Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-03-29 / 13. szám

1992. MÁRCIUS 29. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 13 Lótuszgyökér, pikáns mártással - Szecsuáni csúsztatott csípős Kínai hét a Gemenc étteremben! Az idén az eddigi évek legna­gyobb számú és leglátogatottabb báli szezonját érte meg a Gemenc Szálló és étterem, tudtuk meg Csorba Lász­ló igazgatótól, akit azért kerestünk meg, hogy az első igazi nagy tavaszi programról, az 1992. március 28.-áp­rilis 4-ig megrendezésre kerülő kínai hétről kérdezzük. - Mi is ez a kínai hét, honnan az ötlet, kik lesznek a szakácsok? Már 1990 decemberében volt egy ilyen hét, aminek nagy sikere volt. Ezért gondoltunk arra, hogy megis­mételjük, sőt, ha lehetőségeink enge­ik, hagyományt teremtve vele, éven­kedveskedjünk azon vendégeink­nek, akik szívesen kipróbálják, meg­• tolják a magyar konyhától merő­más ízeket. A budapesti kínai étterem négy szakácsa fog ezen a héten főzni, a va­dászteremben terítünk, ahol az étel felszolgálása és fogyasztása közben kínai zenét hallgathatnak vendégeink. Készítettünk kínai ételeinkről étlapot, kínai italokat szolgálunk fel és kínai étkészlettel, illetve evőeszközökkel ismerkedhetnek meg a vendégek. - Úgy hallottam, hogy Ön két éve sok mindent igyekezett ellesni a kínai szakácsoktól. Milyen alapanyagokat használnak? - Az alapanyagok 70%-a a magyar kereskedelemben is kapható, sertés-, • arha- és szárnyashús. A kínai kony­Iban csont nincs, minden hús, amit felhasználnak, száraz és filézett. Nem főzik, sütik, párolják a húsokat, ha­nem magas hőmérsékleten, hirtelen megkapatják. A húst különböző for­májú apró darabokra vágják, így át­sül, mégis az íze, aromája, tápértéke benne marad. - Milyen köreteket készítenek a hús mellé? - A fő köret a rizs. Még használ­ják a burgonyát is, csodálatos figurá­kat alakítanak ki belőle és sütik vagy főzik. A legjellemzőbb a rengeteg zöldköret. A sok fehérjét tartalmazó csírák, szója. A köretek mellett be­szélni kell még a mártásokról is. - A húsra vagy a köretre öntve tá­lalják? - Külön. Ha megnézünk egy kínai terített asztalt, ott külön kis tálak vannak. Egyikben hús, másikban kö­ret és külön a mártásos tálka. A húst megforgatják a mártásban, amelynek az alapja általában szója és szezámolaj. Kicsit barnás színe van és sok fűszert használnak az elkészí­téséhez. - Melyek azok a fűszerek, amelye­ket a leggyakrabban használnak? - A fokhagyma, hagyma és a csí­pős íz eléréséhez - amit mi magyarok pirospaprikával érünk el - ők borsot használnak. A köretek persze lehet­nek saláták is. Sőt... Nagyon gyakran a bab az alapanyaga, mégpedig a nagy szemű, finom, gesztenyeízű bab. - Már érintettük a tálalást annyi­ban, hogy sok apró edény van a kí­naiak előtt. Milyen is egy igazi kínai terített asztal? - Tálaláshoz csak porcelán étkész­let használható. A hús, a köretek, a mártások külön-külön tálkába kerül­nek, azt a célt szolgálva, hogy a ven­dég saját ízlése szerint állítsa össze a számára legfinomabb falatokat. Ezek­hez az ételekhez pálcika illik, termé­szetesen mi a teríték mellé oda­tesszük a hagyományos evőeszközö­ket is. - Mivel öblíthetik le ezeket a fi­nom falatokat a vendégek? - A kínai étlapon eredeti kínai fe­hér- és vörösbort kínálunk és a rizs­pálinkából készült legváltozatosabb • ízű párlatokat, valamint az elmarad­hatatlan szakét. - Kérem, mondjon el kedvcsináló­nak, étvágygerjesztőnek az étlapról egy-két ételt azoknak a kedves olva­sóknak, akik szeretnének megismer­kedni a kínai konyha különleges ízei­vel. - Nagyon szívesen. Szecsuáni csúsztatott csípős marhaszelet. Cá­pauszonyleves sonkával. Csirkehús­metélt szójacsírával. Bundázott lazac­fiié, sonkás üvegtészta. Lótuszgyökér húsgombóccal, pikáns mártással. Ananászos csirkemellkockák. A kí­naiaknál egyébként az a szokás ugyanis, hogy egy kicsit ebből, egy kicsit abból. Hosszú ideig esznek, be­szélgetnek és közben mindent meg­kóstolnak. SAS ERZSÉBET Székely anekdoták A székely rettentő fagyhullámos hidegben sapka nélkül áll az utcán. Arra megy egy másik székely és megkérdi tőle: - Hallja kend, mit áll itt hajadon­főtt ebben a hidegben ? - Hát az úgy történt, hogy odabent a házban egy jókora léccel ráncba szedtem az asszonyt, s most kéne egy istenes ember, aki kihozná a sapká­mat. * András bá a jó bortól tánloroggat hazafelé. Találkozik a komájával, Es­tánnal: - Mért nem egyenesbe, András ko­ma? - Hát úgy akarám, Están, de ez a két átkozott lábbeli, akiket az a része­ges Józsi suszter csinált, állandóan ténfereg az úton! * Biztatja az atyafi a fiát: - Edesfiam, házasodj már meg, hiszen a harmincadik esztendőt es le­hagyád már. Ilyen koromra én es meg­házasodék az édesanyáddal. - Könnyű vót magának, édes­apám, maga az édesanyámat vette el, de nekem egy vadidegent kell elven­nem. - Hová adjam a jegyet, bácsi? ­kérdi a vasúti jegypénztáros. - Ide a markomba! - Nem úgy értem. Hová utazik? - A fiam lakodalmára. * - Valami sérti a lábomat. Lehet, hogy kavics - állapítja meg a székely. Leül és lehúzza egyik csizmáját. Kere­si, kutatja, rázogatja, de nem találja. - Biztosan a másikban van ­mondja a móka kedvéért. í/olt egy híres... Volt egy híres iparművész szobrász, aki gyermekkorát Szekszárdon töl­tötte. Kerekes István 1912-ben született. Mint az Iparművészeti Főiskola végzős hallgatója, Kisfaludy Stróbl Zsigmond segédje volt. Munkáival már ekkor el­jutott a nápolyi nemzetközi tárlatra, a Műcsarnok téli tárlatára és a XIII. Ta­vaszi Szalon csoportos kiállítására. Főiskolásként készítette „Mars a vízbe!" díjazott pályamunkáját a szek­szárdi Csörge-tóhoz tervezett díszkútra is. Nyugtalan élete során tanított, írt pedagógiai munkát, sikeres kisregényt, volt katonatiszt, partizán, fűtő, éjjeli portás. Munkái is változatos témájúak: a leginkább kedvelt állatalakos szobrok, kútfigurák mellett Szent Antal-szobrot készített - épp a decsi templom szá­mára -, Petőfi-, Kossuth-, Kodály-portrét formázott, Uzsgorodon állították fel Lenin-Sztálin-mellszobrát, s 13 változatát formázta meg egy soha el nem ké­szülő partizánemlékműnek. Szekszárd után élt Ungváron, Szabadkán, Pécsett, Veszprémben, Szente­sen. Ez utóbbi helyen érezte leginkább otthon magát. Egy iskolai tragédia miatt tanári munkára alkalmatlannak nyilvánították, s ettől kezdve élete elkeseredett igazságkeresés volt. A hetvenes években a különböző hivatalokhoz írt rehabilitálását kérő le­veleiben prófétai dühvel ostorozta az országos méretű pazarlást, „a Nagy Lakkozás Potyemkini Falait". A megyei és a városi tanácsnak a hivatali sógor­komaságot, a haverizmust, az MSZMP KB-nak a „süppedő szőnyegű előkelő­séget", „a demokráciáról hazudozást" vetette szemére. Saját igazáért perelt csupán? Talán elégtétel lehet számára, hogy halála után két évvel Szentes városa kiállítással emlékezik rá. Hagyatékgondozó: ROZSA GÁBOR Lejegyezte: -njt­Megkérdeztem a fiatalokat... Hol szórakoztok Szekszárdon? „Micsoda? Szórakozás? Kikapcsoló­dás? S ez mind Szekszárdon? Ne viccelj! Itt nincs egy olyan hely, ahová el lehetne menni." „Inkább lemegyek vidékre." „Ebben a városban nem sokat tudnék ajánlani, maximum kettőt." S melyik az a kettő? Az egyik a Garay téri Kalifornia diszkó, a másik a városszéli Sió csárda. Remek. Ez mind van, létezik és üzemel. S milyen olcsón! 100 forintért már nyomnak is egy pecsétet a kezedre. Figyelem! Aki még nem rendelkezik önálló keresettel, annak ezeken a helye­ken megéhezni ill. megszomjazni nem ajánlatos, mert rámehet az egész heti zsebpénze. Jó mi? Ja! Bocs, majdnem elfelejtet­tem, hogy néha felbukkan szerény váro­sunkban egy-két együttes egy-egy fellépés­re (két diszkó áráért), na meg ott a jó öreg Panoráma mozi is. Bővebb pénztárcájúak­nak a Biliárdszalon vagy a vasútállomási játékterem. A végén még kiderül, hogy egy sza­vunk se lehet? Miért nincs egy olyan hely, ahová csak úgy bemehet az ember, leülhet, beszélget­het, jól érezheti magát? Ha van pénze, el­fogyaszthat egy kólát vagy egy adag sült krumplit, esetleg hamburgert. S nem kellene mindig attól félnie, hogy mikor lesz támasza egy részeg alak­nak, vagy mikor tör ki valami verekedés, melyik percben öntik nyakon boros kólá­val. Olyan nehéz lenne valahol a városban egy ilyen szórakozóhelyet létrehozni? „Nincs rá pénz" - mondják az illetéke­sek. Addig is, míg a pénz előkerül, fiúk-lá­nyok, ne bosszankodjatok! Egyszer vagytok fiatalok. Szórakozza­tok, élvezzétek az életet! Még mindig nem tudjátok, hogy hol? Kéthetes gyorsított tanfolyamon, ha ügyesek vagytok, már 10000 Ft-ért meg­szerezhetitek a jogsit. Kérjétek el papától a kocsit, mamától egy kis zsebpénzt, aztán irány Siófok, Paks, Dombori vagy amed­dig a benzin kitart. VARGA DEBORAH

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom