Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-07-26 / 30. szám

1992. JÚLIUS 26. , SZEKSZÁRDI USARMP 11 Válasz Kovács Károly önkormányzati képviselőnek Kedves Károly! Nem tudok - és nem is akarok válaszolni a kérdésre: vajon csak a dühös indulat munkált-e benned, amikor a feltűnő és vádaskodó véleményedet papírra vetetted, (Szekszárdi Vasárnap, 1992. július 12. Csodálkozom...) avagy valamilyen elgondolás rejlik a durva hang és provokatív, csúsztatott állításaid mögött? Ellenben válaszolok azokra a felvetéseidre, amelyek „szelektív emlékezetemre" utalnak. 1. Pontosan azt állítottam, mint Te, nevezetesen: hogy Zentai Vndrás vezetése alatt a gimnázium kiemelkedő eredményeket ért el. 2. Zentai András és a Te szakmai felkészültséged közötti „fényévi távolságot" nem én fogalmaztam meg, hanem a Fidesz-frakció egyik tagja, megállapítását én csupán közreadtam. (Ezt külön is hangsúlyoztam a tv-vitában.) 3. Nem azt állítottam, hogy a múltban demokratikusabban, a szakmai felkészültséget jobban figyelembe véve döntöttek a pályázatokról, (bár erre is tudnék példát mondani) hanem azt mondtam, hogy nem helytálló úgy fogalmazni, hogy a régi rendszerben teljesen formális volt a pályázatok elbírálása. Utaltam arra, hogy a kinevezésekhez a tantestület több mint 50%-ának támogatása kellett, anélkül nem lehetett igazgatót kinevezni. ^ 4. Talán tudni vélem, hogy mePyik „néhány évvel ezelőtti vbjegyzőkönyvre" utalsz, csak azt nem tudom, hogy mindezt miért nekem írod? Csak nem azt a valótlanságot akarod sugallni, hogy valamilyen közöm lett volna az idézett „kizárólagos szakmai" érvhez? 5. Erősen túlzói, amikor „nagy tudású oktatási szakembernek" nevezel, hízelgő szavaid jól esnek, de nem tudom azokat viszonozni. 6. Frakciónk úgy gondolta, hogy nem kell ahhoz 10 évig pedagógiát tanulni, hogy meg tudjuk ítélni Zentai András igazgatói alkalmasságát. Az elmúlt 15 év eredményei, a tantestület, a szülők többségének, a diákok és a szakszervezet támogató véleményének ismeretében ez számunkra egyértelmű volt. A laikusnak nevezett képviselőtársam alaposan felkészült, utánajárt dolgoknak, tanulmányozta az anyagokat mielőtt szakmai álláspontot közvetített volna. Ezen nem csodálkozni kell kedves Károly, hanem ebből tanulni lehet! 7. A művelődési bizottság szakmai kompetenciáját soha nem vontam kétségbe, „csupán" az alaposabb, mélyebb és komplexebb előkészítést hiányoltam. 8. Örülök annak, ha nem tartasz a tavaszi nagytakarítástól. Abban valószínűleg igazad lehet, hogy egy fecske nem csinál nyarat, de szíves figyelmedet felhívom arra, hogy evés közben jön meg az étvágy. (Ugye nem kell példákat sorolnom?). 9. Soha senki nem állított olyat, - rajtad kívül - „hogyha a szocialista párt véleményével ellentétes döntés születik, akkor az csak politikai döntés lehet." Ez a megállapítás márcsak azért sem igaz, mert az önkormányzatban dolgozó 4 szocialista párti képviselő nem azonos a Szocialista Párttal, mint ahogy - reményeink szerint - a Fidesz sem azonos Kovács Károly képviselővel. Szekszárd, 1992. július 13. Köszönt: CSÁKI BÉLA önkormányzati képviselő Tisztelt Csáki úr! Újfent csodálkozom, de már nem annyira. Én igazán úgy gondoltam - kedd délelőtt a polgármesteri hivatal folyosóján pár szót váltva -, hogy ezt a vitát (melyet Ön indított el!) lezártnak tekintjük, és a-ránk, illetve képviselői munkánkra vonatkozó - konzekvenciákat majd augusztus végén „tiszta fejjel", egy pohár narancs mellett beszéljük meg. (Talán még le is tegeződünk.) Csodálkozom, mivel úgy véltem, hogy ezen kijelentését azért tette, mert úgy is gondolta. Ezek után meglepve olvastam durva hangú, provokatív csúsztatásait melyek minősítése - úgy érzem nem az én feladatom, és melyből kiderült - és itt ismét csodálkozom, mert nem ezt állította önmagáról valóban „bíija a kritikát és az igazságot". Apropó igazság! Azt, hogy a városi intézmények vezetői egykoron káderhatáskörileg az MSZMP városi bizottságához tartoztak, még Ön sem minősítheti puszta „sugallatnak". Hogy a mindenkori városi első titkárnak milyen szerepe volt a vezető kinevezésében, ezt ugye önnek kell jobban tudnia. Értékelni sem kívánom sorait, mivel ezek igazságtartalma minimális - ugyanúgy mint előző cikkéé, illetve a tv-vita során tett kijelentéseié - de ezt Ön is tudja. (Lásd: kedd délelőtt, polgármesteri hivatal, folyosó.) Csak zárójelben jegyzem meg, ha a 2. pontban említett Fideszes