Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-07-05 / 27. szám

1992. JÚLIUS 19. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 5 A szekszárdi egyesületek történetéből (2.) Elsők között szervezkedtek a tanítók Szakmai és érdekvédelmi egyletek A magántestületek egyik formájaként kialakult egyesületek Magyarországon nem fejthettek ki politikai tevékenységet. Részben ez, és a szakszervezetek viszonylag kései kiépülése magyarázza, hogy a szakmai és egzisztenciális érdekek védelme Szekszárdon is elsősorban az egyesületekre hárult. Amíg a megyénkben 1949-ig létező egyesületek 8°/o-a sorolható ebbe a csoportba, addig ez az arány a megyeszékhelyen 20% volt, ami a foglalkoztatás magasabb színvonalára utal. Elsők között szervezkedtek a tanítók. A Szekszárdi Felekezet Nélküli Tanítóegylet az 1860-as években alakult, egyik kiadója volt a Tolnamegyei •

löny című hetilapnak. Céljai az :edek során alig változtak, mindig a valláserkölcsön alapuló hazafias nevelést és a népoktatók érdekeinek képviseletét tekintette fő feladatának. Másik korai érdekvédelmi egyesületünk, a Tolna megyei 48-as Honvédegylet 1861-től működött. Az országban harmadikként alakult ilyen egylet arra tett ígéretet, hogy „gyámolítására számíthat minden honvéd, ki tiszta jellemét megőrzé, s önvétke nélkül anyagi nélkülözésekkel küzdeni kénytelen." Utolsó elnöke Hollós Lajos 48-as honvéd főhadnagy volt. Kései utóduk, az 1934-ben szervezett Frontharcos Szövetség a háborút megjártak anyagi érdekeit képviselte. Számos tisztviselőréteg alakított önálló egyesületet - a jegyzők, a fogalmazók, a segédhivatali tisztviselők, a postai altisztek és mások - az ilyen több települést átfogó egyesületek működéséhez is a megyeszékhely adott otthont. A Pénzügyi Fogalmazói Kar Országos Egyesületének szekszárdi csoportja „mindenkor kész az alkotmányos hatalom törvényes rendjének megvédelmezésére és gondoskodni a tagok erkölcsi, szellemi, anyagi, szociális és kulturális érdekeinek kielégítéséről és intézményes biztosításáról." A két világháború között saját egyletet tartottak fenn a gyógyszerészek és az orvosok, ez utóbbi megyei szövetségének elnöki tisztét dr. Treer István kórházigazgató főorvos látta el. Dr. Jávor Lehel törvényszéki elnök kezdeményezésére bírói és ügyészi egyesület is alakult. A céhrendszer megszűnése és az ipartörvény megalkotása után, az 1880-as évektől különféle ipartársulatok alakultak. Saját egyletet alakítottak a szekszárdi csizmadiák, a fazekasok, a kovácsok és a bognárok, mindenekelőtt a tisztes iparűzés és a szakmai érdekek védelmére. Fő felada«

sták és idegenvezetők atyjától, azzal nem ér fel egy zsúfolt kincstár í. A zöld szőlőskertek fehér falú tanyái olyan bort őriznek, ami „megámítja a szívet, és megvilágosítja az elmét". A sárközi falvak messziről integettek a város felé a számtalan anekdota után: - Gyertek hozzánk is, mert itt van a legtöbb furfangos legény és vérbő menyecske az országban. Aztán választ kaptunk arra is, hogy nagy költőink miért éppen itt születtek? Mert ez a csodálatos vidék költőket terem, nem is lehet másképp. Itt lódult meg a fantáziája vitéz Háry Jánosnak, itt zengte a szekszárdi bor dicséretét Garay János, itt bújt meg a szőlőjükben Babits Mihály, hogy megszülethessenek csodálatos versei. Jóska bátyánk két kézzel szórta élénk szellemének kincseit. Délután a tulajdonos büszkeségével mutatta a gemenci kisvonaton a szarvas-és őzrudlikat, az ártéri erdő meseországát. Mik ehhez képest a mesterséges meseországok? Itt a hely szerelmese mondta a költői prózát. Kevés itt a hely, hogy elmondjuk legszebb betéteit. Felfedezőtársaivá tett minket. A megyeháza udvarán még van kő, ami „látta" Szent Lászlót gyerekkorában kilovagolni a Remete kápolna irányában vadászatra. Egy híres hihető meséjére még most is emlékszem. Ezeket úgy hívtuk, hogy „patakiádák". - Városalapító I. Béla királyunkat itt temették el a szekszárdi kolostor temploma alatt. A törökök már nem találták itt a szarkofágot. Sok jel mutat arra, hogy kimenekíthették a török elől az egyik szurdik hosszú pincéjébe. Aztán elfelejtették évszázadok alatt. Lehet, hogy az egyik szekszárdi nagy viharnál beszakad majd az egyik pince, és mi visszakapjuk Béla királyt. Elmosolyodtunk, eltűnődtünk ezen. Végül is, miért ne lehetne? A nagy felfedezések is feltevéseknél kezdődtek. Jóska hóttkomolyan bólogatott. Elégedetten nézett végig rajtunk. Alisca ködbe vesző mesevilágából indultunk el reggel, szép befejezése a napnak, hogy érettek lettünk a mese-valóságra. PATAKI JÓZSEF, igazad volt! H. NÉMETH ISTVÁN tuknak tartották „az ipartörvény korlátai között a munkaadók és munkások közötti viszonyban szigorú rendet meghonosítani. "A vitás kérdések eldöntésére békéltető bizottságot állítottak fel. Az 1889-ben alakult Szekszárdi Általános Ipartestület sokat tett a jó szakmai utánpótlás neveléséért és nevéhez fűződik az iparosszék felépítése is. 1895-ben a könyvnyomdászok és betűöntők, 1905-ben az építőmunkások és a famunkások, 1908-ban pedig a cipészek alakítottak szakegyletet. Mindegyik saját helyiséget tartott fenn vagy törzshelyük volt az egyik vendéglő különtermében. Szekszárdi székhellyel működött a Tolnavármegyei Iparosszövetség is, melynek vezetését a megalakulástól, 1925-től André Istvánra, a helyi ipartestület elnökére bízták. A szövetség 18 szakosztályban - a szabóktól a borbélyokig, a fényképészektől a fuvarosokig - 184 tagegyletet tömörített. Szervezetük a KIOSZ megalakulásakor szűnt meg. A szekszárdi kereskedelmi alkalmazottak 1905-ben, a vendéglősök és korcsmárosok 1907-ben alakítottak egyesületet „a vendéglős ipar emelésére." (Folytatjuk.) Kaczián János Színfoltok Vannak ilyenek, az alábbi csak egy a sok közül. Időpont: 1992. június 26., délelőtt negyed 11. Helyszín: a Bajcsy-Zsilinszky E. út egyikpadja. A nap süt, a táj verőfényes, a madarak csicseregnek. A padon fekvő semmiképpen sem csicsereg, lévén meglettebb, sötét ruhás férfi. Mellette egy láthatóan hozzá tartozó nő, nevezzük hölgynek. A férfi felületes ismereteim szerint évek óta azonos állapotban van. Olyanban, amilyenben valaki gyógyszerre ivott almabor hatása alatt lehet. Az éppen erre sétáló rendőrjárőr is igy okoskodhat, mert látva, hogy van, aki ügyeljen rá, továbbhalad. Ekkor gördül be a színre a járdán, a Gyermekek Háza felöl egy mentőautó. Hívhatták és magamban tüstént bocsánatot kérek a padon hevemtől az esedékes gyomormosással kapcsolatos gyanúméért. Észreveszem, ugyanis, hogy a nadrágja véres. A segítőkész szakemberek első kérdése teljesen logikus: - Mi történt? A válasz is az: - Megszúrtak! - Mivel? - Rugós bicskával! - Kicsoda? Némi hallgatás, majd elutasítóan: - Magánügy! A lágyékon szúrt félfiút elszállítják. Gyanítom, hogy nem kedveli a hatóságokat, ami jelen esetben nem baj, mert a bíróságok úgyis túlterheltek. A magánügy rendezése későbbre halasztódik. Lehet, hogy ugyanitt történik majd, ugyanilyen eszközökkel. Fényes nappal. Ö. I. Evangélium Az évközi 14. vasárnap Lukács evangéliumából vesszük az olvasnivalót, mégpedig a 10. fejezet első húsz versét. Jézus tanítványait szerteküldi, különféle tanácsokkal ellátva, s végül bátorításul ezt mondja: „Hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon és skorpiókon jáijatok, hogy minden ellenséges erőn úrrá legyetek. Nem fog ártani nektek semmi!" - Ezt elfogadni csak hittel lehet. Mit is jelent hinni? Hit nélkül nincs igazi emberi élet. A valamiben való „őshit"; valamihez kötöm magam, valami megragadott, valakire rábízom magam - szinte szükségszerűen jelentkezik az emberi lélekben. Ez az általános hit, a jövőbe vetett bizalmat is jelenti. Például: bíznak a házastársak egymásban, a kisgyermek első lépései megragadnak, a kutatók-feltalálók hisznek az ismeretlen felismerésében. Az istenhit ennél több! Nemcsak vágyaimban, hanem értelmemben és akaratomban megragadok egy személyt, aki minden jó forrása, aki elérhetetlen-láthatatlan és mégis közeli-eleven-élő. Aki nagyobb, hatalmasabb, igazságosabb, irgalmasabb, szeretőbb mindennél és mindenkinél. Akit megismerni nem elég a földi élet egésze sem. Szent Ágoston íija róla: „A földi életünkben keressük, hogy megtaláljuk, örök életünkben keressük, miután megtaláltuk.'" Sohasem tudjuk kimeríteni. Mindig új-örök lehetőség. Mivel az Isten élő személy, a vele való kapcsolatunk is az élet jellemzőit hordozza. Fájdalom és öröm egyaránt él benne, a hit „panasza", ugyanakkor ujjongása is: Isten földi létemet korlátok közé helyezte, véges vagyok, Ő ugyanakkor végtelenre hív. Szabályok között vezet, egyúttal szabadságot adott. Istent szüntelenül keressük, kutatjuk titkait és mégis „tudni nem akaró" szeretettel karjaiba vetjük magunkat. A hit mindig a legyőzött kétség. Ha kitartunk a hit által a szeretetben, Isten jelenvalóvá válik, látható lesz a láthatatlan. A hit erő, élet hálára kötelez. Farkas Béla plébános