Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1891-12-17 / 51. szám

Szdkszárd "V 1 d. é 3e S. Azt hiszük hazánkban kevés megye van, melyben a tanügy ily szépen virágzik, mint Tolnamegyében. Ebben főrésze van Varasdy Lajos kir tanfelügyelőnek, ki úgyszólván minden idejét hivatalos működésében tölti el, s különösen a megyei tanügy ilyetén felvirágzásának egyik előkelő, buzgó harczos&ként szerepel. De e nemes működésében úgy az egyházak, feleke­zetek, községek, mint a hatóságok, de külö­nösen Tolnavármegye közigazgatási bizottsága mindenkor hathatósan támogatta. ~ Úti podgyászok hosszabb útirányon át való továbbítása a m. kir. államvasutak vo­nalain. A m. kir. államvasutak igazgatósága fi- . gyelmezteti az utazó közönséget, hogy oly ese­tekben, midőn az utas XIV vonalszakaszu me­netjegyével nem a rendesen használni szokott legrövidebb, hanem valamely hosszabb útirányon át szándékozik utazni, ebbeli szándékát, esetle­ges podgyászának feladásakor bejelenteni el ne mulassza, mert csak ez esetben fog a podgyász, mely rendszerint a legrövidebb útirányon át | szállittatik, az utas által választott hosszabb útirányon át továbbittatni. Segítség. A »Segitség«-szekere, mely mint előre je­lezve volt, f. hó 3-án mozgósiItatott az újvárosi iskolától, diadallal tért vissza. Alig 6—7 órai házalás után a könyörülő ssjpretet annyi áldásá­val telt meg, hogy több nem is férhetett volna reá. Az ajándékozott ruhaneműk s 40 frt kész­pénz értékét növeli az a szives készség, mely- lyel az áldozat történt, s melylyel egyesek, kik a gyűjtés alkalmával nem voltak otthon, vagy tévedésből kimaradlak, másnap maguk küldték adományaikat a többiek után. Az áldozó szivek követték az írás szavát: »A vidám arczú, szives adakozókat szereti az Úr.« Az összegyűlt áldás hírére rögtön jelentke­zett a ruhátlan szegények serege; a nagy hal­maz ruhakészlet legnagyobb részben kiosztatott már, csak amelyek javítás, átalakítás alatt van­nak, vagy egészen újból készülnek, csak ezekre várnak még esengve tulajdonosaik. Azon szegény iskolások száma, kik segély­ben részesültek, kik a küszöbön álló télre szük­séges ruhaneműkkel ellátlattak, meghaladja az ötvenet. Tehát a t. közönség áldó jóságával öt- k-Sennél több gyermeknek tette lehetővé a rendes iskolábajárást, ötvennél több gyermek borús arcza derűit ki egyszerre, mert jótevőik révén már ellátogatott hozzájuk a Jézuska, hogy a sz. ün­nepek örömeiben nekik is legyen részük! Ezen boldogító öröm sugárzása az arczo- kon, a szemekben csillogó könyek, az álnokság­tól ment gyermeki szivek hálája legyen jutalma jótevőinknek, azon nemes öntudaton kívül, hogy adományaikkal minden visszaéléstől ment jóté­teményt gyakoroltak. Az Úr pedig, kinek teremlő keze életet ád a pusztáknak s ékes virágokkal ruházza fel a letarolt mezökel, legyen oltalma mindazoknak, kiknek könyörülő jósága életet, örömet fakaszt a nyomor szomorú tanyáján. Szekszárd, 1891. decz. 10. Az újvárosi iskola igazgatósága. Perczel Mór Szent-Tamás bevételéről. A szabadságharczi emlékek kiállításába ér­kezett érdekesebbnél érdekesebb okmányok közt talán legbecsesebb az a jelentés, a melyet Perczel Mór tábornok Szent-Tamás bevételéről ápril 3-án küldött Debreczenbe a honvédelmi bizottmányhoz. Hangzik a jelentés a következőképen: »Reggeli 8 órától 10 és fél óráig tartott erős ágyúzás után Szent-Tamás végre rohammal vitéz seregem által elfoglaltatott. Négy lobogó, hat ágyú tömér­dek vagyon és fegyver, lőszer esett birtokunkba. A támadás és rohanás Kis-Kér és a Verbász felöli sánczokra egyszerre történt. Az ellenség, mely elszánt vitézséggel sok ezernyi menyiségben utolsó perczig tartá magát s megszámithatlan mennyiségű holtakat vesztve, 4—5000-en túl lehet az elesettek, a vizbehaltak vagy hajtottak száma, Mi is több lisztet és vitézt veszténk, kik dicsőén haltak el e dicsőség és eredménydus ostromban. Isten segítségével Bács már ismét mienk és a haza szabaditására — a lázadás első fészkének elfoglalása s széjtrombolása által — nevezetes lépés történt. Földváry a szegedi szabadcsapat örnagyja, és csapatja utánna, voltak az elsők, kik a hid fösánczot bevették. 0 a csatapiaczon általam a kis érdemjelre érdemesittetik. Gál ezre­des vezeté a verbászi sánczok elleni támadást, hol a nyolczadik és ötvenedik honvédzászlóaljak és a Wasa-gyalogság tüntették ki magukat. Per­czel Miklós alezredes vezeté a hid-fösáncz meg­támadását, melynek bevétele dönté el Szent-Tamás sorsát. E sáncz bevételénél az oldalas rohamot vezető Bach kapitány*) a homlokon rohanó Turszky-zászlóalj Rainer őrnagy alatt, jeles vitéz­ségüknek elvitázhatatlan tanúságát adá. A tüzér­ség becsületesen megfelelt hivatásának. Általában *) Bach Jenő jelenlegi felső-ireghi jegyző édes atyja. Mosolyogva hallgatta a mi csevegésünket és igen barátságos volt hozzám. Később az egész családot megismertem. A családfő komoly, mogorva ember volt. Mér­gesen dobott egy hatost az asztalra és Izabel­lát borért küldte. Az egyik fiú a Ganz öntödében dolgozott és Erzsiké, a legkisebb, még iskolába járt. Naponta kijártam ezentúl a malomba s el-eljátszogattunk — jobbára a Margit-hid alatt, s annyira megbarátkoztunk a gyikok és békák­kal, hogy megannyi játszótársat véltünk bennök látni, mihez ugyan tulélénk gyermeki fantázia kellett. Giza, a színésznő is hazalátogatott; ö igen büszke volt, kis testvéreihez nem is szólt, sok pénzt hozott haza, valami gazdag főur barátsá­gával dicsekedett onnan hazulról. Vendégszere­pelni indult. * Vizsga előtt álltunk. A kis K—y Izabella kimaradt az iskolából. Odamentem hozzájuk elmaradása okát meg­tudni és rémülve hallottam, hogy mindkét leány, Iza és Erzsi, ragályba esett; valódi himlőjük volt. Zokogva vittem e hirt az iskolába. Később a fővárosi újságok »Napi hírek« rovatában is bent volt: »Szerencsétlen anya. K—y-né született S. Agnes grófnő liszt-ügynök nejének két 10—11 éves leánykája variola verába esett s e czélból a város elrendelte a beszállítást a Rókusba. A szegény asszony erősen tiltakozott az ellen, de miután nem használt, ő maga kisérte a hordá- gyat. A nagymező utczában megnézte gyerme­keit és kiáltva dobá magát az utcza kövezetére, mind két gyermeke meg volt halva. A boldogta­lan asszony megőrült, a Rókuskórház megfigyelő osztályába szállították.« Másnap már ez állt az újságban: »Hirtelen halál. A tegnap kórházba szállí­tott K—né ma éjjel hirtelen meghalt. Agyhüdés okozta halálát.« Sokáig gyűjtögettem pénzt, mig egy szép koszorút tehettem szegény barátnőm sírjára. Annával sűrűn találkoztam, ijesztő sápadt volt fekete ruhácskájában, tovább is varrőísko- lába járt; egy napon hevesen sirt, mikor meg­látott. Részvéttel kérdém : mi baja ? — Nagymamát kértük, bocsásson meg bol­dogult anyámnak és vegyen engem és Gyurit az egész sereg, lovasság, gyalogság egyaránt megtevő kötelességét. Ok tökéletes hazafiak. Gróf Batthyány Kázmér a jeles és bátor hazafi osztá velem e nagy napnak fáradalmait és veszélyeit.