Szekszárdi Vasárnap 1991 (1. évfolyam, 1-16. szám)

1991-09-29 / 5. szám

, SZEKSZÁRDI VASARNAP 1991. SZEPTEMBER 22. 86 Felhordták géppel - lepotyogott. vakolja be a belvárosi templomot? Legutóbb 1926-ban állították helyre a leégést követően, vakolták újra. Az elmúlt több, mint hatvan évnek viszonylag jól ellenállt, nem alaptalan tehát az érvelés: évtizedek után várhatunk még egy esztendőt. A szekszárdi belvárosi templom külső rekonstrukciója mindenesetre nem odázható túl sokáig, hiszen a műemlékekben nem bővelkedő városunknak történelmi magját alkotja. A kultúrtörténeti érték megőrzésén túl, jóval prózaibb, ám legalább oly meggyőző érv: a templomkülsőt díszítő mészkőedények és szobrok állaga rossz, életveszélyessé válhat a nagyforgalmú téren. Mindezek ismeretében kezdte el a katolikus egyházközösség és a város a gyűjtést a tavalyi év folyamán. A hívek és a városlakók adományaiból eddig 600 ezer forint került e célra a bankba és további 500 ezer forintot nyújtott az akkori megyei tanács. Ez az a biztos pénzügyi alap, amire alapozhat a gyülekezet és ami természetesen nem lesz elegendő a nagylélegzetű munkához. Farkas Béla plébános ugyan bizakodó, mondván, a hívek a belső restaurálásra is adományoztak, erejükhöz mérten talán ezután is teszik. A felújításra szánt összeget gyarapítja az Országos Műemléki Felügyelőség által felajánlott 200 ezer forint és a külföldről érkezett nagy mennyiségű vörösréz lemez, amit az adományozók az ereszcsatorna lecserélésére szántak. A lelkipásztor arról még nem tudott nyilatkozni, hogy a püspökség hozzájárul-e és ha igen, mennyivel a munkákhoz. Azt viszont elmondta, hogy a helyi önkormányzattól is remélnek valamennyi segítséget. Idén tavasszal meghirdették tehát a munkát. A pályázat műszaki leírással a teljes külső felújítást tartalmazta: az oldalfalak és a homlokzat vakolását, a csatornák átrakását, tetőcsere nélkül. Határidőt nem állapítottak meg, hiszen az ütemezést és végül az elvégzendő munkák körét az összegyűlő pénzösszeg határozza meg. Ilyen feltételekkel a Totév, a Szigma Kisszövetkezet, egy decsi és egy bólyi vállalkozó, az ATHENE Kft. és a BAU-PRODUKT Kft. pályázott. Árajánlataik között lényeges eltérés nem volt, négy milliótól hat és fél millió forintig tettek ajánlatot, attól függően, hogy beszámították-e az egyházközösségnek már meglévő anyagmennyiségét vagy sem. A két mérnökből és az egyházközösség elnökéből álló bírálóbizottság végül azért döntött a BAUPRODUKT mellett, mert a leggyorsabbnak tűnő technológiát ígérték: a vakolatot géppel hordták volna fel az óriási falfelületre. A szimpatikus megoldást azonban beárnyékolta néhány momentum. Nevezetesen, hogy ez a valójában néhány főből álló csoport csak alvállalkozóval tud dolgoztatni, ami újabb bizonytalansági tényezőt jelent. Ennél azonban jóval lesújtóbb volt a megbízók számára, hogy • nem volt referencia munkájuk, korábban egyetlen alkalommal, amikor ezt a gépi anyagfelhordást alkalmazták, a vakolat idővel lepotyogott. Mindezt biztosan elmondták volna az egyházközösség részéről a kft. képviselőinek, ha azok megjelentek volna a nyár eleji megbeszélésen. Erre azonban már nem került sor. Ezek után döntött úgy az építtető, hogy újragondolja a dolgot: egy szélesebb körű egyházközösségi építési bizottságot hoz létre. Egyúttal megbízza Bus László pécsi építészt - aki a templomról az első műleírást is készítette az építésvezetés teendőivel. Nyilvános pályázatra a későbbiekben nem kerül sor, hanem a bizottság dönt arról hogy kinek, vagy kiknek adja oda a munkát. Arra tehát semmiféle kötelezettséget nem vállaltak, hogy a korábbi pályázaton szereplő ajánlatok közül választanak, hangsúlyozza az üggyel kapcsolatban a szekszárdi plébános. Persze az sem kizárt, hogy a közeli napokban állást foglaló bizottság a fennmaradó „ötök" közül mutat majd valamelyikre. Sok még a nyitott kérdés. Annyi azonban bizonyos, hogy a templom külső rekonstrukciós munkáit jövőre szeretnék befejezni. Hogy ez csupán a homlokzat helyreállítását, vagy az egész külső vakolást, a csatornacserét is jelenti-e, azt az újabb szakértői vizsgálat