Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1992-05-10 / 19. szám
12 „ SZEKSZÁRDI VASARNAP 1992. MÁJUS 10. Bal felső sarok Az a gyanúm, hogy nem csak finomítani, hanem jelentősen megreformálni kell a pénzelosztási rendszert városi élsport címén. Még akkor is, ha a mostani, komoly embereket megmosolyogtató pontrendszer ellen ágálok, amelynek kidolgozóját mindmáig homály fedi, kisebbségben vannak. E rovatban év elején, még jóval elosztás előtt arra figyelmeztettem, hogy ne mosódjon össze a mennyiség és a minőség, ne legyen lehetőség valójában „limonádé" teljesítményekkel „nagyot kaszálni" az állami kasszából. Nos, csalatkozni kell, mert ez a forintosított pontrendszer nem tesz lényeges különbséget az élsport kategóriába aligha tartozó bronzjelvényes és a korosztályos, avagy felnőtt magyar bajnok í között. A nemzetközi szintről - noha a város sportjában nincs neki igazán számottevő aktualitása - „nem bír tudó mással". Fogadatlan prókátorként nem a legjobban hoppon maradt súlyemelők védőszentjeként meditálok erről a témáról. Nem amellett török lándzsát, hogy a városi pénzek elosztásakor a minőségi szempontokra árnyaltan figyelő OTSH és szakszövetségi szisztéma érvényesüljön. A volument díjazó, döntéspozícióban lévő városiak azon véleményét is hajlandó vagyok respektálni, hogy a hazai élvonal, a nemzetközi szint a magyar sport közös kaszszájában elismertetik, nekünk szekszárdiaknak pedig az utánpótlás-nevelésben van, lehet szerepünk, s a tehetségek felbukkanása okán a teljes városi sportvertikumot támogatni kell. De aki valóban a magyar sportnak nevel, az versenyzéstől, edzőstől különböztessék már meg attól, aki élsport címén legföljebb a nemzeti egészségvédő programból veszi ki a részét!!! Szó se róla, erre figyelni, odafigyelni - a legutóbbi lapszámban irtunk róla - talán mindennél fontosabb. De ennek a preferálására, elismerésére - ahol tényleg a mennyiségi szempontoknak kelI érvényesülniük - úgy tudjuk, van más - több! - csatorna is. Városi foci Városi kispályás labdarúgás eredményei az 5. forduló után. I. osztály: Gabona-KSZE~3:3 Dédász I.-Korall 4:0 Héliosz-PFSC 1:10 BM Örf.-Ker. Bank 3:1 Dédász II.-KARAKTER 2:2 A. Tsz.-MMG elmaradt II. osztály: Húsos I.- Fekete ászok 11:0 BM-Húsos II. 6:3 MERIDIÁN-APEH 7:0 Gabona K.-Vízmű 2:2 Polg. Hív.-Igazságügy 2:0 Áfész-G. Plast 3:2 Két jubileum okán is Pályára lép az egykori szekszárdi „arany-" és „ezüstcsapat" Mielőtt bármit is írnék a május 16án, szombat délután három órára, a Szekszárd-ESMTK NB Il-es találkozó előmérkőzéseként megrendezésre kerülő Szekszárdi Öregfiúk I.-Szekszárdi Öregfiúk II. focinosztalgiáról, magyarázni szükséges a címekben szereplő több ismeretlent. Bár, ha azt a kérdést teszem fel a már csak a múltjából élő szekszárdi futball híveinek: mik lennének azok a bizonyos évfordulók, biztos vagyok benne, hogy a régebbire hoszszabb gondolkodás nélkül is emlékeznének. Ha nem is napra pontosan, de éppen húsz éve annak, hogy a Dózsa több mint négy évtizedes fennállásának „aranycsapata" - messze kiemelkedve a mezőnyből - megnyerte a bajnokságot az NB II. nyugati csoportjában, és feljutott az igen nívósnak számító NB I-be. íme a csapat, melyre rendszeresen öthatezer néző kíváncsi volt: Lipovszky Szántó, Korner, Simon, Jerabek Csordás, Hegedűs, Micskó - Kalász, Freppán, Török. A további veretes nevek: Lickert, Kálmán, Vábró, Zielbauer. A tréner: Kormos Mihály. A másik jubileum éppen egy évtizedes múltra tekint vissza: tíz éve annak, hogy Szekszárd labdarúgása a második vonalban eltöltött két évtizedes történetében az eddigi legnagyobb sikert érte el azzal, hogy harmadik lett. Azért csillog szépen ez a bronz, mert az ezt követő évtized már a vegetálás, a hanyatlás időszaka, amely alatt a csapat mind a mai napig a bentmaradásért, a túlélésért küzd a szó minden értelmében. Tekintettel arra a szakmai és morális züllésre, ami futballunkban lezajlott, böngészve a 82-es csapat névsorát, ez a csapat nemcsak hogy be tudná vinni Szekszárd labdarúgását az élvonalba, de ott is tudná tartani. Na, nézzük a csapatot: Polyák - Szabó, Tóth, Paizs, Somodi - Varga, Kniesz, Márkus, Laki - Koroknai, Sajó. Aztán, akik a szó mai értelmében számítanak cserének: Lauer, Dobos, Dienes, Suba, Orosz, Csik, Mátyás. Az edző - már akkor - Teszler Vendel volt. Annak analógiájára, hogy az ötvenes évek váloga^^ tottját arany-, míg a hatvanas évek nemzeti tizenegyét (Albertéket) ezüstcsapatnak nevezi a közvélemény, szekszárdi viszonylatban is lehetséges ilyenfajta felosztás. A nosztalgiaderbi - amit egyébként a szekszárdi labdarúgás mindkét, a mainál dicsőbb korszakába belekóstoló kiváló kapuvédő Polyák Antal egyedül szervez - egyik csapata azokból verbuválódik, akikkel Polyák '82 előtt és után játékos-pályafutása során találkozott. A múlt, a közelmúlt... és jelen nagy találkozása is ez az esemény, hisz olyannak is kipostáznak meghívót, akinek másnap NB Il-es vagy éppen élvonalbeli ^^ meccse van. Az ellenfél adott: a bron^B csapat. íme a vegyes csapat lehetséges névsora: Lipovszky, Mucska, Fodor, Korner, Vágó, Pusztai, Kovács L. („Tojás"), Szőcs, Landek, Szentes, Házi, dr. Bonnyai, Simon, dr. Freppán, Micskó, Horváth L., Korom, Hadi, Weitner A.^B Weitner J., Pölöskei, Szlovák, Glavatity, Szöllősi, Megyeri, Zrínyi. InDISZKRET kérdések „Csak bentmaradni nem érdemes" Egy gyakorlatilag fél évtizedes múltra visszatekintő szakosztály esetében mindenképpen dicséretes, ha első csapata bejut a legjobbak közé, ami a pingpongban az NB I. A csoportját jelenti. Itt már ezzel a játékerővel, amivel a Szekszárdi Húsipari SE női csapata rendelkezik, legföljebb megkapaszkodni lehet, mást aligha. De perspektívát jelenthet-e ez egy olyan edzőnek, aki a Sáth Gyula névre hallgat, aki nemrégen nemzetközi szint meghódításáról beszélt. - Egy állandóan erősödő szponzori háttér feltételezésével nyilatkoztam arról, hogy mi a célom a korosztályos képzéssel és mi a csapattal. A tökélyt az jelentené, ha sikerülne úgy erősítenünk, hogy megpályázhassuk a nemzetközi szereplést jelentő 5-6. helyet. Csupán egy, a magyar ranglistán a legjobb 15 között található játékos kellene, s ilyen a tovább folytatódó felbomlások, megszűnések következtében lesz is a piacon. Utánpótlásvonalon pedig ahhoz, hogy valami olyan babérokra pályázhassunk, mint az egykori klubomnál Tolnán volt - el kell érnünk, hogy egyszerre negyvenen-ötvenen is játsszanak a szakosztálynál. Erre van mód, nem kéne mást tenni, mint a jelenleg is remek bázisnak számító ötös iskolát anyagilag, erkölcsileg megnyerni az ügynek. Az iskolának, és az ott dolgozó edző-testnevelőnek, Kárpáti kollégámnak köszönhetően most is van legalább hat remek adottságú gyerekünk. Ehhez a kettős célhoz több pénz kell, el kell dönteni a szakosztályvezetésnek, hogy mit akar, mire fektet hangsúlyt. Ha fontos a csapatszereplés, akkor valamelyik kupát kell megcélozni, a bentmaradás senkit sem hoz lázba. - Van már biztosan kiszemelt játékos, akit szívesen látnál? - A bizonytalan helyzetben levő kecskeméti Diszkrét SE-ből bármelyiket: Oláht, Pidlt, Hegedüst, Bőhmöt, teljesen mindegy. - Ha a szakosztályvezetés azt mondaná: „Nézze Sáth - mi összehozzuk a pénzt, de maga döntse el, hogy minőségi utánpótlás-nevelés, vagy nemzetközi kupában eséllyel induló szupercsapat," akkor mire voksolnál? - Dilemmában lennék, de a tolnai múltamból következik, hogy az előbbire voksolnék, ugyanis annak következményekéntjött létre a BEK-ezüstérmes csapat. Szombat: Diákolimpia: megyei atlétikai csapatdöntő a Pollack utcai sporttelepen (9). Vasárnap: Labdarúgó NB II.: Bajai FC-Szekszárd (17). Kézilabda NB II.: Újlaki FCHúsipari SE (16). Az oldalt szerkesztette Bálint György Varga hat meccsre Minden jel arra utal, hogy közel kétéves kálváriája után újra a Szekszárd színeiben fut ki a pályára vasárnap délután Varga László Baján. A szabad listára került játékos 6 meccsre újra a Dózsáé, a klub bizonytalan helyzete, jövője miatt hosszabb távú megállapodás nem született. A háttérben így is men^ az alku a felek között a rövid távú le- ™ szerződés feltételeiről, ám a játékos kötőnek állt. A piac persze szabályozott... - Mit tudott felajánlani a klub a játékosnak? - érdeklődtünk Kalász János elnöknél. - Nem sokat. Azt tudtuk megígérni neki, hogy pontok szerzése esetén neki is annyi lesz a járandósága, mint a legjobban premizált játékosunknak, Dzsinovicsnak. „Dzsina" a mérce így is, úgy is. Azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy neki gólt kell rúgni... Szevasz-kupa A Szekszárdi Dózsa-III. Ker. TTVE mérkőzésen (l-l), munkatársunk 0-6-ig a következőképpen értékelte a Dózsa játékosainak a teljesítményét: Mausz (1) - Koller (4), Dzsinovics (3), Agapov (3), Nagyfalusi (2) - Bozsér (3), Kvanduk (2), Kalmár (2) - Horváth P. (3), Nagy S. (L), Bóka (1). Csere: Tóth A. (-), Szabó T. (3). A csapat 24 forduló után 20 ponttal, 19-29-es gólkülönbséggel a 11. helyen áll. v *