«*) HELYI HÍREK. — Személyi hirek. Kozma Sándor budapesti kir. főügyész múlt pénteken a délutáni vonattal Szekszárdra érkezett az itteni kir. ügyészség és a fogház megvizsgálása czéljából, s három napi itteni tartózkodása után elutazott. — Perczel Dezső orsz. képviselőt, az országos szabadelvű párt végrehajtó bizottságának tagjává választotta be. — Bod a Vilmos orsz. képviselő, Takler József városbiró és Hirling Ádám főjegyző múlt pénteken a vallás- és közoktatásügyi miniszternél, szombaton pedig a pénzügyminiszternél tiszteleg­tek, fontos községi ügyek sikeres kieszközlése végett. — Elfogott csalók. Német János, Strényi József szekszárdi és Farkas József pinczehelyi lakosokat a csendőrség csalás büntette ^jiatt letartóztatta. — Pinczebetörés. Nedók Márton szekszárdi lakos, hivatalszolga pinczéjét ismeretlen gonosz­tevők feltörték, — de csalódtak az atyafiak, mert bizony bor helyett, mert azt kerestek, csak apró értéktelen tárgyakat vihettek el. — Hymen. Dr. Ungár Simon szekszárdi rabbi közelebb tartotta eljegyzését Szoporon, Szilágy­megyében, Sternberg Róza kisasszonnyal. — Bútorok szállítása. A szekszárdi kir. tör­vényszék, járásbíróság és ügyészség által .az újon­nan épült törvénykezési épületben elfoglalandó helyiségek fölszereléséhez szükséges bútorok szállí­tására árlejtés van hirdetve. A zárt ajánlatok 250 frt bánatpénzzel fölszerelve, ez évi deczem- ber hó 19-ig a szekszárdi kir. törvényszék elnö­kéhez adandók be, a hol egyszersmind a szükség­leti kimutatás, a szállítandó bútorok méretei és a szállítási, valamint a szerződési föltételek is megtekinthetők. Az ajánlatokat deczember 21-én' fogják felbontani. — Üzlet átvétel. A Sédpatak utczában, a Fontényi házban levő Fülöp Lajos féle vegyes­kereskedést Bergmann Ernő kereskedő vette át — Csödmegszüntetés. A szekszárdi kir. tör­vényszék Rosenfeld József koesolai kereskedő ellen a csődet megszüntette. — Lemondás. Nunkovics Ferencz megyei III. aljegyző állását még e hó folyamán odahagyni készül, s a gazdasági pályára lép. *) Perczel Mór tábornok seregében harczolt majd­nem .egész 'Tolnamegye fegyverfogható eleme. A szentta­mási véres harczban Szekszárdiról résztvettek : Dr. Di'eenty Pál huszárhadnagy, Spányi Antal főhadnagy. magához, de ő a levelet visszaküldte; apa erre nagyon mérges lett és vert bennünket, aztán kocsmába ment és azóta nem tért vissza. Nem sokára ezt olvastam egy újságban I »Delirium tremens. Egy sülyedt, részeg em­bert találtak a rendörök az éjjel a lánczhidfőn. Minden izében remegett és erősen hadonászott kezeivel. Kórházba vitték. A rendelő orvos nagy­fokú delirium tremenst állapitolt meg rajta. Az illető egyén K—y János liszlügynök, két kiskorú gyermek atyja». Szegény ott halt meg a kórházban. Annát egy jószivü házmesternö adoptálta. Gyurinak a gép kapta el egyik kézét és mint félkezü kintornásnak szívesen adnak egy- egy krajczárt. Vájjon a nagyanya könyörülne-e rajta ? Gizelláról hallgat a hir; mi lelt belőle a nagy világ zajában. Elveszett, elromlott, ki tudná megmondani ? Annuská nagy dáma. Fényes fogaton jár, .elegáns lakással bir, a turfok' fényes diszalakja. Mindene van, csak .— neve nincs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom