Szekszárdi Vasárnap 1991 (1. évfolyam, 1-16. szám)

1991-12-01 / 14. szám

4 , SZEKSZÁRDI I4S4RNAP 1991. NOVEMBER 24. Mi újság iskolánkban? 5. % Vitéz Zsolt: Dienes Valériát választottuk Mi újság iskolánkban? öszszefoglaló címmel sorozatot indított útjára a Szekszárdi Vasárnap. A sorozatban a megyeszékhely és közvetlen környékének iskoláit kívánja bemutatni a legautentikusabb módon, az intézményvezetők vallomásai alapján. „1967-ben végeztem a Pécsi Tanárképző Főiskolán matematika-fizika-műszaki ismeretek szakon. A pályámat Felsőnánán kezdtem. 1973-ban - a körzetesítés miatt - átkerültem az oktatásirányítás területére. Dolgoztam tanulmányi felügyelőként, vezettem a városi művelődési osztályt, részt vettem a megyei művelődési osztály munkájában is először mint csoportvezető, később pedig mint osztályvezető-helyettes. Közben pedagógiai szakon diplomát szereztem a Pécsi Tanárképző Főiskolán és a szegedi József Attila Tudományegyetemen. Harmadik éve vezetem a volt 4-est, mostani nevén a Dienes Valéria Általános Iskolát." Az intézménynek jelenleg 965 tanulója van. A gyerekeket 35 tanulócsoportban, 18 napközis csoportban 72 pedagógus tanítja. - Önök az elmúlt év végén új névtáblát helyeztek az iskola falára. Beszélne nekünk erről? - Intézményünk tavaly ünnepelte alapításának 25. évfordulóját. Úgy véltük, hogy ez az az alkalom, amikor egy szekszárdi iskolához méltó nevet választhatunk magunknak és végre megszabadulhatunk a jellegtelen, csupán egy számmal történő megkülönböztetés szürkeségétől. Meg egyébként is. A szekszárdi „köznyelv" az iskolákat ma is legtöbbször úgy emlegeti, hogy a Zrínyi, a Garay, a Babits, a Kecskés vagy a Béri. A mi választásunk azonban nem Kecskés Ferencre, hanem az 1879-ben Szekszárdon született Dienes Valériára, az első magyar professzornőre, a matematikusra és az orkesztika (a mozdulatművészet) megteremtőjére esett. Úgy véljük, hogy az ő életútja és munkássága bőven szolgálhat követendő példával tanítványaink számára. - Kérem, ismertesse röviden, hogy az ön iskolája milyen erőfeszítéseket tesz profiljának kialakítása érdekében! - Először is azt kell elmondanom, hogy rettenetes zsúfoltsággal küszködünk. Ezért aztán legfőbb feladatunknak tekintjük, hogy ezt a zsúfoltságot minél rövidebb időn belül megszüntessük. Nehéz leörülményeink ellenére úgy látszik, hogy minden évben 4 tanulócsoportot kell fogadnunk. Ebből három osztály létszáma a körzeti iskolai funkciónkból fakad, a negyedik tanulócsoportot pedig városi érdekből kell fogadnunk. Ugyanis iskolánk német nemzetiséget oktató iskola, s mint ilyennek kötelessége a más körzetből érkező gyerekek felvétele is. Az elmúlt években elhatároztuk, hogy ezt a mintegy 120 tanulót a szülők igényeinek és a tanulók képességeinek megfelelően különböző típusú osztályokba soroljuk. Ennek megfelelően indítottunk német nemzetiségi, német nyelvet tanuló, matematika és ún. általános tantervű osztályokat. Időközben rájöttünk, hogy az első osztály kezdetén meghozott döntésünket - az osztályokba sorolást illetően - a tanulói képességek alakulásától Hiába keringenek rémtörténetek Tengizről, izraeli és amerikai házibörtönökbe csukott magyar szüzekről, a szerencsét próbálni külföldre vágyók száma nem csökken. Néhány éve még sokak számára elérhetetlen vágyálom volt a külföldi munka, nyugdíját, egzisztenciáját féltette joggal az a szakember, aki a Tesco megkerülésével próbált elhelyezkedni odakint, s állampolgárságát kockáztatta az, aki hivatalos engedély nélkül vágott neki a nagy kalandnak. Ma másképp van. Egyetlen magyar állampolgár sem köteles beszámolni senkinek arról, hogy melyik országban kíván munkát vállalni és mennyi időre. Szabályozás csupán a Németországba szerződőkkel van, ahová csak korlátozott számú magyar munkavállaló utazhat, s a kvóta betartását nem a fogadó ország, hanem az Országos Munkaügyi Központ ellenőrzi. Egyébként szabad az embervásár, ha van vevő. Németország felemelte a kvótát, de csak bizonyos szakmákban (építőipar, egészségügy) van kereslet. A többi igény erősen specializált. így azok a magyar cégek, például a Vegyépszer, amelyek külföldi munkára függően a felsőbb évfolyamokon revidiálnunk kell. Ezért úgy gondoljuk, hogy be kell vezetnünk az „átirányítás" rendszerét. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a gyerekek a matematikai és a német nyelvben mutatott képességeik alapján a számukra legelőnyösebb osztályokba kerülnének. A fenti, képességek szerinti kiválasztás mellett komoly hangsúlyt helyeztünk a tehetségfejlesztésre és a lemaradók felzárkóztatására. E tevékenységünket természetesen tanórákon kívül végezzük gyerekeink érdekében. - Az iskolák meglehetősen szegények. Önök hogy állnak pénz dolgában? - Részben hasonló a helyzetünk az összes többi szekszárdi iskoláéhoz. Azonban van egy fájdalmunk is. Mivel iskolánk profilja a német nemzetiségi nyelv oktatása, ebből az következik, hogy a valamennyi iskolára érvényes ún. fejkvótán túl számunkra a költségvetési törvényben nemzetiségi nyelvet tanuló gyerekenként még plusz 12 ezer Ft-ot is előírtak havonta. Ez mintegy 5 millió Ft-ot jelent erre az évre iskolánknak. Ebből az összegből azonban egy fillért sem kaptunk meg. Pedig mi vállaljuk a nemzetiségi nyelv oktatását, ezzel természetesen a nemzetiségi kultúra terjesztését is. Ezt az elkötelezettségünket a névtáblánkon is jelezzük, hisz a Dienes Valéria Általános Iskola mellett a Grundschule megnevezés is szetoboroznak szakembereket, néha szabályszerű munkaerő-vadászatra kényszerülnek. Ennek részint a specializálódás hiánya az oka, részint az érdeklődés meglepően alacsony szintje. Az olaszországi munkavállalók nagy része a vendéglátóipari dolgozók közül kerül ki, s igen divatos a hajókon való elhelyezkedés. Amerikában, Angliában, Franciaországban háztartási alkalmazottként, pesztonkaként lehet elhelyezkedni, de általában csak nevetségesen alacsony őszszegekért, illegálisan. A házigazdák nem tudnak olyan alacsony összeget fizetni, hogy fiatal magyar lányok, vagy házaspárok elriadjanak. Legtöbbször csupán hónapok kellenek ahhoz, hogy a pesztonka vagy a házi mindenes rájöjjön: pénze nemhogy az üzleti vállalkozásra, de még a hazatérésre sem elegendő. A befogadó családon múlik minden. Sokan elégedetten, egy frissen tanult nyelv birtokában térnek haza. Abból a szakmunkásrétegből, mely Szibériától Líbiáig már belekóstolt a külhoni élet, az ideiglenesség, a nyelvismeret hiánya okozta nehézségekbe, nagyon sokan kiábrándultak. Az új szerencsevadászok - statisztirepel. Erről a kérdésről úgy gondolkodunk, hogy ebben az évben megértjük az önkormányzatunk anyagi nehézségeit, de a jövő évben iskolánk érdekeit képviselve kénytelenek leszünk politikai kérdésként felfogni az ügyet. - Igazgató úr! Megkérdezhetem, hogy számtalan tennivalói közül jelenleg éppen melyiket tartja a legfontosabbnak? - Minden év május 25-én - Dienes Valéria születésének napján - egy tanítás nélküli munkanappal adózunk Die-^^ nes Valéria emlékének. Ezen a napon nemzetiségi találkozót szervezünk és egyéb - főleg matematikai - versenyeket rendezünk. Azt is szeretnénk, ha 1992. május 25-ére működőképessé válna a Dienes Valéria Általános Iskola Tehetségekért Alapítványunk is. Elképzeléseink szerint a 8. osztályosok közül négyen kapnának támogatást az alapítványból 4 kategória alapján. Ezek a kategóriák a következők: társadalomtudomány, természettudomány, testnevelés-sport és a művészetek. Az alapítványunk egyelőre nyers állapotban van. Jelenleg ennek kimunkálásán dolgokák híján ez persze nem bizonyítható - javarészt a fiatal korcsoportokból és az értelmiségből toborzódnak, s odakint inkább a szolgáltatási ágazatokban, semmint a szakmájukban helyezkednek el. ^^ Az au pair, avagy „segítő családtag^® szerepben való külföldi tartózkodás a ^^ számos negatív tapasztalat ellenére to- * vább teijed, különösen a 18-20 évesek körében. Ezt egyre több hazai vállalkozó is igyekszik kihasználni. A budapesti Minerva a legrégibbek közé tartozik. Vezetője szerint Amerikában és Kanadában gyakorlatilag lehetetlen legálisan elhelyezkedni családoknál. Ezért az „au pair"-ek mozgásiránya napjainkban elsősorban Hollandia, Svájc, Franciaország és Németország. Illegálisan, magánszervezéssel persze az angolszász országokban is sokan el tudnak helyezkedni. Az ország szempontjából nem a csalódott pesztonkák sorsa a legizgalmasabb, hanem az értelmiségi szürkeállomány fokozódó és ma már teljesen ellenőrizhetetlen kiáramlása. Megbízható adatok erről nincsenek, de ha amerikai egyetemen tanító magyar professzorral találkoznak, ne kérdezzék meg, mennyit keres. Általában csak feleannyit, mint az amerikai kolléga. Igaz, neki megéri. Különben nem lenne ott. Sokan abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy a közeli Ausztriában találnak munkát, így javarészt Magyarországon elköltött keresetük, még ha nem is éri el az osztrák szakemberekét, jó megélhetést biztosít számukr

a- Rékássy Zoltán „Arany csengő" vásár Szekszárdon, a piaccsarnokban 1991. december 3-tól 23-ig. Kellemes környezetben, szebbnél szebb igényes árukészlettel várjuk a kedves vásárlókat. Meseország, férfi-, női divatáru, olasz csizmák, bőrdíszmű, illatszer, virágdíszek és sok más, ami a az ünnep örömét teljessé teszi. ÉDES MEGLEPETÉSSEL A MINI CUKRÁSZDÁBAN KELLEMESEN TÖLTHETI IDEJÉT. Mindenkit szeretettel vár a kereskedők, vállalkozók egyesülete. Póruljárt szerencsevadászok Külföldön dolgozni