Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1891-06-18 / 25. szám
joglyceumi igazgatót czimzetes almádi apáttá, Károly Ignácz budai külvárosi esperes-plébánost czimzetes gpborjáni apáttá és dr. Wurster József semminariurai tanárt czimzetes kanonokká nevezte ki. — A fölszentelt pécsi székesegyházban tartandó »Te Deum«-on, melyen Ö Felsége is jelen lesz, a rendezőség 4 tagból fog állani és pedig a püspök részéről dr. Hin ka László jogtanácsos, az egyház részéröl dr. Szeredey József apátkanonok, a város részéröl Majorosy Imre főjegyző, a vármegye részéről Koszits Kamil I. aljegyző'. — A pécsi székesegyház fölszentelésének szertartásai f. hó 22-én reggeli s/i 7 órakor veszik kezdetűket, amikor dr. Dulánszky Nándor megyés püspök az összes clerus kíséretében a templomba lép és az előirt szabályok szerint a fólszentelést végzi. Az egyes oltárok fölszentelését pedig eszközölni fogják: a szent Mór kápolnában a hildeesheimi püspök, a segédletben részlvesznek: Wajdits Gyula spirituális, Hanny Gábor apát, Prandtner Ferencz, Jozgits János, Schultz Károly és Szvetics Gábor lelkészek, A Szt. István oltáránál a szombathelyi püs-. pök, segédlétére lesznek: Spies János apát, Ro- meisz Ferencz, Streicher József, Germán János, Zsulyevits Márton és Molnár Márton lelkészek; a szent József oltárnál: a beszterczebányai püspök, segédletére lesznek Károly Ignácz apát-esperes, Schéll Antal eéperes, Dreven Ignácz, Körmedy Károly, Radó Dezső és Andrin Gergely lelkészek, — az Ur Feltámadása oltáráhál a szathmári püspök ; segédei Rónai Sándor prépost, Fent Ferencz, Sághy Pál, Pfiszterer Emil, Forster Ernő pápai kamarás és Walter József lelkészek, — a Jézus szt. szive oltárnál: a veszprémi püspök, segédei Bencze István apát, dr. Szilvássy Mihály, Streicher Péter, Köhler Ferencz, Szandtner Antal és Fülöp István lelkészek; — Szűz Mária védasszonyunk oltáránál: a Csanádi püspök; segédei: Péchy József prépost, Szauter Antal, Magenheim József, Götz Sándor, Tóth Gyula, Erdélyi Károly lelkészek, , a Jézus szt. teste, oltárnál a székesfehérvári püspök; segédletére lesznek: Huber János czimzetes kanonok, I Gundy Gyula, Frantich Ágoston, Haragó József, Fekete Ágoston és Németh Ferencz lelkészek. A katonaság köréből. A 10. cs. és kir. huszárezred idei nagy hadgyakorlatai -augusztus 17-én kezdődnek. A tolnai század a gyakorlatok után Simontornyára megy, — Tolnára jön ,a Pinczehelyen és Ozorán tartózkodó század. Budapest, 1891. szinházidény végén. Valamint a pislogó mécs mielőtt végkép elalszik, mégegyszer. fellobog, úgy színházaink is szünetelésük előtt mindent elkövetnek, hogy a végtisztesség megadására a közönséget vonzzák falaik közé. De mind hiába! A melegség esküdt ellensége Thalia istenasszonynak, és azon elkeseredett harcban, melyet a művészet a természettel folytat, mindig ez utóbbi a győztes. így volt ez, minden nyáron és igy van ez különösen ezen nyáron, hol ily rendkívüli forróságok kínozzák a budapesti embert. Ily körülmények között nem is lehet várni, hogy az ember fia a nap izgalmai után es'te a forró színházba üljön, hogy á népszínház komédiáiba vagy a nemzeti színház ven- degszerepléseibe, vidéki úristennek és »czöglin- gek« fellépéseibe gyönyörködjek. Ennél jobb mulatság mégis, este a Margitszigetre menni s hódolni ott a rózsáknak. * ’ • . * * Habára színházainkban még játszanak, már' lehet ezen szezonjukról a nekrológust Írnunk. Kézdjünk a népszínházzal:' ezen színház mely ma csak két szemen . (Blaha Lujza szemein) nyugoszik, és csak hajdani népszerűségéből élö- dik, ezen szezonra nem tekinthet holmi nagy, büszkeséggel. A sok Operette-, bohózat-; néma- és'1 büvészeti játék között alig adtak ott 1—2 uj népszínművet, és ezeket is. egynéhány előadás, után levették a műsorról. Csak felemlítem Rátzekszáid TT 1 d. é kay László, »Árvalányhaj« czimü darabját melyet a színészek oly kedvvel játszottak, és csak a későbbi előadásokban igazán a költő intentiói értelmében érvényre hoztak: egyszerre eltűnt e darab a műsorról és azóta nem is adták. Ha a Népszínház bölcs igazgatója igy cselekszik az írókkal, és ha az okát tőle megkérdezik mint Lohengrin Elzához igy szól: »Ne kérdezd, óh, miért?« — — — akkor honnan vegyen, honnan merítsen a magyar népszinmüiró ambitiót, honnan lelkesedést a népszínmű ápolására, ha az éltető öntözést megtagadják ezen gyöngéd virágtól? Mig a bécsi csak pár év óta fennálló Népszínház virágzik, mig képes volt rövid fennállása óta egy irói kört teremteni maga körül, mely lelkesen esküszik zászlajához, mig a régibb népszínművek előadási jogát drága pénzen megváltja a Várszínháztól, és igy szent kötelességének és nevének teljesen megfelel: addig, fájdalom! honi népszínházunk kedvetlenné teszi és elriasztja magától azon ifjú irói gárdát, mely a népszínműért élt halt és annak pártolását oly tűzzel felkarolta, és vendéggé, mostohán fogadott vendéggé tette a népszínművet saját házában, és annyira vitte, hogy a nemzeti színház néha napján adat népszínművet közkivánságra. Nem szeretek Bécset és bécsi intézményeket dicsérni honiak rovására de a bécsi népszínház megtekintésénél elkeseredettség fog el, és könynyekre fakadnak szemeim. Miért nincs úgy minálunk? — — — -— He He * Kincses házunk a dalmüház a fényes An- drássy utón igazgatónélküli időt él; de azért büszkén nézheti a lefolyt szézont. Kevés vendéggel szép jövedelmet hajtott, és a napi kassza- rapportolc ékesebben és csábítóbban danolnak, mint a legszökébb Loreley. A hazafiasság vezérli az intézőket, és Zichy Géza gróf, bebizonyítja, hogy az opera jó is lehet és magyar is. * * * A budapesti theatre franchise, t. i. a nemzeti színház Paulay Ede gyakorlott és öntudatos művezetése mellett bizton halad a kitűzött czél felé. Az igazgató és derék művészi vezérkara kétszeresen érdemel elismerést, ha tekintetbe vesz- szük, hogy helyileg korlátolt kis színpadukon ennyi műfajt ápolni ok és ennyi szétágazó igényeknek megfelelniük kell. »Macbeth« és »Válás után !« Mily óriási nagy űr tátong azon klasszikus tragédia és ezen vig bohózat között! És e két darabot egy színházban s ugyanegy személyzet által kell előadatni! Valóban ily nehéz feladat megoldására nem,közönséges tehetség szükséges! Mennyivel könnyebb lenne a nemzeti színház feladata, ha a népszínház vagy egy vígszínház által támogattatnék! Akkor a hozzá nem való műfajokat leadná, és viribus unitis a dráma és magasabb vígjáték kultuszának szentelhetné magát. Igen a IV. színház létesülése ma már égető szükség, és annak rövid időre városatyáink szük- keblüsége dacára is valósulnia kell!----p|§ — A lefolyt szézon a nemzeti színházra gazdagabb volt nehéz munkában, mint babérban. A szokott operai előadások nem sikerültek, »Elektra/« nagy sikere után az »Oedipus,« szintén Sophoklestöl, hidegen hagyta a közönséget és I ismétléskor üresen az operaházat, »A vihar«-t Márkus Emilia mint »Melinda« és Prospero=Szaez- vay tették élvezhetővé.; egyedül »A czigány« tetszett Ujházy páratlan »Zsigája« állal; ez' a legszebb népszínműi előadásokat varázsolta lelki szemeink elé, és oly élénk színekkel ecsetelte a nagy művész az öreg muzsikus fájdalmát, hogy a hallgatók szivét alapjában megrendítette. Az egész szézonban legnagyobb dicséretet hozott a nemzeti színházra két előadás. T. i. »Rómeó és Julia« előadása, midőn Márkus Emilia hosszú betegsége után ismét fellépett, és pár nappal rá Ibsen ünneplése »Nóra« darabjának előadása állal. Ezen két előadást egyhamar nem fogja feledni azon boldog halandó, ki ott lehetett. Pulszkyné Márkus Emilia mint Julia és mint Nóra mint Isten kegyelméből való művésznő bemutatta magát, kit Apolló és Thalia homlokon csókoltak és leghivatottabb papnőjüknek felavate. ____________________________________ tak. Ha meggondoljuk, hogy ily gyönyörű előadást élvezhetjük akkor büszkén mondhatjuk Petöfyvel: »Mi boldog pestiek!« % jPesti Miksa. MULATSÁ GOK. A szekszárdi r. k. ovoda kisdedei vasárnap délután a Garay-sétányon tartották meg vig ju- niálisukat, A kisdedek az apáczák vezetése alatt mindegyik zászlóval a kezében, 4 órakor vonultak ki, hol a nép százai már megtöltötték a sétányt. Itt ének, játszás és vig ozsonázás mellett mulattak jó sokáig; a nagyok pedig kellemes szórakozást találtak a kisdedek ártatlan mulatságaiban. Simontsits Béláné ö nagysága valódi anyai szeretettel vette őket körül, ki mellett Ud- vardy Sándor úr szorgoskodott a kicsinyek jól sikerült mulatságában. A junialis költségeire adakoztak : (cseresnye, óriási kiflik, sütemények stb.) báró Augusz Antalné 20 frtot, Simontsits Béláné 5 frtot; és még sokan járultak pénzösszegekkel az említett mulatság nagyobb sikere emeléséhez. Juniális. A szekszárdi iparos ifjak önmüve- lödési egyleté 1891. évi junius hó 28-án (vasárnap) a csörgetöi fürdőnél az egylet vagyonának gyarapítására, a szekszárdi zenekar közreműködésével juniálist rendez. Fölkéretnek a t. urak és családok akik részt venni óhajtanak a gyüjtöivekre aláírás végett Fránek János, Mehrwerth Ferencz, Steiner Károly és Ferencz Gyula kereskedéseiben jelentkezni szíveskedjenek. Ezen alkalomra étel, ital, hüssitökröl, valamint szabad fürdés, csónakázás, hintázás, tekézés és czéllövészet stb. gondoskodva leend és a belépők élvezetére állanak. Belépti- dij személyjegy 1 frt 50 kr., családjegy (3 személyre) 4 frt. Kivonulás zenével a sétakertböl délután 2 órakor. Meghívó. A »tamásii önkéntes tűzoltó-egylet« tisztikara 1891. junius 28-án a miklósvári vadas- kertben az egylet pénztára javája zártkörű erdei táncz-mulatságot rendez. A rendezőség áll: Szévald Móricz elnök, Hesz Pál alelnök, Parragh Béla főparancsnok, Kelemen Gyula segédtiszt, Bajó Pál oszt. parancsnok, Bor- sitzky Béla I. jegyző, Spindlbauer Ernő II. jegyző, Abelesz Adolf pénztárnok, Szokola János szertárnok urakból. Kezdete d. u. 4 órakor. Belépti- dij: személyenként 1 frt, családjegy 3 személyre 2 frt 50 kr, 3 személyen felül minden személy után 50 kr. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. A paksi intelligentia e hó 11-én a Büttl-féle kertben igen kedélyes mulatságot rögtönzött arra a hírre, hogy Péter Márkus bandája Dunaföld- várról átrándul. Összejöttek sokan a nélkül hogy arra különösen előre elkészültek volna. A kellemes'idő, és Márkus hegedűje csak fokozta a jó kedélyt úgy, hogy jóval éjfél után tértek nyugalomra a kigondolt és melegében sikerült kis mulatságból. A VIDÉKRŐL. (Felső-Nána.) Tekintetes szerkesztőség ! A felsö-nánai ág. hitv. ev. község templom tornya száz éves és igy romlékony lévén, helyette a hitközség ez évben ujjat építtetett. A torony fája folyó hó 6-án állitatott fel, csinosan készült bádog csúcsa pedig 7-én délután 2 órákor lett a csúcsra helyezve. Egész fehérbe öltözködött leánykák .és trombita szó kísérete mellett vonult ki a nép a lelkészi lak udvarából, a templom eleibe, ott Vagner lelkész ur egy igen szép s talpra esett és alkalomszerű szónoklata után a bádog csúcs felszentel'etett s a zene dallamai mellett a torony tetejére felhuzatván, rendeltetése helyére illesztetett; a templom melletti tágas téren s uczákon a helyi lakosokon kívül, a szomszéd községekből jött, ezerekre menő férfiak, nők és fiatalság nézte az ünnepélyt s a csinosan renovált templomon készült munkát csodálta. Kolman György.
