Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1891-01-01 / 1. szám
éles parittyáját a 67-es biztos talajoa minden balpárti nézet megyei óriás-Góliáihjai ellen, — s viszont a „Tolnamegyei Közlöny“ — alkalomadtán — (mi, hisszük, nagyon hamar lesz!) szintén kilép zárkózott helyzetéből s a mostani társadalmi lap hernyója függetlenségi lap pillangójává változik, hogy felvegye a harezot az ui- lappal életre-halálra: — vájjon nem történik-e meg, hogy „inter duos litigantes ter- tius gaud et?“ s régi békés ösvények puha zöld mesgyéjót. taposó társadalmi lapod marad meg a közkedvességben, távol állván — ésszerűen — a harczi zajtól ?! ... De ezt már csak megjubilálod?! — — Kívánom, hogy tehesd! —Még egyszer b. u. é. k ! _______________Gordonka. HI VATALOS RÉSZ. A vármegyénk gazdasági egyesületének köréből. A tolna megyei gazdasági egyesület folyó évi deczember 13-án Szekszárdon a megyeház kis termében élénk részvét mellett tartotta meg nagygyűlését. Az egyesület, ez időszerinti elnöke Kovács László ur ecsetelte az egyesületnek a múlt két éven át való működését, melyek közül kiemelendőknek találjuk, hogy az egyesület a közvetítés által is használt az egyesület tagjainak, a mennyiben műtrágyákkal való kísérletezésre buzdított s annak folytán a két óv alatt már 100 vaggon műtrágyát hozatott. Szintén eke arató és fűkaszáló gép próbákat tartván, 100-nál több ekét, három cséplő gépet és négy fűkaszáló gépet hozatott. Valamint a kitűnő minőségű pinkafői pokróczból nagyobb mennyiséget közvetített. Felolvasásokat tartottak Tschida Arthur a műtrágyáról, Harray Kálmán a peronosporáról. — A nagym. minisztérium hathatós támogatásával létesítette a bikavásárlási alapot, melynek czélja, hogy a községeket a lehető olcsón, részletfizetésre, sőt ingyen is a legjobb bikákkal lássa e í. Kívánatos, hogy a községek beszerzése végett a tolnamegyei gazdasági egyesülethez forduljanak, melynek közvetítésével, nemcsakhogy kitűnő bikákat szerezhetnek; de azokat olcsón és részletfizetésre könnyen megszerezhetik. Jelentkezéseket e hó végéig kell megtenni. A megye terül téú n é g y u j állatorvosi állás rendszeresítése végett a nagym. minisztérium engedélyét sürgeti. Ugyanis az e b a d ó éppen állategészségügyi és állatenyósztósi czólokra lévvn fordítandó, — azt mentül előbb, azonnal kívánja létrehozni. Szép sikert ért el a gazd. egyesület a bécsi kiállításon rendezett collectiv kiállításával, a mint azt más alkalommal' közöltük. A bonyhádvidóki „tájmarhá“-nak mentői szélesebb körben való ismertetése végett a kiállítás egész tartama alatt 2 darab tejelő tehén volt az egyesület költségén kiállítva,|melynek igen üdvös eredménye lett, mert a kereslet ezen kitünően tejelő tehenek után, rnind- obban fokozódik. Hogy pedig a félsikernól meg ne ájon Perczel Dezső országgy. képviselő ur indítványára díjazással egybekötött tehén vásárok tartását határozta el az egyesület s a díjazásra 150 frtot szavazott meg. Kiemeljük azt is, hogy az egyesület saját „egyesületi értesítőt“ indított meg, melynek czélja a tagok között az összekötő kápcsot képezni, mentői többeket az egyesülésre buzdítani, egyáltalán a gazda közönség érdekeit szolgálni, előmozdítani. Az egyesületi értesítő dr. Eoboz titkársága és szerkesztése mellett ez évben indult meg. Ki azonban leköszönvén helyette Dömötör László a gazdasági téren is szakképzett ügyvéd választatott meg. Kiemeljük, hogy a nagym. minisztérium által Szekszárdon létesített szőlőtelepet segélyezte. Műtrágyákkal, a szőlőkben való kísérletezésre, melyre a nigym. minisztérium 100 frtot utalványozott, bizottságot küldött ki. Megemlítjük, hogy a községi faiskolák és a közutak befásitása feletti indítvány szintén tárgyalás alatt van. Valóban a hosszú éveken át tartott mintegy élaléltság után, a midőn már inkább az egyesületnek vég feloszlását vártuk, ennyi tevékenység, eny- nyi eredménnyel meglehetünk elégedve. De meg is lett a sikere, visszafordult az egyesület iránt való bizalom, a mit bizonyít az, hogy a tagok száma már nem fogyott, hanem 47-el szaporodott. EGYLETEK, TÁRSULATOK. — A gyönki kaszinó-egylet múlt hó 27-én megtartott tisztújító közgyűlésen megválasztattak: Elnöknek: Ernst Ödön. Pénztárnoknak: Ladányi Ignácz. Jegyzőnek: dr. Debreczeni József. Választmányi tagoknak: Fonyó László, Gruber ‘József, Muraközy László és Pesthy Elek. C S A R ST O K. Az őskorszak zsugorított helyzetű temetkezése. — Wosinszky Mór, akadémiai felo vasásából. — „Advena sum et peregrinus apud vos; date mihi jus et sepeliam mor- tuum meum.