Szekszárdi Vasárnap 1991 (1. évfolyam, 1-16. szám)

1991-12-15 / 16. szám

1991. DECEMBER 15. , SZEKSZÁRDI HSARNAP 13 Megsarcolják, de így is megéri Profi bokszra váltott az egykori biciklista Akárhogy is nézzük, akármit is mondunk róla, de tény: immár - va­laki révén - kisvárosunk is jelen van a profisport világában. A reklámér­ték, Sárközi Csabának, az egykori bi­ciklistából ökölvívóvá lett 21 éves fia­talembernek köszönhető, aki - éppen a profik között kiverekedett első győ­zelme okán - nem keveset kapott ab­ból a reflektorfényből, ami az első profi országos ökölvívó-bajnokságot kísérte. Igaz, a nagy dirrel beharango­zott Kincse-Lakatos derby „előjáté­kaként" léphetett szorítóba, de a té­vének köszönhetően nem maradha­tott inkognitóban. Felrepedt szemhéjjal is boldog, ^fciár a karácsonyi svájci fellépést ter­^^ezgeti. Mint mondja, már kicsi gye­rekkorától bokszoló akart lenni, ám az anyai féltés mindig elparancsolta a szorító világától. Mígnem benőtt a feje lágya és önállóan dönthetett. A nosztalgia két évvel ezelőtt szeptem­ber 28-án (éppen a 19. születésnap­ján) támadt fel benne: amikor öccsét vitte le a Tartsayba bokszolni. Ekkor egyezett meg Rácz György edzővel, hogy kesztyűt húz, a mester pedig véleményt mond. Tizenkilenc évesen az ábécével kezdeni... nem semmi, ám az edző a tehetséget gyanító mozgása miatt maradásra bírta. Ak­kor még azzal az elképzeléssel, hogy az amatőrök között próbál meg fel­jebb kerülni, ám a váratlanul megcsil­lant profi lehetőségnek nem tudott ellenállni. - Úgy gondolom - mert ez a logikus -, a profi boksznak abból az osztályá­ból, melyben szép számmal vannak - a csábító pénz miatt haknizók is, annak van elsősorban sansza, aki már ama­tőrként is letett valamit az asztalra. Ilyen sikeres „előélet" hiányában van-e perspektívád a profik között? - Ezzel a megállapítással csak részben értek egyet, mert a profi boksz azért más világ, az amatőrök­höz képest itt szinte mindent szabad. Az állóképességnek (ami alatt az ütésállás is értendő) itt jóval megha­tározóbb szerepe van. Éveken át ke­rékpároztam, az ifjúsági válogatott kerettagságáig vittem, ebből rengete­get profitálok. Makacsul szívós és ke­mény vagyok. Talán a talentum sem hiányzik...? Mert ellenfelem Oláh Csaba is rendkívül agilis és harcos volt, de éppen azzal a technikával, okos bunyóval kerekedtem felül, amit edzőmtől Rácz Gyuritól tanul­tam. Bizakodó lettem: arra is esélyt adok magamnak, hogy a jelenlegi harmadik osztályból eljussak valame­lyik európai profiszervezet első osztá­lyába..., netán az első tíz közé a 67 kilósok mezőnyében, ahol könnyen hozom a versenysúlyomat. - Ebben a súlycsoportban - már az amatőrben - Mizsei az ász, aki ellen tavaly a magyar bajnokságon nem bok­szolhattál végig három menetet, mert annyival jobb volt. Most mire mennél vele egy három menetes, amatőr sza­bályok között megvívandó meccsen? - Úgy érzem, ma már komoly esé­lyem lenne. Kár, hogy - mivel átjöt­tem a profiba - nem jöhet létre ez a csata. - Lesz-e annyi meccsed, hogy meg­élj a bunyóból? Ha valahol kulcskér­dés a menedzselés, akkor itt igazán. - Egyelőre ki vagyunk szolgáltatva a Gong Kft. - Magyarországon még egyeduralkodó - menedzserének, Győry Józsefnek, akinek kártyái közé nem látunk be, de annyi bizonyos, hogy keményen megsarcol bennün­ket. De még tőle függünk, ő hozza a meccseket... Nekem így is megéri, mert bokszoláson kívül minden munkát szívből utálok. Ha kéthavon­ta lépek szorítóba és vesztek, már ak­kor is jóval jobban járok, mintha va­lahol, valamit muszályból dolgoznék. Erősít a Húsos A Debre-lány Szekszárdon Zajlik a kulisszák mögött a Szek­szárdi Húsipari SE NB Il-es őszi lis­tavezető női kézilabdacsapatának ter­vezett erősítése. Az elmúlt napokban