Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1891-08-06 / 32. szám

össefesss&r cl *V 1 d é te a menve, suttogva beszélt valakivel. Hogy ki volt, nem tudom! Félóra múlva ismét koczol valaki. Korcsmárosunk most mécset gyújtott és kinyitá az ajtót, mire egy deli termetű fiatal szép férfiú lépett be, s utána még valami 8—9 marczona alak a fogakig fölfegyverkezve. Az élsö belépő, ki úgy rémlett nekem mind­járt, a rablóbandának kapitánya lehet, mert már abban nem is kételkedvén, hogy nem az, felénk lépett és valamit rivalt ránk. Erre én felugorva helyemről, szemeimet dörzsölgetve, mintha aludtam volna, mondám neki, hogy nem tudunk horvátul. — Ugy-e ti magyarok vagytok — kezdé tökéletes magyar nyelven. — Igen uram mi magyar diákok vagyunk. — És hogy kerültetek ide? — Mi tanulmányozni jöttük az országot. — Hát a pajtása miért nem kel fel? — Úgy látszik nagyon fáradt és mélyen alszik, mert mi már Petrinából jövünk és Gli- nába akartunk menni, de úgy látszik eltévesztet­tük az utat. — Csakugyan eltévesztették. Honnan való­siak ? — Mi tolnamegyeiek vagyunk. — No akkor szomszédok vagyunk. Én meg somogyi. Ne féljenek semmit, sem én, sem embe­reim nem fogják bántani. Hanem most keltse föl pajtását, hadd lássam, hogy az is magyar. — Magyar az kérem — mondám — mint mi ketten, hisz a viseletről is láthatja. (Mert akkor még nem viseltek az ifj’ urak csaltos félczipöt selyemharisnyát, térdnadrágot (hozedlit) övötgurt- nit és holmi jókéi (bolond) sipkát, (hanem tisz­tességes magyarruhát.) Mialatt én pajtásomat kellettem, az alatt a kapitány pajtásainak mon­dott horvátul. Mikor pajtásom Kürth fölébredt, majdnem hogy kidülettek a szemei, anyira nézett. Egyszerre csak neki megy a kapitánynak, ki embereivel még mindig beszélgetett, és »szervusz Gazsi« barátom szókkal nyakába borult. Most rajtam volt a sor bámulni. Én azt hittem, hogy a guta üt meg rögtön, mert ez a gyerek most vagy megbolondult, vagy álmában beszél és alvajáró. — »Szervusz Kürth« — felelelt erre a ka­pitány. — Hát én hol vagyok most, hogy téged látlak? — Jó helyen vagy barátom — monda Zzi- vány-kapitányom — és összevissza csókolgatá barátomat Kürthöt. Kezdtem a dolgott nem érteni. Vagy az én Kürth pajtásom megszökött rabló, haramia, Zsi- vány, vagy a zsivány, nem zsivány, hanem diák. Most kiáltott a korcsmárosnak, hogy terít­sen mi hármunknak és embereinek és hozzon enni és inni valót. Rögtön volt ott étel, ital, a min mi bizony elcsodálkoztunk, mert mi nem kaptunk semmit. — Vacsora — vagy talán jobban mondva reggeli alatt, mert már 1 óra éjfél után múlott volt, — kezdtek a nézetek tisztulni, amenyiben Kürth elmesélte vacsora fölött, hogy ö a kapitány úrral, kinek böcsületes neve Parancs József volt, Pápán járt, de ö bizony a rósz viseletű diákok közé tartozván, kicsapatolt és azért bujdosott sokáig, mert szüleihez nem volt szabad jönni és dolgozni sem nem akart sem nem birt, és igy ilyen existencziát keresett és talált, mit különben pajtásai közül talán soha egyik sem tudott volna meg, ha bennünket a véletlen össze nem hoz vele. Mikor pitymalodni kezdett, embereihez csak »háíde!-«t mondott, tőlünk elbúcsúzván, utipénzt adott és megparancsolta a korcsmárosnak, hogy mutassa meg nekünk az utat. Soha többet egy szót sem hallottunk felöle. K. J. KÜLÖNFÉLÉK. Házi állatok versenyfutása. Az Egyip­tomban levő megszálló angol katonaság unalom­űzésül már többször rendezett versenyeket külön­böző állatokkal, tevékkel, kecskékkel, öszvérekkel, birkákkal és jól mulattak. Malmesburyben most Mills ezredes házi állatokat futtatott. Futott disznó, kutya, macska, borjú, bárány. Ostorral kergették neki az akadályoknak. Nyert egy borjú. Volt szár­nyasok versenye is, mely nagy mulatságot okozott a nézőknek, s nagy meglepetéssel végződött. Egy páva érkezett először a czélhöz, nyomban utána pedig egy kacsa. Még egy kecske és bárány nyer­tek dijakat, ugyanegy futásban. * Adókönyv mint hali meghivó. A 'hol­landi király halála által megüresedett luxemburgi fejedelmi széket nasszaui Adolf herczeg jul. 23-ikán foglalta el. Julius 24-ikén volt születés napja, de mivel ez péntekre esett kétszeresen óvakodtak, ne­hogy ezen a napon menjenek végbe az ünnepé­lyek ; először mert péntek van, másodszor mert böjti nap van, a vallásos luxemburgiak pedig meg­tartják a böjtöt, hiába rendeznének számukra lako­mákat. Julius 25-ikérr a város fényes bált rendezett a herczeg tiszteletére. Hivatalos volt mindé luxem­burgi polgár, a ki adókönyvvel igazolta, hogy leg­alább is 10 fraknyi adót fizetett. Ilyen meghívóval sem mentek még sehol se bálba. KÖZGAZDASÁG. Valamennyi szölöszeti, borászati és pincze-egylet- nek és valamennyi gazdasági egyesületnek és vidéki gazdakörnek. (Kivéve az Árva-, Liptó-, Turócz-, Trencsén-, Mármaros-, Szepes-, Sáros-, Brassó-, Csik- és Háromszék - várme­gyeieket.) Hogy az európai fajtájú szölövesszök eladása a termelőknek megkönnyittessék, s azok, a kik uj szőlőket telepíteni szándékoznak,' az egyes szőlőbirtokosoknál eladásra rendelkezésre álló, teljesen megbizhatólag fajtiszta szölövesszö- kész­letekről idejekorán tájékoztassanak, a földmive- lésügyi minisztérium a szölövesszöket eladó s az azokat kereső birtokosnak közvetlenül egymáshoz való utalása végett naég ez év őszén hirdetést szándékozik kibocsátani. A földmivelésügyi minisztérium felhívja e végett az egyesületet, hogy szólítsa fel azokat a szőlőbirtokosokat, a kiknek teljesen megbizhaíó- lag fajtiszta és jól kezelt vesszökészletüket fajta, minőség és mennyiség szerint, a ter­melési hely, (vármegye, község, posta- és vasúti állomás) és az ezrekénti eladási árak megjelölésével — az árakba a csomagolás és a feladó vasúti állomás­hoz való szóllitás költségeit is beleértve — az egyesületnek mielőbb jelentsék be. Az ekként beérkező jelentéseket a faj tisztaságra nézve nyil­vánítandó véleményével terjeszsze fel az egyesü­let, lehetőleg minél előbb, de legkésőbben folyó évi szeptember hó végéig. Tekintve, hogy a földmivelésügyi miniszté­rium nem hangsúlyozhatja eléggé ama nagy elő­nyöket, a melyek a fajtiszta ültetésből közvetlen hazánk bortermélésére általában s közvetlenül a szőlőbirtokosokra is származnak, kiváló gondot fordít arra s egész befolyását abban az irány­ban érvényesíteni törekszik, hogy uj telepítések­nél csak tiszta ültetvények keletkezzenek. Ezért a kiadandó hirdetménybe való felvé­tel végett csakis az olyan bejelentések terjesz­tendő fel, a melyekre nézve az egyesület — a szölövesszök fajtisztaságáért erkölcsi fellelcssé- get vállalhat. A vesszöelöadásra vonatkozó bejelentéseket elfogadja s illetékes helyre felterjeszti Nits István szölöszeti tanfolyam vezető. Budapest 1891. évi julius hó 7-én A magyar kir. földmivelésügyi minisztérium. * Az állategészségügyi törvény végrehajtása tár­gyában kiadott rendelet 170., 201., 219., 233., és 278. szakaszai a ragadós betegségek járvá­nyának megállapításához megkívánják, hogy a betegség legalább három udvarban, tanyán major­ban stb. vagy legalább húsz, illetőleg tiz állaton egyszerre lépjen fel. Miután ezen kifejezés : e g 1 - szerre, a gyakorlatban különfélekép