“ (genesis XXIII. 4.) Néhány évvel ezelőtt volt alkalmam a piramisok tövében azon tény fölött elmélkedni, hogy ime 1 az emberi kéznek legnagyobb alkotásu műve csak síremlék. Amit a Faraók lángelméjü fejedelmei óriási csodasirok alkotásában eszeltek ki: hogy egy sir tövében törjön meg az évezredek romboló ereje, — azt maga a természet is sok esetben mintegy csodás kivitel gyanánt követte, midőn a gyarló embernek még gyarlóbb porhüvelyét, ipe- lyet néhány század is teljesen megsemmisíteni képes, sok esetben évezredeken át megóvja, hogy az emberiség történelme a sírokból szedje lapjait. Ha a természetnek romboló erejét általánosan fájlaljuk, úgy kivételes esetekben méltó okunk van örvendve bámulni annak konzerváló hatalmát. Nincs szükségünk a piramisok, e megkövesült kalendáriumoknak adataira, nincs s/.tikségünk az ős Fáraóknak múmia készítési titkaira; vissza mehetünk az évezredes piramisok idejének régibb századaiba, mert a hiú Faraok aszott múmiáinál ősibb csontvázakkal gazdagította maga a természet az anthropologiai múzeumok leggazdagabbikát, a föld gyomrát. Ha miuden prehisztoi ikus tárgy az őskor tör- tónelmón'ek egy-egy betűje, úgy a sírok az őskori történelmének egy-egy szakaszát alkotják, mert a praehisztorikus sirleletek nemcsak azon idők kultúrájának legtisztább fényképe, hanem a temetkezési szokások mintegy automatikus fonográfok, a melyekből vallásos fogalmaik a bölcseletök sok tétele viszhangzik. A sirok és sirleletek szolgáltatják tehát a régészeti tudománynak legbiztosabb alapköveit s ép azért fektetnek régészeink ezekre legnagyobb súlyt. ' Az embernek kétségbevonhatlan nyomait a geológiai negyedkorból fedezték fel, s Európában 1 az emberi létnek adatait számos leihelyről artafak- táiból ismerjük. Soká azt hitték a régészek, hogy a paleolith korban az emberek még nem ismertek temetkezési szokást, hanem hagyták az emberi tetemet is mint az állatét ott és úgy, amint a halál azt érte. A szentirásban is Abrahám idejéig csak azon feljegyzést találjuk mindenütt: „et mortuus est.“ (Genesis V. 5. etc.) temetkezésről pedig semmi feljegyzés sincs. Már midőn Sem, Cham éa Japhet ivadékai rég szétágaztak a világon, Ábrahámnak a Faraok országából történt kiköltözése után mopda- ták csak neki: „Tu autem ibis ad patres tuos in pace, sepultus in senectute bona.“ (Gen, XV. 15.) Ez a „temetés“ szónak legelső feljegyzése 1 a sz. Írásban, azon időből tehát, midőn a Faraok csoda-sirjai, a pyramisok már fennállottak. Szerencsés leletek megcáfolták azonban azon véleményt, mintha a paleolith korban még nem ismerték volna a temetkezést. Találtak már emberi csontvázakat a geológiai harmadkorbeli most már kihalt állatoknak csontjai mellett és ugyanezen állati csontokból készült szerszámok mellékletével, ami kétségtelenül bizonyítja, hogy az emberi csontvázak is ugyanazon időből valók. (Folytatása következik.) Szekszárd Vidéke. IRODALOM. * A „Madarak és emlősök kitömése“ czimü szakmunka v fogja legközelebb elhagyni a sajtót, mely körülbelül 5 nyomatott ivre fog terjedni. A hézagpótló munka, mely megyénkben fog megjelenni, mindenesetre nagy kelendőségnek fog örvendeni, mert ilyen szakkönyvet magyar nyelven eddig nem igen ismerünk. A derék szerző H á r s Péter urod. gazdatiszt Puszta-Kajmádon. Az ára is oly csekély: 65 kr, melyért bárki is beszerezheti e szakkönyvet. A mü kapható lesz a szerzőnél P.-Kaj- mádon, u. p. Tolna. E munkát különösen a néptanítók figyelmébe ajánljuk. Az előfizetések január hó végéig fogadtatnak el. Meghaltak Szekszárdon 1890. deczember hó 25-től deczember hó 31-ig. Özv. Finta Istvánná 69 éves, tüdőlégdaganat. — Kardos Terézia 2 hónapos, tüdölob. Szerkesztői üzenetek. P. M. urnák Budapest. A sok kézirat s hirdetés miatt kiszorult; de legközelebb meg fog jelenni. — Omikron. Nem közölhető. — C. L. B. Magán levél megy s ott bővebben kifejtjük. — H ... B ... Jövőre okvetlen. — S. i. N. D. A beküldött újévi vers nem üti meg a mértéket. — Félix, Névtelen küldem ényekre nem reflektálunk; különben is jobb volt megsemmisítenünk. — Több kéziratról jövőre. — Dr. Löwy Mór urnák Tamási. A terjedelmes és alapos közleményt lapunk legközelebbi számában fogjuk hozni. NYILTTBR. Báli ruhákhoz való selyemszövetek méterenként 60 krtól 6 frt 35 krig (300 különféle minta és szín) egyes ruhákhoz, vagy végszámra vámmentesen és bérmentve küld Gh Henneberg (cs. és kir. udvari szállító) gyári raktára Zürich. Mintákat postafordultával küld. Levelekre Svájozba 10 kros bélyeg ragasztandó. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 6467. sz. 1890. . Árverési hirdetmény. A szekszárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré teszik hogy Berger Simon budapesti lakos kérelmére Máté Mihály szekszárdi lakos ellen 36 frt 55 kr költség és járulékai iránt folyó végrehajtásai ügyében a szekszárdi kir. törvényszék területén fekvő, Szekszárd községi 1426 sz. tjkben Máté Mihályné szül Nyéki Erzsébet, Máté Mihály, Máté József és neje Budolf Róza tulajdonául felvett 1613. hrsz. beltelki kert, az 1881, évi 60. t. ez. 156. §-a alapján egészen 15 frt, a 8917. hrsz. bódői szöllőnek Máté Mihályt illető egynegyed i1/*) részé 302 frt és a 8902. sztjkvben Máté Mihály, Tóth Márton, Máté József és neje Rudolf Róza tulajdonáéi felvett 5091. hrsz. kelet-bati szántóföld az imént hivatkozott törvényszakasz alapján szinte egészen 200 frt kikiáltási áron az 1891. évi február hó 28. napján délelőtt 10 órakor Szekszárdon Tolnamegye székházánál a kir. törvényszék pertárában megtartandó árverésen, eladatni fognak. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdésé előtt a fenti kikiáltási ár 10%-át bánatpénz fejében letenni és a vételárt 3 egyenlő részletben 6%-os kamatokkal együtt a szekszárdi kir. adóhivatal mint letéti pénztárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulírott tlkvi hatóságnál úgy Szekszárd köztég elöljáróságánál megtekinthetők Kelt Szekszárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osztályánál, 1890. évi deczember hó 10-ik napján. Kiss Károly, kir. törvényszéki bíró. 463. sz. v. 1890. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t. ez. 102-ik §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy á szekszárdi kir. törvényszék 8037. és tamásii kir. járásbíróság 5419. és 5119./1890. számú végzése által Csonka Mihály és neje javára Németh András ozorai lakos éllen 4000 frt tőke, ennek 1889. évi április hó 26 napjától számítandó 6% kamatai ‘és eddig öszszesen 87 frt 88 kr perköltség követelés erejéig mégis a' tett törlesztés leszámítással elrendelt biztosítási kielégítési végrehajtás alkalmával biróilag lefoglalt és 618 írtra becsült szobabútorok, barmok, gabonatermények, takarmánynemek, gazdasági felszerelések és egyéb eszközökből álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a tamásii kir. járásbirósági 5248/1890. számú kiküldést rendelő végzés folytán a helyzinén, vagyis Ozoráu alperes lakásán leendő eszközlésére 1891. évi január hó 8-ik napjának délelőtt 11 órája határidőül kitüzetik és aboz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t. ez. Ii7. §-a értelmében, a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul s eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. ez. 108. § ban megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Végül felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégittetéshez tartanak jogot, a mennyiben részükre foglalás korábban eszközöltetett volna és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés megkezdéséig alulirt kiküldöttnek vagy írásban beadni, vagy pedig szóval bejelenteni tartoznak. A törvényes határidő a hirdetménynek a bíróság tábláján kifüggesztését követő naptól számittatik.1 Kelt Tamásiban, 1890. évi deczember hó 15. napján. Borsitzky Béla, kir. bírósági végrehajtó.