lezajlott Szigma-kupát megelőző, majd azt követő tárgyalásokként vol­tak haszontalanok. Az már ugyanis szinte biztosra vehető, hogy a Tata­bányai Bányász NB I/B-s csapatából Szekszárdra igazol Debre Magdolna, aki eddig az átlövő poszton szerepelt. A név ismerősen csenghet kézilabda berkekben, mert nem csupán névro­konság áll fenn a férfiaknál pályafutá­suk során ismertséget szerző Debre­fivérek és a -lány között, hanem egé­szen közeli. A kapus Flick Mónika még e hét végéig gondolkodási időt kért a szekszárdiaktól a válaszadásra. További tárgyalások zajlanak még egy átlövő leigazolásáról, ennek sze­mélyéről azonban még nem szivár­gott ki információ. Mindenesetre a Húsosnál komo­lyan veszik a kézilabdás csapatépítési szlogent: „Végy két jó kapust (csak egyet, mert egy már van - a szerk.), és két jó átlövőt!... Petry, Disztl, Mészáros...? Avagy sztárparádé a Dankó-kupán Mégiscsak lesz Dankó-kupa ­ami évek óta már a téli teremfoci tornák csúcseseményének számít Szekszárdon. A hírt maga a torna szervezője, mecénása, „Ferkó" (alias Kovács Ferenc) erősítette meg. A Dankó SE a kupa megvé­dését nem bízza a véletlenre, ezért főnökük nem akárkiket kí­ván beállítani a reprezentatív ci­gányegyüttesbe. Az alapötlet nem is rossz: Petry véd, Disztl Laci söpröget, Mészáros Feri pe­dig lövi a gólokat... Igen, a Bel­giumban proftskodó magyar ko­lónia legillusztrisabb képviselőit álmodták meg csapatukba, ami ­tekintettel arra, hogy a Dankó SE-nek igen bensőséges a kon­taktusa Petryvel - már két torná­jukon részt vett a magyar váloga­tott kapusa - nem csupán vágy­álom. Bár a kispályán elmosód­nak a nagypályás különbségek, de az ellenfeleknek is feltétlenül erősíteniük kell! Az előzetes hírek szerint meg tudnak nyerni ismert NB l-es já­tékosokat. A Dankó-kupát december 22­én, vasárnap, a városi sportcsar­nokban rendezik. Sportműsor Szombat Asztalitenisz NB I.: Húsipari SE-MÁV DAC (11) Súlyemelés: területi minősítő verseny a városi sportcsarnokban. Kosárlabda: NB I.: KSC Szekszárd-Alba Comp Hétfő Teremfoci: Takarékbank-kupa harmadik fordulója a városi sportcsarnokban (16-21) A rejtélyes kínai Drágakő vagy gyöngykavics? A címben jelzett kérdéssel gyötör­tem már hetek óta a kis Sáthot (a Szekszárdi Húsipari SE pingpongo­sainak vezető edzője) a kínai játékos­sal, Wang Xyxia-val kapcsolatban. Odáig ugye rendjén van a dolog, hogy a magyar ranglistán a húszon túliak társaságát (vigyázat, ez nem életkort jelöl) rendre elintézi, úgy­szintén hozza meccseit az NB I. alsó­házában, de így félig-meddig már le­szálló ágában, lehet-e még köze a tá­gabban vett magyar elit különharcá­hoz. Az őszi bemutatkozó ranglista­verseny után - miután kocán elbú­csúzott - többen fanyalogtak. Imí­gyen is: „Ez legföljebb a kínai stran­dok pingpong-bajnokságán volt tizen­hatodik 1987-ben, de nem a nagy kí­nai ranglistán... A magyar krémmel szemben csak annyi esélye lehet, mint a trójai faló­nak az epsomi derbyn." Wang a nevéhez méltó átütő siker érdekében az elmúlt hónapokban ne­kiállt még keményebben dolgozni, most már nemcsak a szerváknál tud kiismerhetetlen és gyors lenni. A leg­utóbb, a Budapest Bank Rt. által szponzorált ranglistaversenyen - ahol majdnem a legjobb négy közé jutott - már igazi unikum volt a játéka. Er­ről momentán a pillanatnyilag a leg­jobb formában levő Nagy Krisztina tudna mesélni, aki két szettet is 19­16-os vesztésről hozott vissza ellene. A bőven a „húszakba" tartozó Pidl és Demeter például abszolút nem értet­te: miként lehet akkora oldalfals a szervában, hogy a Nittakú labda a bí­ró orra körül landoljon. Ennek elle­nére marad a kérdések kérdése: drá­gakő vagy gyöngykavics? A választ még a kis Sáth sem tudja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom