Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-05-10 / 19. szám

1992. MÁJUS 10. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 15 KERESKEDELMI RT. I NINCS NAP NÉLKÜLÜNK! MŰSZAKI ÜZLETEINK SZEKSZÁRDON Széchenyi u. 56. Telefon: 74-15-724 Epreskert u. Telefon: 74-15-536 H KERESKEDELMI RT. Apróhirdetések Társasházi lakás (210 m 2) garázzsal el­adó. Érdeklődni: Szekszárd, Barátság u. 19. Este 18 óra után. Szekszárdon, Zrínyi u. 63. szám alatt, 1058 m 2-en lévő családi ház eladó. Ér­deklődni: szombat, vasárnap. Opel Kadett 1,6-os, benzines, hatéves ladó. Érdeklődni: a helyszínen Tolna, abits u. 16. Telefon: 40-447. Barkas B-1000 zárt, vegyes használatú tgk. eladó, új motorral. Sióagárd, Szé­chenyi u. 25. Kovács. • Egyéni vállalkozók, bt-k könyvelését és adótanácsadását vállalom. Cím: a szer­kesztőségben. Névjegykártyák 4 Ft+áfa/db Céges borítékok 5 Ft+áfa/db levélpapírok 4 Ft+áfa/db, valamint meghívók, üdvözlőkártyák, gyászjelentések, szórólapok, öntapadós címkék készítése, háromféle színben! Kis tételben is, gyorsan, kiváló minőségben! Nyitva: hétfőtől péntekig 10-17 óráig. 7100 SZEKSZÁRD KADARKA u. 26. Tel: (74) 11 - 790 papír-írószer bolt Héliosz IX. Tömbszocializmus Az egész az 50-es években kezdődött. Akkor államosították a magántulajdonban lévő bérhá­zakat. Majd folytatódott a 60-as és 70-es években nagyarányú lakásépítésekkel. Ezeknél az épüle­teknél a cél az volt, hogy minél több lakás, mi­nél olcsóbban készüljön el. Ezek az épületek eredendően sem voltak túl magas színvonalúak, s ehhez hozzájött még az is, hogy tulajdonosuk az állam volt. A lakásgazdálkodásnak három szereplője volt. Volt egy elosztó, kiutaló hatóság, mely a szeren­cséseknek határozatot nyomott a kezükbe, mely­lyel tovább lehetett állni a bérbe adó, kezelő szervhez, azaz a VGV-hez. Itt megköttetett a bérleti szerződés a harmadik szereplővel, a lakó­val. Az állami tulajdonú lakások karbantartását és üzemelését a lakbérekből kellett volna fedezni, melyhez hozzájött még az üzletek és garázsok bérleti díja, valamint az állami támogatás. Nos, ők hárman együtt sem voltak képesek arra, hogy legalább a folyamatos állagmegőrzést biztosítsák. Az állam a lakbéreket szociális és politikai okok­ból nem merte felemelni, így a 80-as évekre ki­alakult egy olyan helyzet, amellyel nehéz volt mit kezdeni. A lakbérek gyakorlatilag semmit sem fedeztek, az állami támogatás nemigen kö­vette a költségeket, az ingatlankezelő szerveknek azonban továbbra is megmaradtak azon kötele­zettségei^ hogy felújítsanak, karbantartsanak, üzemeltessenek. Ezt a csődtömeget az állam „vagyonátadás" címén az önkormányzatok nyakába sózta. Az önkormányzatok hamar felismerték, hogy ez a tulajdon a köz érdekében aligha működtethető, így a bérlői elképzelésekkel is összhangban fel­gyorsultak országszerte a lakáselidegenítések. Szekszárd város képviselő-testülete is megal­kotta elidegenítési rendeletét, melyben a 2569 bérlakásból 1800-at elidegeníthetőre nyilvánított. A vételár a forgalmi érték 25°/o-a. Egy összegű fi­zetés esetén - a rendelet csak ilyent ismer - a forgalmi érték 16%-át kell készpénzben letenni. Ez új helyzetet fog teremteni a lakásgazdálko­dásban, hiszen a lakóépületek ezután nagyrészt vegyes tulajdonúak lesznek egyrészt magántu­lajdonba kerülnek a lakások, másrészt viszont önkormányzati tulajdonban maradnak. A vegyes tulajdonú épületek nagyobbik részénél az önkor­mányzati tulajdon valószínűleg 50% alá esik, ami annyit jelent, hogy az ottlakók, úgymond meg­szabadulnak a Héliosz Kft.-től, mint kezelőtől, és megalakulhatnak az úgynevezett társasházak, melyek immáron saját sorsuk kovácsaivá válnak. Addig azonban, amíg a társasházak nem alakul­nak meg, az új tulajdonosok a Héliosznak fizetik a majdani közös költségnek megfelelő üzemelte­tési díjat, ami a lakbér 70-90%-a. A kft. vállalta, hogy a felmerült költségekkel elszámol a társas­• házak felé. Ahol viszont megalakulnak a társasházak, ott a Héliosz Kft. dolga már nem lesz más, mint fi­zetni a közös költséget az önkormányzati tulaj­donban maradt szociális bérlakások után. Érdemes azonban elmerengeni, milyen sors is vár azokra, akik nem veszik meg a lakásukat. Mint említettük már a lakbérek a tényleges költ­' ségeket nem fedezik. Márpedig ahol megalakul a társasház, ott a lakóknak kell „összedobni" a pénzt minden szükséges kiadásra, és ez alól nem kivételek a továbbra is bérlakásban maradók sem. Az ő helyzetük csupán annyiban lesz más, hogy más csatomán jut el pénzük a nagy közös kasszába. így tehát várható a lakbérek rohamos emelkedése, mellyel esetleges, szociális alapon történő kompenzálása már a képviselő-testület hatásköre. S hogy mi lesz a lakásvásárlóktól befolyt ösz­szeggel? Remélhetőleg bérlakások fognak épülni belőlük, immáron azonban piaci alapon, az elvá­rásoknak és igényeknek megfelelően. (Folytatjuk.) Tisztelettel értesítem ügyfeleimet, hogy ügyvédi irodám új címe: 'árd, AranyJ. u. lú.fsz.2. Dr. Gáli Ferenc ügyvéd. Telefon: 74119-M PÁTRIÁI MÁRKABOLT óId BANK

Next

/
Oldalképek
Tartalom