Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-05-24 / 21. szám

1992. MÁJUS 24. , SZEKSZÁRDI V4SARNAP 11 Természetgyógyászok Szekszárdon II. Ami hihetetlen - nem mindig lehetetlen... Ami( nem ért az ember, amire nincs kézzelfogható magyarázat, azt nehezen fogadja el. Pedig nem mindig lehetetlen, ami hihetetlennek tűnik... Szájpostával terjed a hír a beteg emberek között: Szekszárdon, a mezőgazdasági kombinát épületében természetgyógyász rendel. A szomszédos szobában rendel Besszmertnaja doktornő. Moszkvában a szembetegségekkel foglalkozó tudományos intézetben dolgozik, Magyarországon ösztöndíjjal tartózkodó festőművész férjével van. Budapesten, Győrben rendel - és április közepétől kéthetente két napot Szekszárdon. - Már több mint húsz éve annak, mogy egy fizikus optikus kollégájával :kidolgozta, s a világhírű szemsebészmél, Fjodorovnál megvédett tudományos dolgozatában kifejtette a kancsalI

sag és a rövidlátás műtét nélküli gyártásának módszerét. Mi ennek a lényege? - A módszer alapja az, hogy a gyógyításhoz nem sebészeti beavatkozásra van szükség, hanem az agyat kell megtanítani újra helyesen látni. Ehhez segítenek hozzá a különböző prizmákkal és lézeres" kezeléssel folytatott tréningek. - Felnőttek is fordulhatnak Önhöz, vagy inkább csak gyermekeket gyógyít? - Fontos, hogy a kancsalságot minél korábban korrigáljuk, de tapasztalataim szerint a felnőtteket is sikeresen lehet gyógyítani. Az én módszeremmel akkor könynyebb megszüntetni a kancsalságot, ha a két szem egyforma élességgel lát. Operáció nélkül a befelé térő kancsalságot pácienseim 85, a kifelé térő kancsalságot pedig 95%-ánál lehet hosszabb-rövidebb idő, többnyire tíz nap alatt meggyógyítani. Hangsúlyozom, nem tartom helyesnek a szemizom elmetszésén, majd összeillesztésén alapuló gyógymódot. Ráadásul nagyon sok szülő - teljesen érthető módon - félti gyermekét egy ilyesfajta sebészeti beavatkozástól. Azért merem mindezt ilyen határozottan állítani, mert eddig több száz kancsal szemet gyógyítottam meg. Egyébként Besszmertnaja doktornő különböző szakmai konferenciákon tart előadásokat, publikálta közel félszáz betege gyógyulási folyamatát. Olyan esete is előfordult, amelyet több mint egy évtizeden keresztül figyelt meg. Betegei a legkülönbözőbb országokból érkeztek hozzá. - Doktornő, gondolom nem volt egyszerű dolog elfogadtatni módszerét. Miért csinálja? - Makacs ember vagyok, s bizony sok vesződségembe került, amíg meg- és elismertettem a szakmával gyógymódomat. De tapasztalataim engem igazoltak. Tudja milyen öröm az, amikor látom, hogy betegeim, akik korábban bizonyos értelemben hátrányos helyzetben érezték magukat, gyógyulásuk után teljes emberként, magabiztosan jönnek vissza hozzám? - Hit Sóhaj a járdákért Megszokott útvonalaimon újabban akadályokba ütközöm. A járdán. Megyek, mendegélek, egyszer csak honnét, honnét nem, előttem terem egy négykerekű: többnyire Mercedes vagy Toyota. Lényeg az, hogy nagy. Eleinte rácsodálkoztam a jelenségre. Gondoltam, csak véletlen lehet, hiszen nem Budapesten vagyok, hanem egy falu nagyságú megyeszékhelyen. A többszöri találkozás viszont már zavarba ejtett. Elgondolkodtam: miért hiszi bárki, hogy joga van több száz járókelő közös tulajdonát órákig lefoglalni? Mekkora felsőbbrendűségi érzés kell ilyen tett végrehajtásához? Azt mondják, a vállalkozók fontos emberek, nincs idejük parkoló keresésére. Hasonló cipőben járnak az általunk választott képviselő urak is. Es mi, átlagos rohangálva cipőt koptatok? Tiltott parkolásra, mint törvényi előírásra nem hivatkozom. Inkább az emberi jóérzésre apellálok, a kultúrára, mely a közlekedésben is nélkülözhetetlen, s reménykedem, hátha még nem késő, hátha nem harapódzik el nálunk, Szekszárdon ez az egészségtelen, otromba lélekre valló szokás. B. M. így is lehet kereskedni m, Nőtársaimmal tudnánk csak igazán megmondani, hogy mennyi harisnyát szaggatunk el sokszor nap mint nap. Igaz, legtöbbünk öszsze sem meri számlálni „harisnyafogyasztását", mert a hatalmasra duzzadt számtól csak elszédülnénk, s egy esetleges esés újabb haisnyaáldozattaljárna. Merthogy a száz forint körül van egy-egy |egyszerűbb példány. * Lévén, hogy utolsó harisnyámon I

