Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-05-31 / 22. szám

6 , SZEKSZÁRDI fASARNAP 1992. MÁJUS 31. Újabb 12 ágyas állomásról tárgyalnak Privatizált művesekezelés A belépést illetéktelen számára tábla tiltja. A főorvos úr társaságában ugyan szabad az út, de a kicsi előtérben sárga köpenyt, s a cipőt és lábszárat eltakaró, egyszer használatos „papucsot" kap a látogató. A higiénés előírások hasonlóak, mint egy műtőben. Korábban nulla higiéné... Délután öt óra. Ahogy minden hétfon, szerdán és pénteken ilyen tájban, ez a harmadik betegműszak a szekszárdi műveseállomáson. A szobányi helyiségben nyolc beteg fekszik, mindegyikük ágya mellett a laikus számára is megítélhetően komoly műszerek, számítógépek, monitorok állnak. Feltűnően sok a cső. A betegek kaijától a gépekig kígyózó műanyag csövekben vér, vagy vízszerű folyadék áramlik. Az itt kezelt páciensek a szó szoros és átvitt értelmében is a gépekhez vannak kötve. Beteg veséjük nem képes maradéktalanul ellátni funkcióját, a szervezetükben ezérf folyamatosan salakanyag és folyadék halmozódik föl. Létkérdés számukra a néhánynaponkénti művesekezelés. - Korábban a kezeléseket kórteremben végeztük, nulla higiéné mellett. A módszer is korszerűtlenebb volt, nagyobb szövődményveszéllyel járt, hoszszabb időt is vett igénybe - tudom meg dr. Wágner Gyula föorvos úrtól, a műveseállomás vezetőjétől. A tarthatatlan körülmények sajnos nemcsak a szekszárdi kórházra voltak jellemzőek. A fogyatékosságok mérséklésére szinte kampány indult, legyen műveseállomása minden megyének. Szekszárdon 1988-ban avatták a létesítményt. Évekig a kórház egyik osztályaként működött, tavaly novemberben azonban - az egészségügyben még szokatlannak tűnik talán - privatizálták. A Rolitron Rt. - mely évtizedes munkával korszerű művesekészülékeket fejlesztett ki, megkezdte ezek sorozatgyártását és fölépített több műveseállomást, köztük a szekszárdit - illetve jogutódja, a Rolicare Egészségügyi Szolgáltató Rt. visszavásárolta és működteti az állomást. A részvénytársaság a villanyért, étkeztetésért fizet a kórháznak, a gyógyszerek egy részét is innét vásárolja. Az orvosok félállásban a kórház, félállásban a társaság alkalmazottai, az ápolószemélyzet, a Rolicare-ral áll munkaviszonyban. Fellélegzett a főorvos - Főorvos úr, mit jelentett a változás? - Föllélegeztem a privatizációtól. Korábban fékezni kellett a betegek gépre kerülését, mert nem volt elég kapacitás. Ez az orvos számára lelki terhet jelentett. Ma több a gép, nyolc beteget tudunk egyszerre kezelni. A privatizációt követően egyéb fejlesztés is történt. A szükséges lágyvizet korszerűbb módszerrel, nagyobb kapacitással állítjuk elő. Folyamatban van egy olyan speciális készülék beszerzése, amelyik a beteg pH-ját képes mérni. Egy másik beruházásunk pedig a gazdaságosság érdekében történik: megfelelő berendezéssel a kezeléseknél szükséges kapillárisok regenerálhatok és ugyanannál a betegnél még néhány alkalommal fölhasználhatók. Egy gazdasági társaság feltehetően nyereségre törekszik. Közgazdász észszel gondolkodva elkerülhetetlen a kérdés: nem kényszerül-e a döntést hozó a ló másik oldalára? Korábban a kapacitáshiány miatt fékezni kellett a betegek gépre kerülését... Nem kell-e most siettetni, az optimális kapacitáskihasználás végett? Wágner föorvos úr nem osztja aggodalmamat. - Nem gazdasági szakember, hanem orvos dönti el, hogy ki, mikortól szorul kezelésre, a szakma szabályai szerint. Harmincnyolc beteget kezelünk jelenleg rendszeresen, ez átlagosan heti háromszor négy óra időt jelent egy-egy páciens esetében. A hét három napján három, két napján pedig két műszakban dolgozunk. Jelenleg három olyan betegünk van, akiket hamarosan kezelésbe kell vonni, azaz újabb betegműszakot kell nyitni. Előfordulhatnak akut - előre nem tervezhető - esetek is, ezért kell a kapacitásban egy biztonsági tartaléknak is lenni. Egyes állomások dolgoznak éjszaka is, mi ezt nem szívesen vezetnénk be, mert a betegek állapota és a fokozódó hibalehetőségek miatt sem lenne szerencsés. A teljesítőképesség határán Nem tartunk tehát ott, hogy a teljes kihasználtság végett indokolatlanul is gépre kerüljenek betegek. Sőt, a szekszárdi műveseállomás teljesítőképessége az elmondottak alapján lassan kimerül. Tárgyalások folynak egy 12 ágyas állomás létrehozásáról. A szekszárdi fejlesztéssel párhuzamosan az ország hat másik városában is bővíti az egészségügyi kormányzat és a Rolicare Rt. a műveseállomásokat. Az új intézmenyek komplex ellátást nyújtanak, lehetővé teszik az európai színvonal elérését. - rí No comment A város gyászolta a kisfiút. Személyes kapcsolatom is volt vele, bár sohasem találkoztunk. Feleségem tanítványa a meghalt kerékpáros kisfiú nővére. Épp ezért a temetés időpontjáról is tudtam. Alig fél órával később a Béri Balogh Adám utcán ballagtam kifelé. Tudjuk, a baleset - és ezzel nem a buszsofőr felelősségét akarom csökkenteni - azért következett be, mert az edzést tart£ bicajos fiúk kettesével haladu egymás mellett az úton. Jogos

