Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-01-12 / 2. szám

8 m SZEKSZÁRDI US4RNAP 1992. JANUÁR 12. Isztambul arcai Divatos dolog ma „Törökbe" menni. A különböző kft-k, utazási irodák kínálata bőséges. A szemérmesebbek turistautat hirdetnek, a céltudatosak egyenesen bevásárlóutat. Akit aztán érdekel a dolog, befizeti a pénzt, és útnak indul. Az út elvben - huszonhat óra oda, s ugyanennyi vissza, de a szervezési hibák miatt akár ennek duplája is lehet. Az is előfordulhat, hogy indulás után, a buszon derül ki: a befizetett összeg mégsem elég. Ki kell egészíteni - természetesen valutában. A mesés Kelet felé tartva minden megtörténhet, így az is, hogy a biztosítási papír nincs kitöltve, vagy hogy a szállodát nincs miből kifizetni, mert a szervező elköltötte a befizetett részvételi díjat. (S az utóbbi esetben még áldhatja szerencséjét az utas, ha nem neki kell ottmaradnia pénzt szerezni Isztambulban!) Ahhoz, hogy valaki jelentkezzen egy ilyen útra, kell bizonyos vállalkozókedv. Vagy legalább némi haszon csalóka reménye szükséges ahhoz, hogy végigdöcögtesse magát majd kétezer kilométeren, keresztül Jugoszlávián, Bulgárián, kiszámíthatatlanul kevés, talán csak néhány bevásárlásra elég időt töltve az úticélnál. Ha a hajdani magyar rabok útján az ember végre Isztambulba érkezik - a Héttorony, török nevén a Yedikule fogadja. Ez volt a végállomás Török Bálint, Majlád István erdélyi vajda és még annyi más magyar számára. József Attila sorai villannak fel: „be vagy zárva a Hét Toronyba / és már sohasem menekülsz". Hát itt vagyunk Isztambulban. A Márvány-tenger bekísér minket a városba... Ez az első pillanat. S a második: hatalmas fekete reklámszatyrokkal, nagy Sergio-táskákkal szaladgáló emberek. Magyarok. Magyarnak lenni Isztambulban nem valami felemelő érzés. Ha magyar vagy, az utcai árusok, a kereskedők, a legkülönbözőbb portékát kínálók szabad prédának tekintenek. Tudják: idő, s rámenősség kérdése, hogy megvedd árujukat. Azt is pontosan tudják, mi kell a magyaroknak: bőr, arany, sportcipő, farmer, szabadidőruha, fehérnemű, zokni. Csak egy a fontos, hogy olcsó legyen. Egy kurd ékszerész szerint a keleteurópaiak közül a magyar a legjobb vevő. A lengyeleknek ahhoz, hogy vásároljanak, előbb el kell adniuk. (Egyébként Isztambulban is virágzik a „KGST-piac".) A csehszlovákok inkább csak maguknak vásárolnak. A magyarok viszont csoportosan jönnek, s nagy tételben vesznek. Jó kuncsaftok. Ha magyar busz érkezik, a szálloda előtt összegyűlnek az utcai árusok - s a török férfiak. Magyarnak lenni... Szinte minden üzletben tudnak magyarul - a bőr- és az aranyüzletben biztos. „Szervusz magyar", s ha nő az illető, „szívem csücske magyar". Alkudni lehet, engedmény van - főleg nőknek. Magyar nőnek lenni: szabad préda... A magyar lányoknál minden kapható... A magyarok szállodái egy-két sorral vannak a sikátorok előtt. A sikátorok szemetesek. Ennek csak a nagy kövér macskák örülnek, akik féltőn vigyázzák saját szemétkupacukat... A mellékutcákon teherhordók ülnek munkára várva... Török nőket, lányokat nem látni az utcán. A fiúkat viszont ha kell, 6-7 éves koruktól az utcára küldik. Csokoládét, apróságokat árulnak. Pontosan ismerik a külföldi pénzeket: török líra, USA-dollár, német márka... A sikátorok szomszédságában az isztambuli Maria Hilfer Strasse olyan, mint egy óriásbazár. Az egész városrész egy bazár... Az Egyiptomi vagy Fűszerbazár csak színfolt a városrészben. Mindenki elad és eladni akar... S a magyar jó vevő. De alig hagyja el az ember a bazárok környékét, minden