is felfutott a szem, a Korzó Áruház \negfelelő részlegén a polcról leemeltem három csomag harisnyanadrágot, annak rendje és módja szerint kifizettem érte a háromszáz forintot. A pénztáros be is csomagolta az egyébként rövid életű szerzeményeimet, megköszönte a vásárlást. Elmenöfélben vettem észre, hogy egy csomagban három darab harisnyanadrágot is lehet kapni: mindössze 210 forintért. Méret stimmel, szín stimmel. Félve kérdezem zárás előtt néhány perccel: - Tessék mondani, nem lehetne kicserélni...? - s várva a folytatást, amint korholnak, fintorognak, morognak, hogy igazán meggondolhattam volna előbb is, hogy most már a gépben van az összeg stb., stb., stb. Ehelyett rögtön ketten ugrottak mosolyogva, segítőkészen: - Dehogynem, szívesen! Tessék várni, mindjárt adom a visszajáró pénzt és megírjuk a stornót. Szinte csak hebegni tudom a köszönömöt. Mosolyognak, kedvesek, veszik elő a kis füzetet és még egyszer megköszönik a vásárlást. Szinte ők mentegetőznek, hogy nincs semmi probléma. Én pedig már a ruhaanyagokat nézegetem, mikor látom, hogy a pénztárnál még mindig a visszaadott kilencven forintomat „könyveigetik". Hát igen, így is lehet kereskedni. Vagy így kell(ene) kereskedni? GERGELICS ZSÓKA PALYAZATI FELHÍVÁS! A Wosinsky Mór Megyei Múzeum az 1992. május 18-i múzeumi világnap tiszteletére „Múzeumi élmények" címmel képzőművészeti pályázatot hirdetett a megyei általános iskolák felső tagozatos tanulói részére. A pályázat célja: A megye múzeumainak, kiállító- és emlékhelyeinek, tájházainak népszerűsítése, az itt őrzött emlékek megismerése. Pályázni lehet a fenti gyűjteményekhez kötődő téma (épület, tárgy, esemény stb.) megformálásával. A műfaj, technika szabadon választható (pl. rajz, akvarell, festmény, kollázs, plasztika, textil stb.). Egy pályázó 2 - más pályázaton eddig nem szereplő - alkotással jelentkezhet. A munkákat képzőművészekből álló bírálóbizottság értékeli. A legjobb műveket november-december hónapokban kiállításon mutatják be a szekszárdi múzeumban. D(jak: I. 2000 Ft II. 1500 Ft III. 1000 Ft A további értékes munkákat oklevéllel és könyvvel jutalmazzák. A pályamunkák beküldési határideje a pályázóra vonatkozó adatokkal együtt: 1992. október 31. Cím: Wosinsky Mór Megyei Múzeum, 7100 Szekszárd, Mártírok tere 26. A Pázmány téri kereszteződés forgalmáról Múlt év decemberében szervezték újjá Szekszárdon az újvárosi templomhoz közeli kereszteződés forgalmi rendjét. Vele kapcsolatosan azóta is sok a kérdés, de még reklamáció is érkezik a megyei KBT titkárságához, amelyeknek zöme arra utal, hogy járművezetőink jelentős hányadának hiányos a fényjelző készülékekkel irányított forgalom szabályainak ismerete. Az említett helyen a fényjelző készülékek három fázisban működnek. Az egyikben a 6. sz. fő közlekedési útvonal felől haladhatnak a járművek nyíl alakban megjelenő zöld fény esetén mindkét forgalmi sávból egyenes irányban, a külső sávból jobbra, a belsőből pedig balra is bekanyarodhatnak. Ekkor minden más irányban piros a fény, a járművek állnak. A másikban a város központja felől a 6os főút felé engedélyezett a forgalom a már elmondott jelzésre, hasonló kanyarodási lehetőségekkel együtt. A harmadik fázisban az 56-os főutat (Rákóczi utcát) keresztező utak felől telezöld fényjelzés engedi a továbbhaladást egyszerre mindkét irányból. Ilyenkor a főútvonalon áll a forgalom. Telezöldes forgalomirányítás esetén a kanyarodási szabályokhoz alkalmazkodva kell közlekedni. Az ellentétes irányból érkezők közül a balra kanyarodni szándékozókkal szemben elsőbbsége van az egyenes irányt követő vagy jobbra kanyarodni szándékozóknak. De ha a szembe érkezők egyszerre ugyanabban az irányban kívánnak kanyarodni az útburkolati jelekkel jelölt főútvonalon, ezt - terjedelmüktől függően - egyszerre is megtehetik, mert a jobbra kanyarodónak a külső, a balra kanyarodónak a belső forgalmi sávba kell bekanyarodnia. E szabályokat követő magatartás esetén járművek összeütközése a Pázmány téri kereszteződésben kizár

t Piácsek György MKBT