Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-06-28 / 26. szám

6 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1992. JÚNIUS 28. A tények fontosabbak, mint az érzelmek Nem elég az igazi, még mesterséges vihar is kell? A patak megint vihart kavart. A szó szerinti égiháború jött magától, lezúdította hatalmas csapadékát Szekszárdra, az átvitt értelemben vett vihar pedig azért látszott kitörni, mert egyesek, akiknek jól jött" a nagy eső, felmelegíthették a régi, egyszer már lezártnak hitt vitát a Séd lefedésének kérdéséről. A valódi, az vihar volt a javából, régen mértek már a városban ilyen rövid idő alatt lehulló, ekkora mértékű csapadékot - hiszen az idő rövidsége többet nyom a latban, mint pusztán az, hogy hány milliméter esőt regisztráltak - a másikat minősítsük csak könnyű záporkezdeménynek. Hogy miért? Mert a megszólalók, akik véleményükkel azt kívánták sugallni, hogy a Séd lefedése következtében árasztotta el a víz és az iszap a megyeszékhely utcáit, néhány perdöntő tényt nem vesznek figyelembe. Az első és legfontosabb tény: amióta nyáron nagy vihar van Szekszárdon - márpedig emberemlékezet óta szinte minden évben előfordul egy-egy, vagy több felhőszakadás azóta a várost mindig is elönti a domboldalakról lezúduló csapadékvíz. Tökéletesen függetlenül attól, hogy a Sédet lefedték-e vagy sem, beleértve a korábbi, a Marx K. utcai építkezést is. Ennek oka a várost körülölelő dombok nem megoldott, illetve nem befejezett meliorációja, csapadékvíz-elvezetése. Már igen régen tudott tény, hogy Szekszárd az ország egyik, ha nem is a legveszélyeztetettebb települése az erózió, a termőtalaj-pusztulás szempontjából, olyanynyira, hogy már az előző rendszer elkezdte a védekezést a szurdikok lebetonozásával. Az akkori folyamat sajnos leállt pénzhiány következtében jó lenne már tudni, hova költötték el akkor a rendelkezésre álló összeg egy részét! - illetve néhány esetben nem a legrosszabb helyzetben lévő területek burkolását kezdték el, hanem a letűnt idők potentátjainak tanyájához vezető utakét. A helyzet ennek következtében nem javult, sőt. Az is közismert, hogy a városon belül, jelesül a Fürdőház utcában sincs megoldva a vízelvezetés, olyannyira, hogy még a lezúduló víz legalább egy részét elvezetni képes csatorna is teljesen eldugult, ami a csapadékot a Séd fönti lefedett részébe vezetné. A javítása most zajlik, a gödör talán még mindig nincs lefedve, az arra járók megtekinthetik. Még jó, hogy eső után nekikezdtek... A második tény, amiről a megszólaló ellenzők elfeledkeznek: a patak lefedett részei, a régi, de természetesen az új is akkorára van méretezve, hogy a százévenként egyszer előforduló legnagyobb csapadékot is le tudják vezetni, de csak és kizárólag abban az esetben, ha a keresztmetszetüket nem szűkíti le semmi. Most mi történt? Rettennetes mennyiségű uszadék, közte egy hatalmas akácfa egészben, autógumik, rönkfák és még isten tudja mik kerültek be a patak vizébe, onnan a lefedett részekbe, amelyek ezek után nem csodálható módon kiöntötték. S a lényeg: könynyedén meg lehet akadályozni, hogy a fentebb felsorolt tárgyak ne kerüljenek bele a Sédbe, semmi más nem kellene hozzá, csak az, hogy az uszadékfogókat karbantartsák, időnként kitisztítsák, hogy megelőzzék a bajt. Saját szememmel láttam az egyik uszadékfogót, elképesztő látványt nyújtottak a karvastagságú vasrudak, amelyek teljesen elhajlottak a nyomástól, egészen a földig, illetve a patakmederig, nem bírták a rájuk nehezedő hatalmas terhet. Ennek következtében a víz szűrés nélkül vitt magával tovább mindent, mint már mondottam, egész fát is. Az uszadékfogókat a polgármesteri hivatalnak kellene rendben tartania. A harmadik tény: a vízügyi igazgatóság az utóbbi években többször felhívta a városi tanács, majd a jogutód hivatal illetékeseinek figyelmét az uszadékfogók karbantartására, de még csak választ sem kaptak. A negyedik tény: nem felelnek meg a valóságnak azok az állítások, amelyek szerint a város lakosságát nem kérdezték meg a lefedésről. Jómagam három lakossági fórumon vettem részt, ahol bárki véleményt nyilváníthatott volna, a Szekszárdi Vasárnap helyet adott volna a lakosságnak, s a terület képviselője is tudomásom szerint végigszondázta kerületét. Biztos, hogy nem egyszínű a Szekszárd Város Polgármesteri Hivatala közepes méretű, igényesen kialakított sorházi lakást, vagy családi házat bérelne külföldi üzletfele részére, 1995. június 30-ig, kedvező fizetési feltételekkel. Érdeklődni: Kutrovácz Jenőnél, a polgármesteri irodán. Telefon: 11-333. kép, de a tervnek többségi támogatása van mindmáig. Öszefoglalóan tehát azt kell megállapítanom, hogy sajnálatos módon túl nagy teret kaptak az elmúlt napok sajtójában azok, akik kezdettől fogva előttem ismerétlen okból akadályozták a patak lefedésének tervét, illetve a terv megvalósulását, érzelmi és feltehetően politikai indíttatásból támadták meg újból a kivitelezőket, tervezőket, igazi szakmai ellenérvet máig nem hozott fel senki. Józan ésszel is könnyen belátható, hogy ha egy összefüggő csőbe beleöntenek egy bizonyos mennyiségű vizet, s a cső keresztmetszetét nem szűkítik, hanem bővítik, akkor annak el kell vezetnie az összes beömlő vizet még akkor is, ha kicsit ferdéből majd' vízszintessé válik. Probléma tehát abból nem adódhat, hogy a patakot lefedik, csak abból, hogy ha az illetékesek nem tesznek meg mindent a patak felső folyásának rendben tartásáért. WÁGNER DEZSŐ Áruház és irodaház ^ az Arany János utcában • Az ideiglenesen diszkontáruházként működő, korábban pedig önkiszolgáló étteremként megismert Arany János utcai épületet néhány hete bezárták, körülállványozták, majd nagy erőkkel és meglehetősen szokatlan sebességgel megkezdődött az átalakítás. Mivégre az új födém, s milyen szolgálatot tesz a jövőben az átalakított földszint? - kérdeztük a beruházó Kispipa Kft. ügyvezető igazgatójától, Horváth Tibortól. Megtudtuk, hogy a kft. tulajdonában lévő épület alsó szintjét a Mecsek Füszért 10 évre bérbe vette, s az átalakítást követően nem diszkont jelleggel, de áruházként működteti majd, vegyes profillal. A felső szint kimondottan irodaháznak készül. Telefonvonalak, fax, porta, tárgyalók, társalgók szolgálják majd az itt dolgozók munkáját és kényelmét. A mai belvárosi irodaárakat ismerve az ember reménykedik: ha épül egy új, 1050 négyzetméter alapterületű irodaház, az talán letöri némileg a bérleti díjakat és vételárakat. Miután a kft. a gazdasági környezet által sújtva „mint az artista, úgy táncol", és a túlélésre törekszik, igyekszik majd nagyon gyorsan eladni, vagy bérbe adni az épületet - mondja Horváth úr. Ennek érdekében a ma szokásosnál némileg mérsékeltebb, 70 ezer forintos négyzetméterenkénti eladási árban gondolkodnak. ^^ Az átalakítás befejezése ősszi^ várható. Az áruház szeptember, az irodaház pedig november közepére készül el. A japán megoldás A parkológép nem más, mint egy többszintes fémszerkezet, amelynek polcaira hidraulikus emelők segítik rá a gépkocsikat, 70-et, 80-at egy-egy ilyen polcrendszerre. Legújabban pedig megjelentek a 150 helyes föld alatti parkológépek is. Japán nagyvárosaiban az emberek is szűken vannak, nemhogy az autók. A 120 milliós lakosságra 59 millió autó jut, a tehergépkocsikat is beleértve. Ehhez képest a nyilvános parkolóhelyek száma 1,6 millió. Tavaly június óta pedig az amúgy is zsúfolt nagyvárosokban egyszerűen tilos a járdaszélen parkolni, s a szabálysértőket a korábbi 230 dollárnak (közel 20 ezer forint) megfelelő összeg helyett 1500 dollárnak megfelelő összegű bírsággal sújtják. Mi több. Japánban a városi lakos nem is vásárolhat addig gépkocsit, ameddig a parkolási engedélyt meg nem szerezte. Tavaly 11 év óta először fordult elő, hogy a már-már világelső japán autóipar kénytelen volt a termelés csökkentésével számolni. Amikor kiderült, hogy visszaesett az eladott gépkocsik száma, a kormány is felkapta a fejét. Szubvenciókkal és kölcsönökkel sietett a parkológépgyártók segítségére. (A(|antic

) I