i ványómnak köszönhető KR. ismeretem szerint tudom, a rékpáros nyolcvan centimétei az út szélétől, egyedül közlekedhet. Azok, akik egymás mellett, esetleg hármasával, négyesével egymás mellett kerekeznek, a KRESZ szabályait sértik. Ezt az őket kisérő edzőnek is illenék tudni. Más - természetesen - a helyzet, ha a verseny rendőrök által biztosított útvonalon történik. De a balesetkor nem ez volt. Miként a temetés után sem. Versenyzőtársuk temetésére vonultak ki, biciklivel a gyerekek. A városközpontfelé indultak - a KRESZ-idézet szabályait figyelmen kívül hagyva - hármas, négyes sorokban. Saját szememmel láttam, comment!- Tamási 1 Táborok A Tolna Megyei Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány váija azon 10-13 éves fiatalok jelentkezését, akik nyári szaktáborba szeretnének menni Fadd-Domboriba. 1. Számítógépes tábor (számítógép-alapismeretekkel rendelkezők részére) 1992. június 14-19-ig (6 nap), 30 fő, ára: 3400 Ft/fő. 2. Számítógépes tábor (számítógép-alapismeretekkel rendelkezők részére) 1992. június 21-26-ig (6 nap), létszám: 30 fö, ára: 3400 Ft/fö. 3. Sporttábor (kajak, kenu, úszás, labdajáték) 1992. június 27-július 3-ig (7 nap), 40 fö, ára: 4000 Ft/fö. 4. Sporttábor(kajak, kenu, úszás, labdajáték) 1992. augusztus 23-29-ig (7 nap), 80 fő, ára: 4000 Ft/fö. Az árak a szállás-, étkezési, oktatási és felügyeleti díjakat tartalmazzák. Alapítványunk pályázati úton támogatást kért a táborunkra, s így lehetséges, hogy a költségek csökkenthetőek lesznek. Részletes felvilágosítás és jelentkezés a Tolna Megyei Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány Információs Irodájában, Béla tér 6. szám'alatt. Telefon: 74/11-928. Váijukazokjelentkezését,akiknyaralásukhoz nem találtak megfelelő táborozási lehetőséget. Heti jegyzet ... hogi amennyiben a galambelhariias eredményességé kétes, akkor a galambból egyenesen következő eredmény (ti. a galambszar) elhárításának eredményessége is hasonlatos eshetőségü, ami nemritkán kellemetlen lehet. A galambok, mint tudni való, urbánus lelkek. Újabb kori tapasztalatok szerint pedig kifejezetten belvárosiak. Ugyan mit is keresnének a lakótelepek kockaházai között? Ott, az egymásra rakott cipősdobozszerü kuksznikban még az embereknek is alig van hely, mely élőhelyet egy egérrel megosztani is különleges, türelemmel edzett toleranciára van szükség. Sehol egy kiugró párkány, üres padlástér, stukkó vagy faliszobor, netán akantuszlevelekkel díszített oszlopfő, egy timpanon, ahol megpihenhetne, netán fészket rakhatna egy galamb. (Illetve két galamb, mivel párosan élnek és monogámok, az ismert mondások csupa szépet híreinek róluk; turbékolás, fészekrakás, galambszív etc.) A summás lebecsülés szándéka nélkül bizton állíthatjuk, hogy a galambnépség (s azok közül is a legszívósabb, a szóban forgó parlagi galamb), esztétikailag nem a legképzettebb fajta, így a számukra szimpatikus épület kiválasztása egyszerűen gyakorlati szempontok alapján történik. Kezdetben a belvárosi templom, majd a megyei tanács padlásterében tanyáztak, de miután ezek a terek bezárultak számukra, a múzeumot választották. Szépen éltek mint a galambok, az ég madaraiként, szabadon. (Errefelé nem etetik őket, mint a fővárosban, vagy Pécsett, eleségüket maguk szerzik.) Am a fent jelzett eredmény, a galambpiszok, nem a legkívánatosabb, bár itt a földre, az épület körüli kertre hullik, ami még nem olyan zavaró, de mégiscsak az lehetett, mert egyszer csak égy speciális csapat jelent meg, és fölszerelte a galambelhárítót. Lyaikahat fúrtak a párkányokba, azokba arasznyi fém kettőskereszteket csavaroztak és kihúztak öt szál vékony, erős drótot. Pár év múlva, vagyis mostanra kiderült, hogy a kiadott pénz ablakon, illetve párka-. nyon kidobott pénz volt, mert vagy a drótok szakad-' tak el, vagy a galambok alkalmazkodtak, lényeg, hogy újra ott fészkelnek. Némelyek más helyre költöztek, például az Otthon Áruház ereszei alá (ragalá), az eredmény látható a járdán. Hogy mit lehetne tenni, illetve kell-e valamit tenni, nem tudom. Marad a söprű, meg a víz, no meg a galambok - turbékolás, fészekrakás, galambszív etc. - st -