Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-07-05 / 27. szám

8 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1992. JÚLIUS 19. A Világbank pénzén tanulnak A meehatrotechnikaí laboratóriumban a termet körbekerítő munkaasztalokon különböző táblák, rajtuk fénylő alkatrészek, azokat öszszekötő színes csövek. Időnként hangos sziszegéssel áramlik ki a nagynyomású levegő, ilyenkor a fiúk valamit állítanak, igazítanak. Mechatronikai műszerész. Az utóbbi időben divatos lett a szak, technikusi szinten folyik a képzés. De talán még a műszaki tudományokra fokozottabban érzékenyek között is vannak, akik nem tudják, mit jelent a kifejezés. Jelen sorok íróját Kovács Mihály szakoktató világosította fel. - A lényeg, hogy a mechanikát és az elektrotechnikát összekapcsolták egy szakmába mondja. - Tehát olyan szakemberek képzésére van igény, akik ezt a két szakmát együtt tudják művelni. - Úgy nézem itt levegőnyomással működő berendezéseken is tanulnak a leendő technikusok... - Igen, a Festő technikáját is oktatom. Ez a levegővel működtetett munkahengerek, berendezések világa. Tulajdonképpen levegővel és elektronikával működtetett berendezésekről van szó. „A magyar gazdaság szerkezetátalakítást követel. A folyamat egyik döntő eleme az emberi erőforrás fejlesztése. A piacgazdaság igényeinek megfelelő szakképzési rendszer kialakítására Magyarország világbanki támogatást kapott. A szakközépiskolai képzés új modellje a pályázatot nyert iskolák közreműködése útján alakul ki. Lényege, hogy az eddigi szakközépiskolákhoz képest magasabb szintű közismereti, nyelvi, informatikai képzésben részesülnek a tanulók. A széles alapú szakmai képzés a III. és IV. évben lép be. A negyedik év végén érettségi vizsgát tesznek a tanulók, amely feltétele a főiskolai, egyetemi továbbtanulásra való jelentkezésnek. A IV. évet követően szakirányok szerint változó 0,5-2 év keretében szerzik meg az érdeklődési körüknek megfelelő szakképesítésüket..." • egy röplapról. * részlet - Tavaly írta ki a Munkaügyi Minisztérium azt a pályázatot, amelyen pályázni lehetett erre a világbanki kölcsönre - mondja Tóth Rosemarie, a szekszárdi szakmunkásképző intézet és szakközépiskola fejlesztési igazgatóhelyettese. - Kétszázötven iskola pályázott, ebből hatvanegyen nyertünk. Szekszárdról a Csapó Dániel és a kereskedelmi iskola is pályázott. Mi négy szakmacsoportban pályáztunk: gépészet és fémtechnikában, elektrotechnika és elektronikában, valamint építészetben és közlekedésben. - Mit jelent ez? - Azt, hogy 1993-ban négy világbanki osztály indul intézményünkben a legkorszerűbb felszereléssel, a legkorszerűbben képzett tanárokkal. - Tehát a tanárok is felkészülnek erre az új tanítási modellre? - Természetesen. Egy évünk van arra, hogy a tanárokat felkészítsük oly módon, hogy a nyugati képzési didaktikát, metodikát elsajátítsák és ez alapján tanítsák majd a diákokat. - Miben különbözik ez az eddigi gyakorlattól? - Óriási a különbség. Többnyire nem frontális,tanításról van szó, hanem kiscsoportokban folyik és gyakorlatcentrikus. Amit elméletben tanul a diák az órán, azt azonnal a gyakorlatban is kipróbálhatja, kipróbálja. Például a mérési szaktanteremben van az óra, az elméleti ismeretet ott, rögtön begyakorolhatja. A tudás így sokkal mélyebb és a gyakorlatban is jobban tudja használni az elsajátított ismereteket, mert azok készséggé vállak. Nem holt, elméleti anyagot tanulnak, hanem élő ismeretekre tesznek szert. A másik pedig, hogy a számítógépet szinte minden órán használják, mint munkaeszközt. Nemcsak a számítástechnikai órán, hanem a nyelvi órán, a matematikán vagy bármelyik órán részben a komputeren tanulnak. - Ez azt jelenti, hogy minden gyereknek lesz saját számítógépe? - Elég, ha a tanulólétszámnál feleannyi számítógép van. Két tanuló használhat egy gépet. Ez csak szervezési kérdés. - Említette a nyelvoktatást. A szakmunkásképző iskolákban erre eddig nem fektettek túl nagy hangsúlyt... - Nyilvánvaló, hogy az európai fejlett technika megismerésével párhuzamosan fel kell készítenünk tanulóinkat arra is, hogy az európai piacgazdaságba, munkába is bekapcsolódhassanak. Ez azt jelenti, hogy vagy angolul, vagy németül magas színvonalon kell beszélniük. - Választhatnak, hogy milyen nyelvet tanulnak? - Nem. Vannak olyan szakmák, ahol adódik a nyelv. Az építészetben például a német az, ami gyakorlatban jobban használható, de a számítástechnika nyelve az angol. Ugyanígy az elektrotechnikában is. Heti négy nyelvórát tervezünk, de harmadik, ^ negyedik osztályban már az idegen fl nyelvű szakcikkek olvasása is kötelező lesz. - Az 1993-ra tervezett indulás milyen pluszfeladatokat ad a fejlesztési igazgatónak? - Az iskolaépület adott és megfelel a leendő követelményeknek. Inkább a berendezések vásárlására kell a pénz. Számítógép-szaktantermeket kell berendeznünk és a tantermek is másképp fognak kinézni. A kiscsoportos oktatáshoz nem jó a padsorokkal berendezett osztályterem. A kiscsoportok egy-egy feladatot, ha úgy tetszik, projektet kapnak, amit önállóan igyekeznek megoldani, a tanár csak szaktanácsadó szerepet játszik az oktatási folyamatban. Az erre való felkészülést megkezdtük. Tanáraink többféle tanfolyamra járnak. A technikára visszatérve, már berendeztünk egy elektrotechnikai labort, kész a fl hidraulikai, pneumatikai labor, a CNC-esztergaműhely kicsi volt, most a nyáron bővítjük, a fémtechnika számára új mérési labort hozunk létre a legkorszerűbb felszereléssel. * A Világbanknál nagyon megnézik, mire költik a pénzüket. A támogatás megszavazása előtt is, de utána is. Folyamatosan ellenőrzik, hogy a pénzt arra fordítják-e, amire kiutalták. így a támogatásból elsősorban berendezéseket vásárolhatnak, illetve továbbképzésre, a tanárok felkészítésére fordíthatják. A Világbank képviseletében már mind a négy pályázott szakma szakértője járt itt Szekszárdon. Egyikükkel, a holland építész G. J. van Zantvoort úrral, aki otthon főiskolai docens és a Világbank szakértője, sikerült néhány percig beszélgetnünk. Zsúfolt magyarországi programjából alig néhány órát töltött a városban, de ezalatt - tervszerű program alapján - mindent megtekintett, hogy véleményt mondhasson. • A CNC-esztergán nem olajos kézzel dolgoznak