Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-01-19 / 3. szám

19 1992. JANUÁR 19. , SZEKSZÁRDI VA SARNAP N -A. lem idegesítem föl magam mindjárt az elején, tartsuk be az ön által javasolt sorrendet. Csak egy kérdés elöljáróban; mi volt a benyomása a szövetkezeti törvényről első olvasásra? - Legszembetűnőbb az volt számomra, hogy a bennefoglaltak ismerősek. Ezen a helyen már évekkel ezelőtt hallottam, hogy a szövetkezeti vagyon oszthatatlanságát felül kell vizsgálni, vagyonérdekeltséget kell teremteni. Úgy vélem, hogy ezekben a kérdésekben a Tolna megyei ipari szövetkezetek képviselői elsők között kezdeményezték a változásokat. Erre még visszatérünk, de kezdjük azzal, hogy Szekszárdon az iparban kiket érint a szövetkezeti törvény? - Az ISZTV 56 szervezete közül 12 működik Szekszárdon, részben az elmúlt negyven év során létrejött t

hagyományos" szövetkezet, részei '82 után alakult újabb szervezet rvan néhány, már a társasági törvény szerint létrehozott szervezetünk is. Itt a városban mintegy 1300 embert foglalkoztatnak. - A parlament a múlt héten két olyan törvényt fogadott el, amelyek alapjaiban megváltoztathatják az említett 12 szövetkezet helyzetét, az 1300 ember további sorsát. Kérem, foglalja össze a törvények lényegét. - Elsőként új szövetkezeti törvény született, amely a jövő szövetkezeteinek kereteit határozza meg. Szándéka szerint valószínűleg a világban másutt is működő szövetkezeti formához igyekezett közelíteni. Véleményem szerint átmenet jött létre a „szocialista típusú" szövetke•

ftek és a nemzetközileg is elismert „ izdasági társaságok között. A másik törvény az átmeneti szabályokat «