magya­ráztatik 1 az eljárás egyöntetűségének szempont­jából a földmivelési miniszter kimondotta, hogy az egyszerre szó alatt azon időtartam értendő, melyet az állategészségügyi törvény 64., 76., 80., 82. és 104. szakaszai az illető betegségre nézve megfigyelési időszak gyanánt határoznak meg. E szerint tehát a járvány megállapítandó, ha az első megbetegedési (elhullási) esettől számítva lépfenénél tizennégy, takonykórnál, illetőleg bőr- féregnél hatvan, száj- és körömfájásnál nyolcz nap, ragadós tüdőlobnál három hó és sertésor- báncznál tizenöt nap alatt legalább három ud- varbau, majorban, tanyán stb. vagy legalább húsz, takonykórnál tiz állaton lép fel a betegség. IRODALOM. Folstoi Leó gróf, a hires orosz írónak egyik legjobb műve: »A házasság regénye,« igen sike­rült fordításban jelent meg a »Képes Csa­ládi Lapok« idei évfolyamában. Most pedig külön lenyomatban is-, kiadta azt a »Képes Családi Lapok« kiadóhivatala — Tolstoi tagadhatlanul a jelenkor legeredetibb íróinak egyike. Ereje a leírásban bámulatos. Fényes elő­adása, nagy bravourja a legnehezebb lélektani problémák megfejtésében a modern írók között úgyszólván páratlanná teszi. Mindezen tulajdon­ságok fokozottan megvannak »A házasság regényében. Megragadó erővel, bámulatos lélektani tudással festi két hites társ lelki álla­potát, küzdelmeit, csalódásait s bár nem megrázó katasztrófákon át, de mégis kézzel foghatóan azon következtetésre vezet, hogy a keresett boldogsá­got nem a világ, hanem egyedül csak a házi tűzhely adhatja meg. A legmelegebben ajánljuk e kitűnő regényt, mely az összes könyvkereske­désekben és a »Képes Csaiádi Lapok« kiadóhi­vatalában rendelhető meg. Ára 1 frt. * A legélénkebb és legvaltozatossabb szépiro­dalmi képes hetilap a »Képes Családi La­pok,« melynek legutóbbi 29. száma a szokott értékes és változatos tartalommal jelent meg. Van benne Prém József jeles Írónktól egy igen szép elbeszélés, van továbbá Müller Kálmán tanár tollából egy érdekes czikk a szeszről és dohányról, mely kérdés a legutóbbi időben élénk vita tárgyát képezte különösen a franczia sajtóban. Tölgyesy Mihály egy humoreszkkel, K. Beniczky Irma egy köz­érdekű társadalmi kérdés fejtegetésével (Vál­junk-e?), Darab Lajos egy életképpel já­rul hozzá a lap szellemi részének emeléséhez. Már ezen rövid vázlat is — a többi apróságokat nem emlitve. — igazolja a fennebbi állítást. Ré­szünkről a legmelegebben ajánljuk olvasóinknak a »Képes Családi Lapok czimü szép- irodalmi lapot, melynek előfizetési ára fél évre 3 frt, negyed évre 1 frt 50 kr. Kiadóhivatal Nagykoronautcza 20. * Magyar írónők jellemzését tartalmazza a »K é- pes Családi Lapok« legutóbbi megjelent 30-ik száma Tolnai Lajos tollából, ki »A Vidék és költői« czim alatt megindított nagyér- dekü czikksorozatot folytatva, ezen közleményé­ben tüzetesebben foglalkozik az erdélyi írónők­kel. Mondhatni, ez az első pártatlan ismertetés, mely eddig magyar lapban megjelent. Ne is le­gyen senki, ki.ezen czikket olvasatlanul hagyja ! Az említett kitűnő czikken kívül egyébb mulattató és érdekes közlemények és fordulnak elő a »K é- pes Családi Lapok« 30-ik számában, ilyen péld. »Akkor és most« Palotai Ákos rajza, mely­ben megkapó közvetlenséggel ir le egy kis epi­zódot Natália szerb királyné életéből. Ré­szünkről a legmelegebben ajá.nljuk e kitűnő folyó­iratot, melynek előfizetési ára Egész évre 6 frt. fél évre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Kiadó- hivatal : Budapest V. nagy-korona utcza 20 szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom