Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-04-26 / 17. szám

1992. ÁPRILIS 26. , SZEKSZÁRDI IAS4RNAP 15 KERESKEDELMI RT. NINCS NAP NÉLKÜLÜNK! MŰSZAKI ÜZLETEINK JiZEKSZÁRDON Széchenyi u. 56. Telefon: 74-15-724 Epreskert u. Telefon: 74-15-536 KERESKEDELMI RT. Héliosz VII. Fájdalommal tudatjuk, hogy HAÁSZ ISTVÁN • (Szekszárd, Rákóczi u. 72/B alatti lakos) 83 éves korában hosszú betegség után elhunyt. Temetése 1992. április 27-én 13.30 órakor a szekszárdi Újvárosi temetőben lesz. Gyászoló család Apróhirdetések Hőmérő" • Budapesti, kétszobás, összkomfortos és szekszárdi, kettő és fél szobás, összkom­fortos öröklakásokat szekszárdi kertes házra cserélnénk. Telefon: 74/16-908. • Építők figyelem! Minden méretű bon­tott faanyag olcsón eladó. Szekszárd, Zrínyi u. 65. • Fiatal házaspár 1 vagy másfél szobás üres albérletet keres Szekszárdon. Telefon: 74/14-584. • Redőny, 2000 Ft/m 2, reluxa, 1300 Ft/m 2. Erkélybeépítés üveggel vagy redőnnyel. Telefon: 74/14-038. • Vadonatúj, IKEA-ban vásárolt szekrény­sor és 3 éves „Füles" ülőgarnitúra olcsón eladó. Szekszárd, Székely B. u. 19/A 1/ 7., Babay, 18 órától. • 2 és fél szobás lakás eladó. Szekszárd, Bé­ri Baloeh u. 125.1/5., 16 órától. A múlt heti írásunkban megpró­báltunk választ adni arra, hogy a szol­gáltatás színvonalának emelése érde­kében milyen változtatásokat kellene végrehajtani a távhőszolgáltatás jelen­legi rendszerében a lakásokon és a la­kóépületeken kívül. Ehhez szorosan kapcsolódik mai írásunk, mely az épületeken és a lakásokon belüli át­alakítások lehetőségeit próbálja vá­zolni. Ám először nézzük meg, mi­lyen lehetőségeink vannak, hogyan is állunk ezzel a dologgal jelenleg. A fűtés egyedi mérése a mérőműszerek magas ára miatt ma hazánkban, de Európa fejlettebb részein sem jellem­ző. A drága, pontos hőmennyiségmé­rők helyett elterjedt megoldás Euró­pában az ún. költségmegosztók alkal­mazása. Fűtési költségmegosztókkal és melegvíz-mérő órákkal a váro­sunkban ezt a szolgáltatást igénybe vevő, több mint 5000 lakásból mind­össze néhány százalék van felszerel­ve. A költségmegosztók egy részét a Héliosz Kft. biztosította ingyenesen ­mintegy kísérletképpen. A lakók na­gyobb része ma még a központilag rendeletekben megállapított átalány­díjakat fizeti a fűtésért és meleg víz­ért. Ennek értelmében például egy 52 m 2-es lakótelepi lakásban egy átlag­család havonta 9 m 3 40 Celsius-fokos meleg vizet használ és ezért összesen 895 Ft-ot fizet. Az átalányjellegű el­számolások természetesen éppen lé­nyegükből adódóan pontatlanok, nem képesek kezelni a fogyasztók, a lakók különbözőségét. Ugyanannyit kénytelen fizetni az, aki az átalány­ban meghatározottnál kevesebb meny­nyiségű szolgáltatást (hőt) használ el, mint aki messze az átalány felett fo­gyaszt. Milyen megoldás lehetséges tehát, hogy a mostaninál igazságosab­ban, pontosabban történjen a fo­gyasztott hőenergia meghatározása? Amit már most is megtehet bár­melyik lakóközösség az az, hogy kéri a lakóépület hőfogyasztásának egyedi elszámolását. Az egy hőközponthoz tartozó épületeknél ez műszakilag megoldható. A méréseket az Orszá­gos Mérésügyi Hivatal által kifejlesz­tett és hitelesített műszerek végzik. AUTOMOD KFT. Szekszárd Autószalon Szekszárd, Mikes u. Tel./fax: 15-217 Ford márkaszerviz: Rákóczi u. 116. Tel.: 13-274 melyek ellenőrzésénél a közös képvi­selő vagy fűtésfelelős is jelen van. Ezután már csak azt kell eldönte­ni, hogy a lakás alapterületének, lég­köbméterének, a benne lakók számá­nak vagy bármely más, a lakók által választott osztószám alapján történ­jen-e a költségmegosztás. Ebben az esetben a fogyasztói csoportnak csak a valóban elfogyasztott hőmennyisé­get kell megfizetnie. Erre a rendszer­re átállni a lakóknak nem jelent sem­miféle anyagi kiadást. Természetesen még pontosabb költségmegosztást tennének lehetővé a radiátorokra fel­szerelt költségmegosztók. A lakások, illetve a lakóépületek nagyobbik ré­szében levő fűtési rendszerek alkal­masak a költségmegosztók felszerelé­sére. Kisebb hányaduk azonban, mintegy 1300 lakás olyan, ún. egycsö­ves átfolyós rendszerrel épült, mely a csőhálózat teljes átszerelését igényel­né. Hiszen jogos igényük a lakóknak, hogy amennyiben nem kérik a fűtést, úgy azt elzárhassák, ha pedig tartósan magas hőmérsékletet kívánnak, ezt is biztosíthassák maguknak. Ehhez nyújthat segítséget az ún. termoszta­tikus radiátorszelep, melyen a kívánt hőmérsékletet beállítva, automatiku­san nyitja, illetve zárja el az utat a meleg víz elől. Ez a szelep lehetővé teszi, hogy néhány mozdulattal bár­mikor szabályozhassuk a lakás hő­mérsékletét. Ezek a szabályozók azonban a lakáson kívül is beavatko­zást igényelnek. Ha ugyanis szép idő­ben, amikor a szelepek sok helyütt zárnak, ugyanannyi meleg víz cirku­lál, jobb híján, a fizika törvényeinek megfelelően elkezd gyorsabban ára­molni, s ezzel zajhatást vált ki. Ezt megelőzendő szabályozható szivaty­tyúkra van szükség, melyek a meleg vízből csak az igényeknek megfelelő mennyiséget engedik az épületbe. Ez azonban már egy másik történet, a rendszer változó tömegáramúvá téte­le. A szolgáltatásokat igénybe vevők­nek persze - jogosan - nemcsak az az igényük, hogy szabályozhassák hőfel­használásukat, hanem az is, hogy ha kevesebbet fogyasztottak, kevesebbet is fizessenek. Ehhez nyújtanak segít­séget az ún. költségmegosztók, me­lyek beszerelésével pontosan megál­lapítható, hogy a hőközpontban mért hőfogyasztásból melyik lakás milyen arányban részesült. így tehát a fize­tendő díj is a fogyasztásnak megfele­lő lesz. A nyugat-európai tapasztala­tok azt mutatják, hogy ez jóval csök­kenti a hődíjat, ugyanis megszűnik a fölösleges, érdektelenségből vagy fi­gyelmetlenségből történő hőpazarlás. A hőmennyiség mérése a költségme­gosztók alkalmazása esetén is a hő­központban zajlik, tehát egy egész la­kóépület fogyasztása kerül megmé­résre. A költségek megosztása azon­ban már nem lakásnégyzetméter, vagy a lakók száma alapján történik, hanem' a konkrét hőfogyasztást ala­pul véve. A radiátorokra olyan költ­ségmegosztó szerelhető fel, mely am­pullákat tartalmaz. Az ampullákból egy speciális folyadék párolog el, melynek fogyása arányos az elhasz­nált hő mennyiségével. A folyadékról fontos tudni, hogy nem káros a szer­vezetre és abszolút környezetbarát. Egy darab költségmegosztó felszere­lése minden költséggel együtt kb. 900 Ft. Az ampullákat évenként cserélni kell, melynek cseréje minden költség­gel évi kb. 150-200 Ft/db. Az elhasznált meleg víz mérése még egyszerűbb. A vizesblokkok szá­mától függően használati melegvíz­mérőórák beszerelése szükséges, mely egyértelműen mutatja az elfo­gyasztott meleg víz mennyiségét. Az elvégzendő átalakítások összköltsége a következőképpen alakul egy négy radiátorral és egy vizesblokkal ren­delkező átlagos lakásban. Termoszta­tikus radiátorszelep 4 db x 800-1500 Ft= 3200-6000 Ft, szerelés­2800-3200 Ft. Költségmegosztó ra­diátorra: 4 db x 900 Ft - 3600 Ft sze­reléssel együtt. Melegvíz-mérő szere­léssel együtt: 4000-6000 Ft. Ez össze­sen tehát 13 600-18 800 Ft. Ezzel a megoldással végre pontot lehetne tenni a távhőszolgáltatással, illetve a melegvíz-szolgáltatással kap­csolatos találgatások és félreértések végére. Az írásban vázolt elképzelések a rendszer egyidejű átalakítása mellett lehetőséget adnának minden lakó­nak, hogy maga szabályozza lakáshő­mérsékletét, melegvíz-fogyasztását, il­letve, hogy költségeivel takarékos­kodni tudjon - és mindezt saját maga ellenőrizhesse is. (folvtatiuk) (x) BÁLÁS BUTIK (Szekszárd, Széchenyi u. 34., alagsor) Tavaszi, nyári ruha árusítását megkezdte. Bálabontás: MINDENNAP! ŐE) BANK

Next

/
Oldalképek
Tartalom