megváltozik. A Hüppodromhoz, az egykori Lóversenytérhez közeledve, amely Isztambul Fórumának is tekinthető, teljesen más lesz az utcák hangulata. Egy darabig még nem fogynak el az üzletek, de itt már nem lehet alkudni, mindennek kötött ára van. Nyoma sincs a bazárok árusai „bülbül szavú" negédeskedéseinek. Az üzletek elegánsak, az áruk jók, az árusok nem erőszakosak. Itt már „európai turistákra" számítanak. Körülöttünk németek, angolok, franciák... A Kék Mecset előtti parkban cipőtisztító. Elegáns, európai ruhájú férfiak állnak meg előtte egy-egy pillanatra. A mecset előudvarában egy öreg török furulyát árul, más könyvet, apróságokat. Még szórakoztató látványosság, medvetáncoltató is akad. Körülöttünk németek, angolok, franciák... A Kék Mecsetként ismert Sultanahmet-dzsámi lépcsőzetes kupoláival, hat karcsú minaretjével, tökéletes kőcsipkézetével Isztambul legnagyobb és legszebb mecsetje. I. Ahmet szultán építtette 1616-ban - hét év alatt! Nevét a belső fal- és boltozati részek festésének árnyalatáról kapta. Az Ayasofya - nekünk Hagia Sophia (az Isteni Bölcsesség temploma) -, amely csaknem ezer éven át a Bizánci Birodalom szellemi központja, Konstantinápoly török meghódítása után az isztambuli fődzsámi volt: a nagy találkozás. Kultúrák találkozása, a történelem érintése. A Hagia Sophia fényképe minden történelemkönyvben szerepel. S mégis, ott lenni, látni, amint a mögötte futó felhők csalóka látszatában megmozdul, semmihez sem hasonlítható. Mint ahogy furcsa érzés volt viszontlátni a grábóci templom festett márványainak eredetijeit több ezer kilométerrel arrébb, s közel másfél ezer évvel korábban! S még egy találkozás az Ayasofyában! A karzaton (ahová olyan széles, kikövezett út vezetett, hogy egy szekér is kényelmesen elférhetett rajta) a mozaikok között íme László király leánya, Eirené-Piroska nézett ránk férje és fia, Alexiosz mellől. A magyar királylányt 1104-ben adták feleségül II. (Komnénosz) János bizánci császárhoz. A hazájától oly messzire került királylány koronájának csúcsdíszei emlékeztetnek a magyar korona bizánci eredetű alsó részének díszeire. A másik mozaikon a trónoló Krisztus látható, oldalán IX. Konsztantinosz Monomachos bizánci császárral és feleségével, Zoéval, akitől I. Endre a Monomachos-koronát kapta a XI. század közepén. A tengerparton épült a Topkapi Sarayi, vagy Ágyúkapu-palota. A ^fe XIX. század közepéig ez volt a szul^^ tánok lakhelye. Impozáns méretek, valóban „keleti fényűzés". A Régi Keleti Művészeti Emlékek Múzeumát két hettita oroszlán őrz^fc Benn az egyetemes kultúrtörténet ^^ kincsei: egyiptomi szfinx, múmiakoporsók, babilóniai tárgyak. Csempefelületek II. Nebukadonozor idejéből, oroszlánok és mitológiai lények ábrázolásával. Az ókori Kelet uralkodóihoz köthető leletek: Salmanasar asszír uralkodó bazaltszobra, az i. e. 1296-os qadesi béke hettita ékírással agyagtáblára vésett szövege II. Ramszesz és Hattusilas hettita király kézjegyével, Hammurapi kőoszlopra vésett törvényei. Az út vissza a Fedett Nagybazáron keresztül vezet. Ez is önálló városrész. Több kapuval ellátott fal veszi körül, utcái egészen az Aranyszarv-öbölig nyúlnak. Háromezernél is több üzlet van itt. A forgatagban egy nyomorék koldusasszony kék-fehér-fekete üvegből készült „Allah szemét" árult. Agyongyötört arcával ránkmosolygott, majd odébbcsúszott, mert lábra állni nem tudott. így búcsúzott tőlünk Isztambul. Isztambul... hány arcod van! S mit látunk belőle mi magyarok? _ . 'I A Kék Mecset egyik karcsú minaretje A magyar királylány Eirené-Piroska