képviselő létezne, akkor nevére rajtam kívüli öt frakciótársam is kíváncsi lett volna. Egy apró megjegyzés: mikor sorait a szerkesztőségbe leadta, ahol közölték Önnel, hogy a vita újbóli lezárása előtt nekem válaszlehetőséget kívánnak adni, akkor azt állította, hogy írásának tartalmát én már ismerem, velem megbeszélte. Valószínűleg összetévesztett valakivel, mivel velem erről soha nem beszélt. Ha ezek után mégis úgy gondolja, hogy van olyan konzekvenciája ennek a vitának amit érdemes megbeszélni, akkor még mindig szívesen látón egy pohár narancsra. (Ha a narancsot politikai csúsztatásnak érzi, akkor hozhat egy szál piros szegfűt.) Végül elnézést kérek Szekszárd város polgáraitól, hogy másodszor is reflektálok kijelentéseire, elfoglalva a helyet az őket jobban érdeklő fontosabb írásoktól. Szekszárd, 1992. július 16. Tisztelettel: KOVÁCS KÁROLY önkormányzati képviselő aki ha nem is azonos a Fidesszel, de igyekszik azonosulni vele és örül, hogy az MSZP nem azonos Csáki Béla képviselővel Születtek Dravecz Máté 06. 26., Bencze Krisztina 07. 14., Lugosi Fanni 07.15., Grósz Ágnes 07. 16, Szendi Lilla 07.18., Mohai Adrién 07. 19. Az újszülötteknek és szüleiknek jó egészséget kívánunk! Szekszárd város VII. számú gyermekkör/eti rendelése (gyermekgyógyász családorvosa dr. Gonda Mária) 1992. augusztus l-jétől elköltözik a Mikes u. 24. szám alatti gyermekorvosi rendelőbe. A rendelési idő változatlan: hétfő 14-18 óráig, kedd 8-11 óráig, szerda 14-18 óráig, csütörtök 8-12 óráig, péntek 13-17 óráig. A tanácsadás ideje megváltozik: szerda 11-13 óráig. Helyettesítés ugyanebben a rendelőben, helyettesítő orvos: dr. Támuly József. Nyugdíjkérdések I. Mennyi lesz a nyugdíjam? Sorozatunkkal a nyugd(jmegállapítás kérdéseit szeretnénk körbejárni. Ebben kalauzunk Szalontai György, a Tolna Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság nyugdíj csoportjának vezetője. Első alkalommal azon kedves olvasóinknak szeretnénk segítséget nyújtani, akik nyugdíjba készülődvén számtalanszor felteszik maguknak a kérdést: mennyi lesz a nyugdíjam? Az öregségi nyugdíj összegének megállapítása ez év március elsejétől változott. Eddig a nyugdíjazás előtti, munkában töltött utolsó öt évből lehetett kiválasztani a három, anyagilag legkedvezőbb évet, valamint a nyugdíjazás évét kellett kötelezően figyelembe venni. Most más a helyzet, de ne vágjunk a dolgok elébe. Az öregségi.nyugdíj összege függ a szolgálati idő tartamától, és a havi átlagkereset nagyságától. Nézzük először a havi átlagkereset kiszámítását: Ehhez alapul a nyugdíjazás előtti munkában töltött négy teljes évet vesszük, plusz a nyugdíjazás évét, ha az nem teljes év. (Ha valaki január l-jével megy nyugdíjba, tehát teljes évet ledolgozott, akkor marad a négy év.) A nyugdíj összegét az ezen évek alatt főfoglalkozás keretében elért keresetnek a személyi jövedelemadóval csökkentett összege havi átlaga alapján kell kiszámítani. A nyugdíjmegállapítás szempontjából keresetnek számít minden olyan anyagi és természetbeni juttatás, amely után nyugdíjjárulékot kellett fizetni. Tehát ha valaki ebben az évben megy nyugdíjba, akkor a legelső számításba vehető év az 1988-as esztendő. Az 1988-ban elért keresetet az erre az öszszegre képzett jövedelemadóval történő csökkentés után 42 százalékkal növelni kell. Ha a havi átlagkereset szempontjából az 1987-es év a kedvezőbb, akkor azt kell figyelembe venni, ugyanolyan számítási rendszerben, mint az 1988-as évnél leírtuk. Ha ezzel megvagyunk, akkor összeadjuk az összes nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet (csökkentve a személyi jövedelemadóval) 1989,1990,1991 és 1992 években, természetesen hozzáadom a korábban kiszámított 1988-as vagy ha az kedvezőbb, akkor az 1987-es év 42 százalékkal felszorzott összegét, melyből ajövedelemadót ismét le kell vonni. Ezt osztanom kell azoknak a napoknak a számával, amikor kereset volt: vagyis levonandó a táppénz, fizetés nélküli szabadság, igazolt távollét stb. így megkapom az egynapi átlagbért. Ne feledkezzünk el arról, hogy naptári napokat kell vennünk, tehát a szombatot, vasárnapot, ünnepnapot is bele kell számítanunk a keresettel rendelkező napok számába. Ezek után az egy napra jutó átlagbért megszorzom 365-el és elosztom 12-vel, így a havi átlagbért már tudom. Következő számunkban a havi átlagbért terhelő korlátozásokról és a szolgálati idő kiszámításáról írunk. G.Zs.