Szekszárdi Vasárnap 1991 (1. évfolyam, 1-16. szám)

1991-09-08 / 2. szám

15. SZEPTEMBER 22. , szekszárdi VASARNAP 11 Szellemi műhelyek: - testközelben A levéltár Valljuk be, hogy a „levéltár" szó olvastán kevesen kapják fel érdeklődve a fejüket. Bármilyen szép épületben van ez a tudományos feladatokat is ellátó közművelődési intézmény a Béla téren, a Pollack tervezte régi megyeháza emeletén -, a szó mögött végeláthatatlan poros iratkötegeket vélünk sejteni és jobb sorsra érdemes embereket, akik ezek között, mások számára tömény unalomban, élik le az életüket. Ez nincs egészen így, sőt egészen nincs így. Bár a megyei levéltár a maga 20 dolgozójával az országban a legkisebbek közé tartozik, anyaga a tudományos értékű források (valóságos kincsestára. Ezeket természetesen rendezni és feldolgozni kell. Egyébként a levéltár fontos ügyAznap becsüli ismerősöm beszélgetésre .invitált. A kocsmába. Azt nem firtatom, hogy a kocsma - bezzeg miért hangos. Hangos volt az az átkos múltban is. A kocsmáros akkor jól keresett. Talált is pénzt, sokat. Ma sem hallani - hangos - panaszát. Ennek sem firtatom okát. Becsült ismerősömmel a söntés táján ültünk, s olyant hallottunk, amitől már félúton megállt kezünkben a pohár. - Másról sem dumálnak, mint minden rossznak csak az a kommunista örökség, az az oka! - szólt így a jól öltözött, marcona képű, sörpocakos, de bizonyosan derék honfitárs. - Talán nem igaz? - szólt vissza így a rosszul öltözött, borostás képű, szintén sörpocakos, szintúgy derék és honfitárs. - Dehogynem! Az a hülye, aki tagadja! De én nem ezt nem értem! Hanem azt: meddig még?! - Mit meddig még? - Na, ide figyelj! Az eset, ami a kérfélszolgálati funkciót is betölt, újabban - hála a kárpótlási törvénynek olyannyira, hogy szinte ki se látszik belőle. Dr. Dobos Gyula levéltár-igazgató így összegezi kollégái és maga tudományos munkásságát: - Ezek megjelenési formája elsősorban tanulmány, jórészt kötetekben. A Tanulmányok Tolna megye történetéből immár tizenegy vaskos kötete tartalmának harmada tőlünk származik. Most jelentettük meg a Levéltári füzetek első példányát, nagynevű elődöm, néhai dr. Hadnagy Albert emlékezetére. A füzet egyébként csalóka elnevezés, hála a Szekszárdi Nyomda jó. munkájának, szép kiállítású, kezelhető, olvasmányos kis dést kiváltó, nevesincs helyen, nevesincs gyárban, következésképpen nevesincs, de vezető emberekkel... szóval megesett. Megbuktak! Hogy miért? Pjacgazdálkodás van ... - Mi a baja a piacnak? (gazdálkodik és ... - Azt teszi, és jól teszi, így mondják. És attól kezdve ott nincs állami támogatás, felügyelet, intő szó, egyszersmind önállóan kell ott dönteni. De nem a tőkét! És mindenkinek, mindenben és gyorsan. - Na és? - Mondtam. Az embereink ott megbuktak. És most azt sírják, a múltban nekik mást, másképpen tanítottak, és kötetről van és lesz szó a továbbiakban is. A történelem oktatását szolgálja sok ezer hiteles forrásmunkát, dokumentumot felsorakoztató három kötetünk, Évszázadokon át címmel. Az Illyés Gyula Főiskolán két féléven át oktattunk levéltári ismereteket és közreműködünk a végzősök szakdolgozatainak témavezetésében. Mindehhez természetesen szaktudás szükséges. A tudományos státusban lévők valamennyien egyetemi végzettségűek és részben elvégezték a 6 féléves levéltárosi kiegészítő szakot. - Rúzsa Éva kolleginám Dunaföldvár dualizmus kori iparával foglalkozik. Kárpáti Andrásné, a kutatóterem vezetője, a valamikor hatalmas megyebeli malomipar múltjának avatott ismerője. Cserna Anna Sztankovánszky Imre életútját dolgozza fej. Emellett pedig most rendez sajtó alá egy múlt században megjelent, szokatlan módon Széchenyi-ellenes kéziratot. Kaczián János munkaterülete Bogyiszló és Bátaszék múltja, továbbá a közelmúltban még nagy szerepet játszott Népművelési Tanácsadó adatainak összegyűjtése. Maruzsné Molnár Dóra a XVIII. századi közgyűlések jegyzőkönyveit azok tartalomjegyzékbe foglalásával teszi további kutatások céljaira hozzáférhetővé. Végül az én munkaterületem a megye és az ország múltjában nagy szerepet játszott Perczel-család történetének megírása. Bár sokakban él ilyesféle hit, a legnagyobb tévedés a történelmet valamilyen holt tudománynak elképzelnem inkább azt, ami rosszat a jelenben tesznek. Am ne hidd, hogy nevesincs embereink a múltbéli, a jól beyált módszert feledték, s megtagadták mint örökséget. - Hogy micsodát? - Az összefonódást! A hasznát! Telefon az egyik, majd a másik régi havernak, s lám összejött a korlátoltan társas felelősségű társaság. A cég. Ugyanott, abban a gyárban. - Aztán minek? - Hogy minek?! Jutányosán veszik meg áruját a nevesincs gyárnak, aztán a csak nekik járó, persze, hogy tisztességes haszonnal adják tovább. Hogy azt a ... Na, barátom, erre inkább inni kell! - Várjál mar! Honnan kértek pénzt a céghez? - Kérték? Megkeresték. Persze, hogy tisztességesen. Abban az átkos múltban! Aznap későn értem haza ... PETŐFI LÁSZLÓ Sárszentlőrinc szülötte volt a híres Balassa János professzor, akinek nevéről - ki tudja miért - a közelmúltban lemondott a nem túl hálás utókor, azaz a megyei kórház ... (Repró: Könyves Jánosné) ni. Főleg ma, amikor nem túl vidáman ugyan, de joggal elmondhatjuk, hogy valóban „történelmi időket" élünk. Az olyan tárgykörök, mint például a zsidóság története a kiegyezéstől napjainkig, máig élő hátramaradottak sorsának alakulására is hatással voltak. Hasonlóképpen a tbc megyebeli története. Mindkét téma szerepel majd a Levéltári füzetek októberben esedékes kötetében. A mával való tevékeny kapcsolat bizonyítéka a Bátaszékről, Bonyhádról, Dombóvárról, de természetesen elsősorban Szekszárdról idelátogató iskolai csoportok növekvő száma. Az eredeti dokumentumok felhasználásával tartott helyszíni történelemórák alapanyagát a levéltár biztosítja. Tudományos háttere van az itt rendezett kiállításoknak is, melyek közül a megyénk nagyjainak arcképeit és munkáit bemutató nemrégiben nyílt. A kutatótermet bel- és külföldi kutatók, helytörténészek állandóan látogatják és javarészt itteni kutatásokra épül az évente megrendezett pályázatokra benyújtott, esetenként 10-20 munka is. Azt, hogy menynyire nemcsak „leveleket" tárol a levéltár, bizonyítja, hogy itt őrzik a megyei művelődési központ volt filmtárát is, melynek anyagát most veszik videóra. A tudományos munka, szellemi műhelyek tevékenysége általában nem szorul dobverésre, fanfarokra, sőt mívelői ezt nem is szeretik. Tudnunk azonban mégis illendő róla, hiszen szűkebb hazánk életének, bár nem közismert, de tevékeny és főleg fontos része. ORDAS IVÁN Részlet a kiállításból (Fotó: Kapfinger) Történéseink