Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-01-26 / 4. szám

14 ,. SZEKSZÁRDI VASARNAP 1992. FEBRUÁR 16. mindig szükség van A hetvenes évek végén a budapesti Kölcsey gimnáziumba járt egy fiú, Éles Pista, aki arról volt híres, hogy szinte mindegyik tanárt tudta utánozni. Osztálytársai dőltek a nevetéstől, amikor valamelyik kedvenc, vagy kevésbé szeretett tanáruk hangján, gesztusaival, hanghordozásával szólalt meg. Éles István később a tanárképző főiskolán is kamatoztatta ezt a képességét. A főiskolai rendezvényeken már színészeket is parodizált, aztán jött a rádió III. humorfesztiválja 1990 telén, és egyszerre országos hírűvé vált az addig csak baráti köre szórakoztatására parodizáló fiatalember. Jelenleg a Mikroszkóp Színpad státusos tagja. - Van igény ma Magyarországon humorra? - Mindenképpen. Az emberek szívesen nevetnek, akár a saját bajaikon is. A sűrűsödő gondok, problémák között még nagyobb szükség van a kikapcsolódásra, az önfeledt nevetésre. - Iskolai tanárokkal, majd színészekkel kezdtél. Mostanában a politikusok szerepelnek műsorodon. Úgy tűnik, két kedvenced Torgyán József és Hankis Elemér. Igaz ez? - Annyiban, hogy olyan karakteres figurák, akiket könnyű megjeleníteni, parodizálni. A technikai oldaláról közelítem meg a paródiát. Tehát azt nézem, ki az, akit meg tudok jeleníteni. Ki az, aki igazán alkalmas személyisége, mondandója, ismertsége alapján. A technikai és a tartalmi feltételnek is meg kell felelnie valakinek ahhoz, hogy a karikatúra alanya lehessen. - Hogy készülsz egy-egy műsorra? - Az olvasás, a rádióhallgatás, a tévézés a legfontosabb, ezek adják az alapot ahhoz, hogy létrejöjjön egy műsor. - Kell a személyes kontaktus az általad parodizált személlyel? - Nem, az nem fontos. Az előbb elmondottak a döntőek. A tévénéző ugyanazt látja, mint én. Ez így jó, mert ha megismerem közelebbről ezeket az embereket, esetleg más lesz a véleményem, mint a nézőé és más, talán sikertelenebb lesz a megjelenítés is. - Ámikor a humorfesztiválon feltűntél, ketten voltatok. Társad igaz csak kérdezett, feladta a poénokt. Most egyedül vagy, mért? - Mostanában sokfelé hívnak, sokszor kell fellépnem és nem mindig lehet egyeztetni a dolgokat. Olyan műsort alakítottam ki, amit egyedül is csinálhatok. Egyébként itt Szekszárdon most is ketten vagyunk Fülöp Tibor bűvész barátommal. - Gondolom, témahiányban nem szenvedsz... - A közélet manapság ontja a témákat, de én egyszerű, hétköznapi dolgokkal is szívesen foglalkozom. A humoristának szerintem nem csak a közélettel, hanem az általá^B nosítható magánügyekkel is foglak koznia kell. A családdal, az emtl^P kapcsolatokkal, a mindennapjainkkal. Éles Istvánnal Szekszárdon, a biliárdszalonban beszélgettünk. Ott, ahol - eddig az hittem -, csak a csontgolyók bűvölői adnak találkozót egymásnak. Múlt szombaton viszont igazi klubhangulat volt, olyanok is kellemes estét töltöttek ott, akiknek talán sohasem volt biliárddákó a kezükben. Most, amikor egyre nagyobb az igény a családias, klubszerű összejövetelekre, kellemes meglepetés volt a szalon vezetésének ötlete, mert így az állandó látogatók mellett új arcok is feltűntek. Várjuk a folytatást! _ TAMÁ^fc Kenyérmese A Tolna Megyei Gabona- cs Malomipari Vállalat kitalálta a TOLNAI LISZTET. Olyan lisztet őröltek (összeállítása egyébként vállalati titok), aminek az ásványanyag-tartalma az eddig forgalmazott finomliszteknél kedvezőbb, az étrendi hatása kitűnő, a belőle készült kenyér eltarthatóbb. Szövetkeztek a Tolna Megyei Sütőipari Vállalattal és megkezdték a tolnai lisztből a tolnai ke- ' nyér előállítását. Természetesen felajánlották a lisztjüket a kereskedelemnek is. Mivelhogy az sült ki a dologból: az új liszt önköltségi ára 1 azaz egy egész forinttal olcsóbb. S mit tesz a piac(?)gazdaság? A nyakunkon a rengeteg búza, így a liszt is; a kereskedők nem hajlandók olcsóbban adni az 1 azaz egy egész forinttal olcsóbban gyártott lisztet a polgárnak. Mert piacgazdaság van. Úgy tűnik, hogy igazuk van. Piac is van, gazdaság is van, csak a vevő meg ne tudja! hi. Tornaterem-avatás kampánytünetek nélkül... A művelődés- és oktatásügy intézményrendszeréből a leginkább azokat sújtották a különböző kampányok, ahol talán a legfontosabb lett volna a szisztematikus fejlesztőmunka. Tornateremügyekben az idiotizmus olyan fokára emlékszem, mint azok művelődési házakba telepítésének országos mozgalma volt. A közelmúltban, még a sportudvarok leburkolásának képletes és valóságos értelemben is megalapozatlan kampányakciója borzolta a hozzáértők idegeit. Reméljük utoljára. A hét eleji hírekben szerepelt, hogy a kisegítő iskolában új tornatermet avattak. A jóleső hozsannázás kísértéseinek ellenállva, inkább Szeleczky Józsefnél, a polgármesteri hivatal illetékes irodavezetőjénél tájékozódtam a fejlesztőmunka tervszerűségéről és irányairól. Tőle tudtam meg, hogy ezúttal nem egy újabb kampány nyitányát láttam. Sőt, még a látványos félmegoldás veszélye sem fenyeget. Már most folyik az 1. Sz. Általános Iskola „tornatermének" felújítása, hogy ne kelljen - esetleg évekre - a két iskolát közös tanteremhasználatra kényszeríteni. Ami külön szót érdemel az átadott új tanterem ügyében, az a két tervező, Práger Mária és Lajtai Zoltán megnyerő figyelme az épület külső képére, annak ellenére, hogy a belső udvarra és nem az utcafrontra készült. Ma még szót érdemel, hogy a kivitelezők, élükön a Szigma Építőipari Kisszövetkezettel mintegy három-négy hónap alatt beköltözhető állapotba hozták az épületet. A hírek teljességéhez ugyanis az is hozzátartozik, hogy hátra van még a külső munkálatok jelentős része és a sportudvar kialakítása, melyek elkészültére - a vállalt áprilisig - így maradt bőven idő. Addigra talán elkészül a Garay iskola már említett tornateremfelújítása, ahol viszont a tornaudvar változatlanul hiány marad. Ez utóbbinak a költségei ugyancsak 15-16 millió körül lesznek, ám a tetőtér beépítésével javulnak majd a foglalkoztató illetve tanteremgondok. Az iskola egyébként teljes körű felújításra szorul. Ez a kényszerleállás miatt több évre nyújtja a végleges befejezést. Az idei ütem várha- ^fe tó költsége 20-25 millió forint les^^ Ide kívánkozik még hírként, hogy az új rendelkezések szerint már igényelhető a központi alapokból céltámogatás középfokú tanintézetek bővítéséhez vagy felújításához is. Máris készül a támogatási igény a Garay gimnázium tornaterméhez, melynek leadási határideje február 28. Ha ennek elbírálása kedvező lesz, akár ebben az évben megkezdődhetnek egy 40x28 méteres tornacsarnok építési munkálatai. A tervek ugyanis készek és természetesen kapcsolódnak az egyéb felújítási-bővítési igényekhez, így összességében kerülne mindez a mai árakon 50-55 millióba. Ha már a bevezetőben szó esett a sportudvarokról, Szeleczky Józseftől azt is megtudtam, hogy á város költségvetésébe szeretnének beépíteni 3 millió forintot ezek - igencsak esedékes - felújítására. Arról, hogy hol és mikor kerülhet rá sor, majd csak a műszaki vizsgálatok elkészülte után tud nyilatkozni. KIS PÁL ISTVÁN