Szekszárdi Vasárnap 1991 (1. évfolyam, 1-16. szám)

1991-09-22 / 4. szám

2 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1991. SZEPTEMBER 15. Városházi hírek Heted7 országból Terrortámadással fenyegették meg a belgrádi magyar nagykövet­séget. Egy ismeretlen telefonáló az­zal fenyegetőzött, hogy aláaknázta a követséget. A tűzszerészeti vizsgá­lat eredményeként kiderült, hogy hamis volt a bombariadó. * Moszkva nem adja ki Honeckert Bonn-nak. A szovjet vezetés Bonn unszolására abba beleegyezett, hogy nem teszi lehetővé a volt NDK-veze­tőnek az ország elhagyását. * 18 és félezer kárpótlási igényt adtak be a múlt hét végéig az ille­tékes hivatalhoz. Valószínű, hogy az igénylők száma a következő he­tekben tovább szaporodik - mondta Sepsey Tamás, az Országos Kártérí­tési és Kárpótlási Hivatal elnöke. * A magyar pénzügyminiszter, Kupa Mihály és az Amerikai Egye­sült Államok nagykövete, Charles H. Thomas 10 millió dollár értékű segélyről szóló megállapodást írt alá az energiaszektor támogatására. * Az év első felében riasztó volt az országos sertéstúltermelés. Becs­lések szerint 200-400 ezer túlsúlyos sertés hízott az ólakban, a felvásár­lási árak hirtelenül mélyre zuhan­tak. Ezekben a hetekben azonban gyökeresen megváltozott a helyzet, keresleti piac váltotta fel a túlkínála­tot. A felvásárlási árak elérik a 72-74 Ft-ot. * Albániában még a tél beállta előtt, szeptember végéig magánkézbe adják a földeket, és ezzel a több évti­zedes kollektív mezőgazdasági rend­szer ér véget. Az ország jelenleg válsá­gos helyzetben lévő agrárszektora sfi­lyos mezőgép- és vetőmaghiánnyal küszködik, a gazdák ezért sok helyütt nem is tudnak mit kezdeni a földdel. Az új agrártörvény értelmében a parasztok között összesen 520 ezer hektárnyi földet osztanak ki ingyen, külföldiek pedig bérelhetnek mező­gazdasági területeket. A régi tulajdo­nosokat semmiféle, a kollektivizáció előtti korszakból származó jogok nem illetik meg, és azért, hogy a la­kosság tömeges elvándorlását a váro­sokba megakadályozzák, a törvény tiltja a föld adásvételét. * Csőd szélén áll a Neues Deutschland, a volt keletnémet kor­mány és a kommunista párt egykori szócsöve. A lap példányszáma Egy­millióról 100 ezerre esett vissza, és veszteségei fedezésére tavaly kapott több mint 15,5 millió márká^tő­keinjekciót gyakorlatilag már fel­használta. * Magyarország nem szállít fegy­vert Jugoszláviának - erősítette meg sajtótájékoztatóján Antall Jó­zsef. A miniszterelnök az elmúlt na­pok jugoszláv vádaskodásait úgy ér­tékelte, hogy a szomszéd országban .egyes katonai vezetőknek ellenség­képre van szükségük. * Az Európai Közösség ismeije el Horvátország függetlenségét - kérte Franjo Tudjaman. A horvát államfő a német rádiónak adott nyilatkoza­tában azt is szorgalmazta, hogy az EK vagy az ENSZ küldjön béke­fenntartó erőket Horvátország­ba. A jugoszláv béketárgyalások folytatódnak Hágában, a horvátor­szági helyzet további romlása elle­nére. Lord Carrington, a konferen­cia elnöke azt is közölte, hogy hét­fon Jugoszláviába utazik, hogy a to­vábbi lehetséges lépésekről tárgyal­jon a horvát és a szerb elnökkel. * • * Észak-Korea képes lesz nukleá­ris fegyvereket előállítani három éven belül - jelentette Kim Ir Szen Dél-Koreába menekült egykori tol­mácsa, aki szerint Phenjannak so­hasem állt szándékában semmilyen, a nemzetközi nukleáris felügyeletet engedélyező megállapodást aláírni. * Az önkormányzat képviselő-tes­tületének csütörtök délutáni ülésén a napi aktualitások mellett közép­és hosszú távú stratégiai kérdések is napirendre kerültek. Az előbbiek közé tartozott a ZÖLDÉRT Rt. 104. sz. ABC kisáruházának, illetve az alatta lévő önkormányzati tulaj­donú földterület ügye. Az üzletet egyébként értékesíteni kívánó Zöldért már a külső szemlélő szá­mára is bosszantóan kicsinyes alku­dozásának a testület úgy vetett vé­get, hogy utolsó ajánlatként 1000 Ft/m 2 árat határozott el. A Magyar Távközlési Vállalat regionális és városi illetékeseinek beszámolója is inkább borzolta a városatyák idegeit, mintsem javított volna az ülés hangulatán. A tájé­koztatónak szánt időrabló locsogás után a képviselőknek szinte hara­pófogóval kellett kihúzniuk az ille­tékesek szájából a számukra fontos információkat. Például azt is, hogy a jelenleg folyó bővítések folytatá­saként 1993-ig még további három­ezer új állomás bekapcsolása várha­tó a városban és környékén. A városi televíziós kábelrend­szer tulajdonlásának rendezése hó­napok óta húzódó ügy. Számtalan ötlet és elképzelés, valamint szá­mos nehezen megfogható érdek nehezítette eddig a testületi tagok tisztánlátását. Most is csak a legsür­gősebb döntés meghozatalára ke­rülhetett sor, mivel a koncepcioná­lis kérdésekről ma is folynak a nem feltétlenül szakmai viták. A lényeg, hogy a testület határozata értelmé­ben szeptember 30-i határidővel a kábelrendszer önkormányzati tulaj­donba kerül (jelenleg a VGV tulaj­dona), és arra - egyelőre - egy egy­személyes 100%-os önkormányzati tulajdonú kft. létesül. A városi te­levízió stúdiójával történő egyesí­tés, valamint a külső pénzforrások bevonása aktualitás hiányában le­került a tárgyalóasztalról. A helyi adókról kiadott jegyzői tájékoztató máris előre jelezte, hogy e kérdés még igen sok fejtö­rést fog okozni a testületnek. Am mint azt a megszületett határozat tanúsítja, bevezetésük elkerülhetet­len lesz, így az előkészítésnek hala­déktalanul meg kell kezdődnie. Már csak azért is, mert az október 16-ra tervezett közmeghallgatás egyik témája ez lesz. Élénk vita kísérte a 16 tanter­mes iskola ügyét is. Az előterjesz­tő oktatási, kulturális, sport- és if­júsági bizottság elnöke és a testület azon tagjai, akik tagjai e bizottság­nak, mindenképpen el szerették volna érni, hogy a testület már most elkötelezze magát a beruhá­zás 1992. évi elindítása mellett. A gazdasági bizottság viszont hason­lóan markáns álláspontként a dön­tés halasztását szorgalmazta, leg­alább addig, míg a jövő évi költ­ségvetési sarokszámok ismertté válnak. A határozat végül tükrözte a kialakult patthelyzetet, hiszen az előterjesztőknek egyelőre be kellett érniük az erkölcsi támogatás dekla­rálásával. Napirenden kívül került a képvi­selők elé, ám mégis hálás taps ho­norálta azt a szóbeli beszámolót, melyet a dán-magyar szakértő cso­port vezetője tartott arról a környe­zetvédelmi feltáró munkáról, amit az elmúlt hetekben végeztek. A közreműködésükkel készülő kör­nyezetvédelmi projektről még zonyára sokszor és sokat fogun^^ hallani. Már az ügyrendi vitában sajnála­tos indulatokat kavart Csikós Mi­hály előterjesztése a város utcane­veinek felülvizsgálatára. A képvise­lő erősen politikai színezetű meg­fogalmazásai sikeresen váltották ki a nagyon határozott, bár jóval ke­vésbé indulatos reakciót. Nem cso­da tehát, ha a testület a zárt ülés el­rendelése mellett döntött. Ennek ellenére nem volt nehéz kitalálni, hogy az utcanevek felülvizsgálatára sort fog keríteni az önkormányzat, hiszen a politikai sallangok eltávolí­tása után egyértelmű, hogy ebben még a vitatkozó felek is egyetérte­nek. Az önkormányzattól manapság szinte mindenki elvárja a vállalko­zásbarát magatartást. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy a vállalko^k egy része nem sieti el vállalt kö^^ lezettségeinek teljesítését. Jelenleg például 6,7 milliós kintlévőség okoz gondot és bosszantó utánajá­rást ezúttal a polgármesteri hivatal­nak. Fizetési felszólítást kellett kül­deni Sárközi Józsefnek, aki a „Mocfáért" tartozik 2,5 millióval, és Kárpáti Istvánnak, aki a megvásá­rolt föld árával, ami ugyancsak 2,5 millió forint, hátralékos az önkor­mányzat felé. Fizetési meghagyást postáztak Tischler Tibor címére, aki a csatári téglagyár bérleti díját, 300000 forintot mulasztotta el befi­zetni. Hasonló eljárásra kényszerült a hivatal a Dália ABC működtető­jével, a Mecsek-Sárköz Kft-vel szemben is, akinek a tartozása 1,4 millió forint. . Október 27-én 19 órakor a Ró­zsa Ferenc Kollégium társalgójá­ban Módos István képviselő a 3. sz.> választókerületet érintő kérdések­ben tart tájékoztatót, ahova tiszte­lettel elvárja az érdeklődőket, a vá­lasztópolgárokat. A tervezett szovjet gazdasági unió egyebek között szorgalmazza a sza­bad vállalkozást, az áruk és szolgálta­tások szabad áramlását, és célja egy olyan közös belső piac létrehozása, amely segíti a köztársaságokat, hogy kijussanak az egész Szovjetuniót súj­tó gazdasági válságból. * Edith Cresson francia miniszter­elnök nagy horderejű tervet jelen­tett be a gyengélkedő kisvállalkozói szektor fellendítésére. A program keretében adókedvezményeket és egyéb előnyöket nyújtanak az érin­tett gazdálkodó egységeknek, hogy javíthassák a jövedelmezőségi mu­tatóikat. A terv része annak a kampánynak, amelyet a kormányfő a munkanélküliség rohamos terje­désének megállítására indított. Az USA és a Szovjetunió leállítja az Afganisztánba irányuló fegyver­szállításokat 1992. januárig, és ha­sonló lépésre szólít fel más államo­kat. A Baker amerikai és Pankin szovjet külügyminiszter által bejelen­tett lépés célja a szabad választások elősegítése Afganisztánban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom