Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1891-06-18 / 25. szám

joglyceumi igazgatót czimzetes almádi apáttá, Károly Ignácz budai külvárosi esperes-plébánost czimzetes gpborjáni apáttá és dr. Wurster József semminariurai tanárt czimzetes kanonokká nevezte ki. — A fölszentelt pécsi székesegyházban tar­tandó »Te Deum«-on, melyen Ö Felsége is jelen lesz, a rendezőség 4 tagból fog állani és pedig a püspök részéről dr. Hin ka László jogtanácsos, az egyház részéröl dr. Szeredey József apát­kanonok, a város részéröl Majorosy Imre főjegyző, a vármegye részéről Koszits Kamil I. aljegyző'. — A pécsi székesegyház fölszentelésének szertartásai f. hó 22-én reggeli s/i 7 órakor ve­szik kezdetűket, amikor dr. Dulánszky Nándor megyés püspök az összes clerus kíséretében a templomba lép és az előirt szabályok szerint a fólszentelést végzi. Az egyes oltárok fölszentelé­sét pedig eszközölni fogják: a szent Mór kápol­nában a hildeesheimi püspök, a segédlet­ben részlvesznek: Wajdits Gyula spirituális, Hanny Gábor apát, Prandtner Ferencz, Jozgits János, Schultz Károly és Szvetics Gábor lelkészek, A Szt. István oltáránál a szombathelyi püs-. pök, segédlétére lesznek: Spies János apát, Ro- meisz Ferencz, Streicher József, Germán János, Zsulyevits Márton és Molnár Márton lelkészek; a szent József oltárnál: a beszterczebányai püspök, segédletére lesznek Károly Ignácz apát-esperes, Schéll Antal eéperes, Dreven Ignácz, Körmedy Ká­roly, Radó Dezső és Andrin Gergely lelkészek, — az Ur Feltámadása oltáráhál a szathmári püspök ; segédei Rónai Sándor prépost, Fent Ferencz, Sághy Pál, Pfiszterer Emil, Forster Ernő pápai kama­rás és Walter József lelkészek, — a Jézus szt. szive oltárnál: a veszprémi püspök, segédei Bencze István apát, dr. Szilvássy Mihály, Streicher Péter, Köhler Ferencz, Szandtner Antal és Fülöp István lelkészek; — Szűz Mária védasszonyunk oltáránál: a Csanádi püspök; segédei: Péchy József prépost, Szauter Antal, Magenheim József, Götz Sándor, Tóth Gyula, Erdélyi Károly lelkészek, , a Jézus szt. teste, oltárnál a székesfehérvári püspök; se­gédletére lesznek: Huber János czimzetes kano­nok, I Gundy Gyula, Frantich Ágoston, Haragó József, Fekete Ágoston és Németh Ferencz lel­készek. A katonaság köréből. A 10. cs. és kir. huszárezred idei nagy hadgyakorlatai -augusztus 17-én kezdődnek. A tolnai század a gyakorlatok után Simontornyára megy, — Tolnára jön ,a Pinczehelyen és Ozorán tartózkodó század. Budapest, 1891. szinházidény végén. Valamint a pislogó mécs mielőtt végkép elalszik, mégegyszer. fellobog, úgy színházaink is szünetelésük előtt mindent elkövetnek, hogy a végtisztesség megadására a közönséget vonzzák falaik közé. De mind hiába! A melegség esküdt ellensége Thalia istenasszonynak, és azon elkese­redett harcban, melyet a művészet a természet­tel folytat, mindig ez utóbbi a győztes. így volt ez, minden nyáron és igy van ez különösen ezen nyáron, hol ily rendkívüli forróságok kínozzák a budapesti embert. Ily körülmények között nem is lehet várni, hogy az ember fia a nap izgalmai után es'te a forró színházba üljön, hogy á nép­színház komédiáiba vagy a nemzeti színház ven- degszerepléseibe, vidéki úristennek és »czöglin- gek« fellépéseibe gyönyörködjek. Ennél jobb mulatság mégis, este a Margitszigetre menni s hódolni ott a rózsáknak. * ’ • . * * Habára színházainkban még játszanak, már' lehet ezen szezonjukról a nekrológust Írnunk. Kézdjünk a népszínházzal:' ezen színház mely ma csak két szemen . (Blaha Lujza szemein) nyugoszik, és csak hajdani népszerűségéből élö- dik, ezen szezonra nem tekinthet holmi nagy, büszkeséggel. A sok Operette-, bohózat-; néma- és'1 büvészeti játék között alig adtak ott 1—2 uj népszínművet, és ezeket is. egynéhány előadás, után levették a műsorról. Csak felemlítem Rát­zekszáid TT 1 d. é kay László, »Árvalányhaj« czimü darabját me­lyet a színészek oly kedvvel játszottak, és csak a későbbi előadásokban igazán a költő intentiói értelmében érvényre hoztak: egyszerre eltűnt e darab a műsorról és azóta nem is adták. Ha a Népszínház bölcs igazgatója igy cselekszik az írókkal, és ha az okát tőle megkérdezik mint Lohengrin Elzához igy szól: »Ne kérdezd, óh, miért?