almazza, amelyek alapján a már ködő szövetkezetek - a tagság ítése szerint - átalakulnak új típusú szövetkezetté vagy gazdasági társasággá, esetleg megszűnnek. Számunkra természetesen most az átmeneti törvény az igazán fontos, hiszen ez határozza meg szervezeteink további sorsát. - Ezekkel az átmeneti szabályokkal, ahogy utaltam rá az elején, tudomásom szerint önök már évekkel ezelőtt is foglalkoztak. Most mégsem elégedett... - A törvénynek több kritikus pontja van. Mi azt szerettük volna, ha az eddig döntően oszthatatlan vagyon nagyobb része a jelenlegi tagság között kerül felosztásra, s a jelenlegi nyugdíjasok is részesedtek volna valamilyen formában. Ezzel szemben az elfogadott jogszabály szerint 1992. április 30-ig a vagyont teljes egészében fel kell osztani, ráadásul mindazok - sőt örököseik között, akik valaha öt évig tagjai voltak az adott szövetkezetnek. Ezáltal egy második kárpótlási törvény született. Véleményem szerint nem gazdasági racionalitást, hanem politikai szempontok, az „igazságtétel" vezette a jogalkotókat. - Milyen gyakorlati problémákkal kell számolni az átalakulás során? - Kaotikus állapotok lehetnek. Bárki - egyénileg vagy csoportosan, közgyűlési határozat nélkül - kiválhat a szövetkezetből és igényt tarthat a rá eső vagyonrészre. Amenynyiben nem fogadja el az ezt megtestesítő értékpapírt, más elnevezéssel üzletrészt - mert nem bízik például az osztalékfizetésben, vágy kevésnek találja annak nagyságát -, kérhet eszközt, gépet is helyette. Ezt vagy megkapja - de mi történik, ha többen tartanak igényt például ugyanarra a gyalupadra? - vagy kérheti pénzben az ellenértékét. Mivel aligha lesz elég pénz, hogy mindenki igényét kielégítsék, el kell majd adni eszközöket, ingatlanokat. De a fizetőképes kereslet kicsi, ezért valószínűsíthető, hogy az árverések során az eladásra kínált szövetkezeti vagyonrészek messze értékük alatt kelnek el. Sok mindent kell esetleg eladni a kiválni szándékozók igényének kielégítéséhez, s ezért könnyen előfordulhat, hogy működésképtelenné válik a „maradék". Az eszközök is, s a többségében együttmaradt tagok szervezete is. - A törvény tehát nem védi a működő tőkét, lehetővé teszi annak mindenáron való szétosztását is. Tételezzük fel azonban optimistán, hogy a vagyonnevesítésen és -felosztáson, ezen az átmeneti időszakon úgy jutnak túl a szövetkezetek, hogy még döntési lehetőség birtokában maradnak. Hogyan tovább? - Ez év végéig választhatnak, hogy új típusú szövetkezetté, vagy gazdasági társasággá alakulnak-e át. Ha az átalakulás nem történik meg, akkor a szövetkezet megszűnik. - A gazdasági társasági formákat az rt. vagy kft. jöhet szóba - már volt alkalmunk megismerni. De mi a lényege az új szövetkezeteknek? - Szövetkezetet a jövőben minimum öt személy - a korábbi gyakorlattól eltérően természetes és jogi személy - hozhat létre. Az eddigieknél lényegesen egyszerűbbek lesznek az önkormányzati szabályok, elég lesz például egy szövetkezeti alapszabályt készíteni. Nem változott viszont az 1 tag— 1 szavazat elve, ami a tőkebevonást jelentősen hátráltathatja. - Tudná-e prognosztizálni, hogy melyik megoldást választja majd a lagság? - Érzésem szerint szövetkezeteink jelentős része a társasággá való átalakulást választja. - Elönyösebb ez számukra? - Nem, mert a szabályozás normatív. Inkább bizonytalanok és elegük van abból, hogy egy „alacsonyabb rendű" formában működjenek, ahogy a politika a szövetkezeleket még ma is kezeli. - Mi történik a szövetkezeti vezetőkkel, s mi a szövetkezeti érdekképviseleti szervezettel - ha nem lesznek szövetkezetek? - A szövetkezetekben az utóbbi tíz évben teljes generációváltás történt. Meggyőződésem, hogy a vezetők többsége megfelelő, és új formában is megválasztásra kerül. De természetes, hogy a rosszul gazdálkodó szervezetekben az átalakulást felhasználhatja a tagság a vezetőségváltásra. Kérdés viszont, hogy találnak-e majd jobbat? Érdekképviseletre pedig, akár szövetkezetekről, akár egyéb kis és közepes társaságokról van szó, szükség lesz - ezt bizonyítja a fejlett ipari országok példája -, s mi ezeknek kívánunk konkrét segítséget adni a jogszabályban előírt változások teljesítéséhez, a szélsőségek elkerüléséhez. Fölismertük, hogy a szövetkezetekkel szemben a társas vállalkozások kerülnek túlsúlyba, nevünk is már régóta ezt tükrözi. Bízom benne, hogy megmaradnak tagjaink. ROSTÁS ILONA Fotó: Kapfinger Törvény a szövetkezetekről kárpótlással? A megszokott szemlélet és szóhasználat szerint; ha szövetkezet, akkor tsz. Pedig többek között az ipari szövetkezetek szerepe is meghatározó az országban, hiszen 300 ezer embert foglalkoztatnak, tavaly 40 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe, néhány iparágban a termelési érték döntő hányadát ők állítják elő. Erre a szemléletre - állítja Fodor Tibor, az Ipari Szövetkezetek és Társasvállalkozások Tolna Megyei Szövetségének elnöke, az 0KISZ alelnöke - most alaposan ráfizettek az ipari szövetkezetek. Az erőszakkal létrehozott tsz-eket akarták tönkretenni - s mivel nem alkottak külön mezőgazdasági és ipari szövetkezeti törvényt - minden szektort érint ez a „második kárpótlási törvény".