Szekszárdi Vasárnap 1991 (1. évfolyam, 1-16. szám)

1991-12-08 / 15. szám

, SZEKSZÁRDI 8 VASARNAP 1991. DECEMBER 8. Börtönök es bortonorok Akkor miért az egész? Valószínűleg azért, mert különbet még nem találtak ki, sőt a jelek szerint veszélye se fenyeget annak, hogy egyhamar kitalálnak. _ - Ha a bezártságot, a csak v^ szacsengetésre nyíló rácsos ajtók tömegét leszámítjuk, előfordulhat, hogy valaki idebenn jobb körülmények közt lakik, mint odakinn? - Megeshet és ez a közvélemény egy részét eléggé bosszantja is. De a XX. század végén, állami elhatározással embertelen körülményeket teremteni mégis képtelenség lenne... Ilyen képtelenség azért az elmúlt évtizedekben épp elégszer előfordult, beleértve a kurtavasat, a gúzsbakötést, a döntött gúzst, vagy Recsket magát. - Milyenek ma a fegyelmezés eszközei? - Az 1979. évi 11. sz. tv. által szigorúan szabályozottak, melynek során figyelemmel kell lenni a fegyelemsértés súlyára és az elítélt addigi magatartására. így ra, a Gyűjtő, vagy a szegedi Csillag. Azért Szekszárdra került sor, mert a szerző ebben a városban él és mert az itteni, 1860-ban épült, „F" alakú sárga háznak börtöntörténeti múltja van. A mindenben újat hozó Széchenyi hatására itt, a szomszédban már a múlt század elején létrehozták az első „rabdolgoztató házat". Akkoriban forradalmi újítást, melyet még Deák Ferenc is célszerűnek ítélt meglátogatni. - Most is szívesen adnánk munkát a fogvatartottaknak mondja Kertész Sándor őrnagy, börtönparancsnok -, de egyre kevésbé sikerül. A munkanélküliség házon kívül se öröm, de idebenn valósággal lélekölő. Aki szerencsés és dolgozhat, mint például az egyik szakács, az keres is. A koszt, kvártély és az őrzés költségeinek levonása után 3 és fél ezer forint fölötti nettó összeget. Történelmileg egyáltalán nem régen a zárka sivár volt és lélektelen. Meszelt fal, vaságy, szalmazsák, mosdó és ivóvíz vödörben, a testi szükségletek kielégítésére szolgáló űrcsöbör („kibli") a sarokban, melyet naponta kétszer hordtak ki. természetesen kézzel. Most a falakon képek, akár poszter is, saját óra, rádió, tv, a személyes holmiknak szekrény, folyóvíz, WC. Van rózsaszín zárka és kék zárka, némi túlzással majdnem úgy, mint a Habsburgok schönbrunni kastélyában' a szalonok. - Többféle színt kevertettem ki -, így az intézet parancsnoka. -' A zárkaközösségek maguk döntik el, hogy melyiket használják, pz ugyanis az ítélet végrehajtásának helye és az ítéletben soha nem mondják ki, hogy primitív, rideg, vagy éppen embertelen körülmények közt kell élni... Mások azonban mást annál inkább kimondanak. így például egy Hans H. Tulkens nevű szerző ezl: „...a börtönbüntetés sohasem váltotta be és soha nem is fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket. Csődöt mond a büntetés és megtorlás eszközeként; elrettentésként eredménytelen; a társadalom védelme szempontjából sikertelennek bizonyult; az emberek átalakításának eszközeként kudarcot vallott; terápiaként eredménytelen; a társadalmon belüli jó útra térítés és beilleszkedés eszközeként is szűkölködik eredményekben." A cím pontatlan. A valóságban büntetés-végrehajtási intézetek vannak, fogvatartottak, elítéltek és őrszemélyzet. így azonban talán közérthetőbb. Zárt helyen lehet kellemesen is eltölteni az időt, például esőben, de csak akkor, ha a bennlévő kedve szerint, bármikor kinyithatja az ajtót. Ez itt nem fordul elő. A javarészt Ferenc József korában országszerte emelt épületek cseppet se szanatóriumi jellegűek, de annak az elképzelésnek se felelnek meg, amit a túlzásokra, szélsőségekre mindig hajlamos köz véleménye elvárna tőlük. Bonyolult évtizedei úgy hozták, hogy e sorok írója „bensőséges" ismereteket szerezhetett a szombathelyi Bagolyvárból, a megyei börtönből, az ÁVH akkori Malom utcai pincéjéből, Sátoraljaújhelyről, az ottani rendőrségi fogdáról, a miskolci ÁVH-ból, a karhatalom dunapentelei pincéjéből, az adonyi járásbírósági fogházból, a székesfehérvári börtönből, a Szabó-palotából, így van némi összehasonlítási alapja. Összehasonlítás tárgyául lehetett volna olyan nagyhírű létesítményeket is választani, mint Sopronkőhida. Vác. Márianoszt-