és mindenekelőtt a pénz dönti el. A döntéshozók remélhetően olyan megoldás mellé állnak, amelyik biztosítja a belvárosi templom méltó külsejét. Az elődökhöz hasonlóan - legalább hatvan évre. Takács Zsuzsa A Gyermekek Háza BMX-kerékpárversenyt rendez 199E október 3-án 14 órakor a Dózsa-sporttelepen. Az ügyességi és gyorsasági kategóriákban 10 éves kortól versenyezhetnek a gyerekek. Értékes nyeremények váiják a győzteseket. Jelentkezni október 1-jéig lehet a Gyermekek Házában. Munkanélküli fegyencek Az Állami Számvevőszék tizenkéttagú csapata a közelmúltban a büntetés-végrehajtás pénzügyi és gazdasági helyzetét vizsgálva többek között arra a különös felfedezésre jutott, hogy Moldova György havi 30 ezer forintért folytatott két éven át „kutatásokat" a magyar börtönviszonyokról, majd azok eredményeként a rendőrökről szóló könyvének kéziratát adta át. A számvevőszéki vizsgálat megállapította, hogy az egyébként sikeres könyv, kutatási eredményképpen nem fogható fel. Eső után köpönyeg... Azon viszont valószínűleg lehet majd segíteni, hogy a börtönök biztonsági berendezéseinek gyártását eddig részben elítéltekre bízták. A jelentés szerint ugyanis „a hagyományos őrzésvédelmi berendezések gyártása, központi javítása a BV Híradástechnikai Üzemében folyik, elítélt munkaerő közreműködésével. Ez a gyakorlat biztonsági szempontból kifogásolható." Vajon a leleményes börtönlakók felhasználták-e már szökéshez az így szerzett tapasztalatokat? Feltehetően nem történt ilyen eset. A jelentés mindenesetre csak anynyit állapít meg, hogy ilyen eset bármikor megtörténhet. Érdekes vizsgálati eredmények a hazai börtönök lakóinak ellátottságáról: Magyarországon szinte kereken 18 ezer férőhely van a büntetés-végrehajtó intézményekben. Ez közel 8 ezerrel kevesebb a korábbinál, mivel az egy főre jutó területi normákat megnövelték. Szerencsére ezt a reformot közkegyelem előzte meg, s így tavaly annak időpontjában a börtönlakosság létszáma csupán 11567 fő volt. Azóta a foglalkoztatottak száma, különösen az előzetes letartóztatásban és vizsgálati fogságban lévők számára fenntartott úgynevezett befogadó intézetekben rohamosan emelkedni kezdett. Ennek következtében Budapesten 722 férőhelyre 1025, Miskolcon 186 helyre 405, Nyíregyházán 250 helyre 333, Pécsett 112 helyre 133, Veszprémben 83 helyre 148 elítéltet zsúfoltak be az első negyedévben. Eközben Szombathelyen 72, Szekszárdon 42, Győrben 50, Zalaegerszegen 71 betöltetlen hely volt a vizsgálati fegyintézetekben, az úgynevezett letöltő intézetek sem panaszkodhattak. Martonvásáron 497 férőhelyre csupán 74 elítélt jutott, s az ország három legnagyobb büntetésvégrehajtó intézménye közül a budapestiben 80%-os, az állampusztaiban 58%-os, a pálmahalmaiban 68%-os volt a telítettség. A számvevőszék szerint nem megnyugtatóak a magyar börtönök étkeztetési feltételei. Egy elítélt honfitársunk étkeztetésére az állam napi 80 forintot költene az 1989-ben megállapított now ma szerint, ennek azonban nincs m^^ az anyagi fedezete. A fegyencek foglalkoztatása általában a büntetés-végrehajtás saját vállalatainál történik, de a gazdasági folyamatok a börtönvállalkozásokat sem kímélték, így az elítéltek foglalkoztatása 1991-ben mélypontra jutott. A külvilág más vonatkozásban is behatol a börtönfalak mögé. A számvevőszék rendezetlen tulajdonviszonyokról számol be, például a Pálhalmai Börtön és Fogháznál, ahol megállapíthatatlan, melyik építmény van az intézet, s melyik a fegyenceket foglalkoztató gazdaság tulajdonában. A börtöngazdaságok ilyen körülmények között is jól jövedelmeznek: ez évre 4,5 milliárdos nettó árbevételt terveznek. Létszám- és bérgazdálkodás tekintetében a büntetés-végrehajtás a fegyveres testületek szigorú előírásainak volt alárendelve. így a létszám nem változott az elmúlt két évben. A vizsgálat idején a főfoglalkozású börtönőrök és más büntetés-végrehajtó alkalmazottak száma 4993 volt. A hivatásos börtönőrök átlagbére 1991. március 31én 22 ezer forint, közülük a tiszteké 32 ezer 500 forint volt, s ez mintegy nyolcvan százalék emelkedés az 1989. évi állapothoz képest. . Atlantic -