« — — — akkor honnan vegyen, honnan merítsen a magyar népszinmüiró ambitiót, hon­nan lelkesedést a népszínmű ápolására, ha az éltető öntözést megtagadják ezen gyöngéd virág­tól? Mig a bécsi csak pár év óta fennálló Nép­színház virágzik, mig képes volt rövid fennállása óta egy irói kört teremteni maga körül, mely lel­kesen esküszik zászlajához, mig a régibb nép­színművek előadási jogát drága pénzen megváltja a Várszínháztól, és igy szent kötelességének és nevének teljesen megfelel: addig, fájdalom! honi népszínházunk kedvetlenné teszi és elriasztja ma­gától azon ifjú irói gárdát, mely a népszínműért élt halt és annak pártolását oly tűzzel felkarolta, és vendéggé, mostohán fogadott vendéggé tette a népszínművet saját házában, és annyira vitte, hogy a nemzeti színház néha napján adat nép­színművet közkivánságra. Nem szeretek Bécset és bécsi intézményeket dicsérni honiak rovására de a bécsi népszínház megtekintésénél elkesere­dettség fog el, és könynyekre fakadnak szemeim. Miért nincs úgy minálunk? — — — -— He He * Kincses házunk a dalmüház a fényes An- drássy utón igazgatónélküli időt él; de azért büszkén nézheti a lefolyt szézont. Kevés vendég­gel szép jövedelmet hajtott, és a napi kassza- rapportolc ékesebben és csábítóbban danolnak, mint a legszökébb Loreley. A hazafiasság vezérli az intézőket, és Zichy Géza gróf, bebizonyítja, hogy az opera jó is lehet és magyar is. * * * A budapesti theatre franchise, t. i. a nem­zeti színház Paulay Ede gyakorlott és öntudatos művezetése mellett bizton halad a kitűzött czél felé. Az igazgató és derék művészi vezérkara kétszeresen érdemel elismerést, ha tekintetbe vesz- szük, hogy helyileg korlátolt kis színpadukon ennyi műfajt ápolni ok és ennyi szétágazó igé­nyeknek megfelelniük kell. »Macbeth« és »Válás után !« Mily óriási nagy űr tátong azon klasszi­kus tragédia és ezen vig bohózat között! És e két darabot egy színházban s ugyanegy személy­zet által kell előadatni! Valóban ily nehéz feladat megoldására nem,közönséges tehetség szükséges! Mennyivel könnyebb lenne a nemzeti szín­ház feladata, ha a népszínház vagy egy vígszín­ház által támogattatnék! Akkor a hozzá nem való műfajokat leadná, és viribus unitis a dráma és magasabb vígjáték kultuszának szentelhetné magát. Igen a IV. színház létesülése ma már égető szükség, és annak rövid időre városatyáink szük- keblüsége dacára is valósulnia kell!----p|§ — A lefolyt szézon a nemzeti színházra gaz­dagabb volt nehéz munkában, mint babérban. A szokott operai előadások nem sikerültek, »Elektra/« nagy sikere után az »Oedipus,« szintén Sophoklestöl, hidegen hagyta a közönséget és I ismétléskor üresen az operaházat, »A vihar«-t Márkus Emilia mint »Melinda« és Prospero=Szaez- vay tették élvezhetővé.; egyedül »A czigány« tet­szett Ujházy páratlan »Zsigája« állal; ez' a leg­szebb népszínműi előadásokat varázsolta lelki szemeink elé, és oly élénk színekkel ecsetelte a nagy művész az öreg muzsikus fájdalmát, hogy a hallgatók szivét alapjában megrendítette. Az egész szézonban legnagyobb dicséretet hozott a nemzeti színházra két előadás. T. i. »Rómeó és Julia« előadása, midőn Márkus Emilia hosszú betegsége után ismét fellépett, és pár nap­pal rá Ibsen ünneplése »Nóra« darabjának elő­adása állal. Ezen két előadást egyhamar nem fogja feledni azon boldog halandó, ki ott lehetett. Pulszkyné Márkus Emilia mint Julia és mint Nóra mint Isten kegyelméből való művésznő be­mutatta magát, kit Apolló és Thalia homlokon csókoltak és leghivatottabb papnőjüknek felavat­e. ____________________________________ tak. Ha meggondoljuk, hogy ily gyönyörű előadást élvezhetjük akkor büszkén mondhatjuk Petöfyvel: »Mi boldog pestiek!« % jPesti Miksa. MULATSÁ GOK. A szekszárdi r. k. ovoda kisdedei vasárnap délután a Garay-sétányon tartották meg vig ju- niálisukat, A kisdedek az apáczák vezetése alatt mindegyik zászlóval a kezében, 4 órakor vonul­tak ki, hol a nép százai már megtöltötték a sé­tányt. Itt ének, játszás és vig ozsonázás mellett mulattak jó sokáig; a nagyok pedig kellemes szórakozást találtak a kisdedek ártatlan mulat­ságaiban. Simontsits Béláné ö nagysága valódi anyai szeretettel vette őket körül, ki mellett Ud- vardy Sándor úr szorgoskodott a kicsinyek jól sikerült mulatságában. A junialis költségeire ada­koztak : (cseresnye, óriási kiflik, sütemények stb.) báró Augusz Antalné 20 frtot, Simontsits Béláné 5 frtot; és még sokan járultak pénz­összegekkel az említett mulatság nagyobb sikere emeléséhez. Juniális. A szekszárdi iparos ifjak önmüve- lödési egyleté 1891. évi junius hó 28-án (vasárnap) a csörgetöi fürdőnél az egylet vagyonának gyara­pítására, a szekszárdi zenekar közreműködésével juniálist rendez. Fölkéretnek a t. urak és családok akik részt venni óhajtanak a gyüjtöivekre aláírás végett Fránek János, Mehrwerth Ferencz, Steiner Károly és Ferencz Gyula kereskedéseiben jelent­kezni szíveskedjenek. Ezen alkalomra étel, ital, hüssitökröl, valamint szabad fürdés, csónakázás, hintázás, tekézés és czéllövészet stb. gondoskodva leend és a belépők élvezetére állanak. Belépti- dij személyjegy 1 frt 50 kr., családjegy (3 sze­mélyre) 4 frt. Kivonulás zenével a sétakertböl délután 2 órakor. Meghívó. A »tamásii önkéntes tűzoltó-egylet« tisztikara 1891. junius 28-án a miklósvári vadas- kertben az egylet pénztára javája zártkörű er­dei táncz-mulatságot rendez. A ren­dezőség áll: Szévald Móricz elnök, Hesz Pál alelnök, Parragh Béla főparancsnok, Kelemen Gyula segédtiszt, Bajó Pál oszt. parancsnok, Bor- sitzky Béla I. jegyző, Spindlbauer Ernő II. jegyző, Abelesz Adolf pénztárnok, Szokola János szer­tárnok urakból. Kezdete d. u. 4 órakor. Belépti- dij: személyenként 1 frt, családjegy 3 személyre 2 frt 50 kr, 3 személyen felül minden személy után 50 kr. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. A paksi intelligentia e hó 11-én a Büttl-féle kertben igen kedélyes mulatságot rögtönzött arra a hírre, hogy Péter Márkus bandája Dunaföld- várról átrándul. Összejöttek sokan a nélkül hogy arra különösen előre elkészültek volna. A kelle­mes'idő, és Márkus hegedűje csak fokozta a jó kedélyt úgy, hogy jóval éjfél után tértek nyuga­lomra a kigondolt és melegében sikerült kis mu­latságból. A VIDÉKRŐL. (Felső-Nána.) Tekintetes szerkesztőség ! A felsö-nánai ág. hitv. ev. község templom tornya száz éves és igy romlékony lévén, helyette a hitközség ez évben ujjat építtetett. A torony fája folyó hó 6-án állitatott fel, csinosan készült bádog csúcsa pedig 7-én délután 2 órákor lett a csúcsra helyezve. Egész fehérbe öltözködött leánykák .és trombita szó kísérete mellett vonult ki a nép a lelkészi lak udvarából, a templom eleibe, ott Vagner lelkész ur egy igen szép s talpra esett és alkalomszerű szónoklata után a bádog csúcs felszentel'etett s a zene dallamai mellett a torony tetejére felhuzatván, rendeltetése helyére illesztetett; a templom melletti tágas té­ren s uczákon a helyi lakosokon kívül, a szom­széd községekből jött, ezerekre menő férfiak, nők és fiatalság nézte az ünnepélyt s a csinosan renovált templomon készült munkát csodálta. Kolman György.

Next

/
Oldalképek
Tartalom