mogatás középfokú tanintézetek bő­vítéséhez vagy felújításához is. Máris készül a támogatási igény a Garay gimnázium tornaterméhez, melynek leadási határideje február 28. Ha en­nek elbírálása kedvező lesz, akár eb­ben az évben megkezdődhetnek egy 40x28 méteres tornacsarnok építési munkálatai. A tervek ugyanis készek és természetesen kapcsolódnak az egyéb felújítási-bővítési igényekhez, így összességében kerülne mindez a mai árakon 50-55 millióba. Ha már a bevezetőben szó esett a sportudvarokról, Szeleczky Józseftől azt is megtudtam, hogy á város költ­ségvetésébe szeretnének beépíteni 3 millió forintot ezek - igencsak esedé­kes - felújítására. Arról, hogy hol és mikor kerülhet rá sor, majd csak a műszaki vizsgálatok elkészülte után tud nyilatkozni. KIS PÁL ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom