Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1891-12-24 / 52. szám

lX,ol3a.a,raeg>y,®i ZESölgyels Lapja,. Szellem, árny, lásértet az vagyok valóban! Csak árnyéka, romja annak, a mi voltam. Ha csak pusztán földi szemeiddel néznél, „Ózi termetem“-re bizony nem ismernél. Mert ravatalodnál meg se gyűlt a fáklya, Kialudt örökre tűzhelyemnek lángja £s a boldog kis lak, és az áldott hajlék . — Melyre a mennybolt is mosolyogva hajlék, Rideg némaságban merevül most égre, Gyújtó villámot, vagy egy sugárkát kérve, S mikor elfáradtan, bús ölébe térek, Olyan vagyok mint egy koporsói féreg! . . . Ide járók kedves, ide jövök hozzád — Hói az örök álmot annyin álmodozzák, Hol a síró szellő sóhajtozza lágyan: „Boldogtalanoknak itt jó puha ágy van!“ Itt vagyok, én vagyok, én, ugy-e hogy érzed ? ' Föl melegül még rám halhatatlan részed? Porladó szivednek — ha jövök feléje — Édesen mozdul rám minden szemecskéje ?! Érzesz, ugy-e érzesz, va/n oda lent élet? A véled itt alvók — ugy-e — mind remélnék? Ugy-e az a remény édesiti álmod, Hogy a kit itt hagytál, egyszer föltalálod! Fn hiszek galambom, hiszek egy istenben, Földöntúli, tiszta, örök szerelemben, Mélyet nem nyűgöznék omlatag korlátok A mély visszaröppen — églek. — hozzátok! Hiszem, hogy az örök életnek határán Ölelő két karod Ívű melege vár rám, Hiszem, s lásd e hitet is tőled, tanultam, Mikor koporsódra zokogva- borultam. Te tanítottál meg igazán szeretni, Hitemet istenben még mélyebbre vetni, S hogy balzsam csöpjei tenger mély sebeknek Csak tengermélységű hit mélyén születnek. Sírodon s e hitben .él vigasztalásom, Sírom így, kínomon édélegve ásom, S a kétségbeesés széleinél járván, Fönntart, véd, melenget egy fényes szivárvány. Be — jövök én kedves, jövök nem sokára — — Feltörik egy perezre koporsódnak zárva — Ide fekszem hozzád, lesimulok melléd, Hisz csak nekem is jut itt egy kicsi hely még! Csak addig ne fájjon hitvesed siralma, Csak addig ne nyomjon kora sírod halma; Aludjál édesen a bús gondolaton: Hogy én te miattad soha nem álhatom! JE. Kovács Gyula. Felhívás előfizetésre. Összes költeményeim legjavát rendeztem egy kötetben sajtó alá és a müveit magyar közönség, ismerőseim és barátaim szives támogatásában bizakodva: nyitok a kötetre ezennel előfizetést. Költeményeim 11—12 iv terjedelemben, legfino­mabb elefántcsont-papiron »Költemények« czim alatt, a jövő 1892-ik évi márczius hó 15-én jelennek meg. Előfizetéssel ára a kötetnek 1 forint, bolti ára 2 frt lesz. Gyűjtőknek 10 előfizető után egy rendes, 20 elöfiizetö után pedig egy disz- kötésü liszteletpéldánynyal szolgálok. Verskötetem díszes, előkelő kiállításáért Ajtai K. Albert t. bará­tom jóhirü, szolid vállalata kezeskedik. A számo­zott gyüjtö-iveket, pénzzel vagy a nélkül, tisztelet­tel kérem, legkésőbb 1892. évi február hó 15-éig czimemre (Kolozsvár,, görögtemplom-utcza 1 sz.), vagy Ajtai K. Albert nyomdájába küldeni. A postaköltség a begyült pénzösszegből levonható. Kolozsvártt, 1891. évi deczember hó 8-án. ^ E. Kovács Gyula. MULATSÁGOK. A szekszárdi rém. kath. kisdedévé és gyer- mekmenhelyet fentartó egyesület választmánya a városi nagyvendéglő termeiben az egyesület pénz­tára és a tervben levő népkonyha javára 1891. évi decembér hó 31-én táncestélyt rendez. — A rendező bizottság tagjai: Ágoston István elnök. Udvardy Sándor pénzlárnok. .Simontsits Elemér jegyző. Baráth Zoltán, Bokros Ádám, Dicenty Géza Dőry László, Ellmann Ödön, Hamza Géza, Hirling Ádám, Korbonits Dezső, Laky József,, dr. Leopold Kornél, Mayer Gyula, Módly Béla, Mol­nár János, Nagy István, Nits István, dr. Novák Sándor^ Oláh András, Papé Dénes, Pap Gyula, Pap József, Perlaky József, Rácz József, Schnei­der Gábor, Sörös József, dr. Spányi Leó, dr. Stei­ner Lajos, Stépán László, Szendrődy Dénes, dr. Tarcsay Gyula, Vargha Lajos. A táncot élőképek (tableaux vivants) és hangverseny előzi meg, melyekre vonatkozó műsor a belépti jegyekkel fog átadatni. Beléptidij személyenként 1 frt 50 kr. Karzatjegy 1 frt. Kezdete 9 órakor. Felülfize- tések a jótékony cél érdekében köszönettel fo­gadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. Meghívó. A »simontornyai önkéntes tűzoltó- egylet« saját pénztára javára 1892. január hó 10-én a nagyvendéglő termeiben zártkörű táncz- v i g a 1 m at rendez. Belépti-dij személyenként 50 krajezár. Kezdete 8 órakor. A jótékony czél iránti tekintetből, felülfizetések köszönettel fogad­tatnak és hirlapilag nyugtáz tatnak. ZENE. Uj kiadásban jelent meg az annyira elterjedt és közkedveltségü Rosenzweig Vilmos »Kammeier« Polka francaise. Ára 75 kr. Kapható Táborszky Nándor nemzeti zenemükereskedésében Buda­pesten Váczi-utcza 30-ik szám alatt. Tudomány, művészet. A Szinnyei József által az akadémia meg­bízásából kiadott »Magyar írók« czimü nagy munkának 11-ik füzete most jelent meg. Benne Csapó n é v e n tiz iró van megemlítve ; ezek közt megyénk egyik nagytudományu főáráról, Csapó Vilmos kamarásról a következőleg emlékezik meg: Csapó Vilmos ifj (tagyosi), cs. és kir. kamarás, id. Csapó Vilmos és nedeczei Nedeczky Hedvig fia, szül. 1843. máj. 19 Tenge- liczen Tolnamegyében; iskoláit Budapesten vé­gezte, mire 1760-ban Tolnavármegyénél mint jegyző működött és csakhamar liszt, főjegyző lett 1866-tól 1870-ig beutazta Európát. 1868-ban a kamarási méltóságot nyerte ; a képzőművészeti tár­sulat választmányának lett tagja. Jelenleg hitbizo­mányi birtokain Tengeliezen gazdálkodik. — Köl­teményeket, beszélyeket, úti rajzokat, művészeti czikkeket és tárczákat irt részint neve, részint Vilmos álnév alatt a »Fővárosi Lapokba« (1866: Róma villái és Sárköz népéről), Arany »Figye­lőjébe«, »P. Naplóba« (1866: Olaszországi visz- szaemlékezések. A Laokoon és az Utolsó vacsora), »Hazánk és a Külföldbe« (1867: Kirándulás Pom- pejibe), »Magyarország és a Nagyvilágba« (1867: A nápolyi Certosa.) — Munkái: 1. Vilmos nehány költeménye.. Pest, 1863. — 2. Rövid élet. Elbe­szélés. U. ott, 1864. (Vilmos névvel.) — Pályá­zatot hirdetett 1891-ben 40 aranynyal Garay Já­nos életrajzára, melyet dr. Ferenczy József irt meg. (Bpest, 1883.) Csapó példányok nagy részét a tolnamegyei iskolák számára kiosztotta. KÜLÖNFÉLÉK A női kéz. Egy franczia fiziológus a női ke­zeket tette tanulmányai tárgyává, s a következő eredményekre jött. Véleménye szerint legszebb kezük az ir leányoknak van; ellenben az a ngol nők kezei nagyon vastagok és húsosak. Az am e- r i k a i nők kesk’eny és hoszszú kezük által tűn­nek ki, ellentétben a n é m e t leányokkal, kiknek széles kézfejük és rövid ujjaik vannak. Ami a kezek szépségét illeti, az ir nők után következ­nek a lengyel nők. Indifferenseknek mondhatók az olasz, spanyol és franczia nők kezei, habár Francziaországban, Olaszországban szebb női kezek láthatók, mint Spanyolországban. A párisi és berlini nők sok időt szentelnek kezeik ápolásának, s ennek természetes követke­zése az, hogy e két világvárosban találhatók a relative legszebb kezek. C h i n á b a n régi köz­mondás: »minél előkelőbb a hölgy, annál hosz- szabbak a körmei«, is innét van, hogy a mennyei birodalomban a nőiesség rendkívül hosszú kör­mökben nyilvánul. Hogy a varrónőnek összeszur­kált ujjai, a szorgos háziasszonynak kemény és piros kezei vannak, tudvalévő; ép oly érthető hogy a szép, gyöngéd kacsók rendesen a tétlenség, vagy csupán a szellemi s nem a testi foglal­kozás következményei. * VEGYESEK. Az „Ország-Világ” karácsonyfája. Az »Ország- Világ« szerkesztője Benedek Elek, ki tavaly kará­csonykor száz lapszerkesztő arczképét és dolgo­zatát adta ki egy rendkívül díszes számban, az idén is kellemes meglepetésben részesítette olva­sóit. Az e héten megjelent ünnepi számban ugyanis a Petöfi-társaság tagjainak arczképét, azok dolgozatát s nevük aláírásának hasonmá­sát közli, ezenkívül több érdekes Petöfi-reliquiát, nevezetesen Petőfi leghitelesebb arczképét a Pe­töfi-társaság ereklyegyüjteményéböl, Petöfiné arcz­képét Roskovics rajzában, mely a színes borí­tékot díszíti, Petőfi egy költeményét (a költő kezeirása), Petöfiné nyilatkozatát, melyben kije­lenti az egyház előtt, hogy férje minden kétsé­get kizárólag meghalt. A Petöfi-társaságnak csak­nem minden tagjától van érdekesnél érdekesebb dolgozat: novella, tárcza, visszaemlékezés, köl­temény, aforizma stb., de e mellett a 40 crdalra terjedő számba a Petöfi-társaság tagjain kívül még több jeles iró adott dolgozatot. Képek te­kintetében is igen becses e szám. Mintegy tizenöt magyar művész festményének találjuk sike­rült másolatát, s műmellékletül Benczúr Gyula »XIV; Lajos és Dubarry grófnő« ez. bájos fest­ményének Kozmata által készített fénynyomatu másolata van esatolva, az Ország-Világ kétsze­res nagyságában. A rendkívül becses számot in­gyen kapják az újévkor belépő előfizetők, a kik ingyen kapják meg az ez évi hat mümellékletet is. Az »Ország-Világ« uj évtől kezdve állandóan díszes borítékban jelen meg, mindazonáltal két forinttal olcsóbb lesz az előfizetési ára, mint eddig volt, vagyis egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt, egy hóra 70 kr. Mint az e heti szám jelenti, uj évkor Beniczkyné Bajza Lenké­től kezdődik regény »Delila« czimmel és ugyan­akkor egy olasz regény is a népszerű olasz re- gényirónötől: Sedao Matildtól. Olvasóinknak me­legen ajánljuk a kitünően szerkesztett képes la­pot, melynek népszerűségét különösen emelik Székely Huszár heti tárczái is. IRODALOM. A Divat Szalont, melynek legutóbbi száma is rend- kivül díszes kiállításban és válogatott tartalommal jelent meg, ajánljuk olvasóink figyelmébe. Az egyetlen divatlap, mely úgy a főrangú, mint a középosztálybeli művelt hölgy minden igényének megfelel. Nemcsak divatképeiben, (két színezett is minden számhoz) mintáiban és magyarázataiban nyújt majdnem kétszer annyit, mint más hasonló irányú lapok, szépirodalmi része is oly terjedelmes, hogy teljesen pótól egy külön szépirodalmi lapot. Divatrésze leghívebb tökre az uralkodó divatnak, útmutató a jó Ízlés és taka­rékosság fontos kérdéseiben. Szerkesztője Fanghné Gvujtó Izabella. Szépirodalmi közleményeit a magyar irodalom első­rangú tehetségei írják a két teljes ivre terjedő szépirodalmi részbe, melynek szerkesztője Szabóné Nogáll Janka. A lap nyomdai kiállítása megfelel a belső értéknek, díszére válik a magyar könyvnyomtató iparnak. A Divat Szalon nemcsak legdíszesebb, legértékesebb női lapunk, hanem a legolcsóbb is. Ara egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre I frt 50 kr. Előfizetések a Divat-Szalon kiadóhivatalába Buda­pest, Gizellatér I. sz. czimezendők. — Mutatványszámokat kívánatra ingyen küld a kiadóhivatal. COGK^T-^CL Cognac Rouyer, Guillet & Co., nagy üveg . . 6.— » Salignaq & Co., 3 csillagos . . . 5.50 » » » 2 » 4.50 » » » 1 » . . 3.50 » Comandon, 2 » nagy üveg 4.— » Societe & Comandit, 3 cs. » » 4.— » »» » 2»» » 3.— » Fine Champagne a la vanille . . 2.20 » Droubois, 3 csillagos nagy üveg . . 2.20 » Exquisit, 3 » » » . . 1.80 » Gr. Keglevich-féle, 4 csillagos nagy 3.40 » » » 3 I » 2.40 » » » 2 » » 1.70 » Világosi, I-sö rendű, nagy üveg . 2.20 » . » Il-od » » » 1.90 » O magyar, nagy üveg » » . . 1.60 » » kis » . . . . . 1.— Továbbá legfinomabb Ananas és Jamaika nagyon finom zamatu Hafiz, a halhatatlan perzsa, költő, követke­zőleg határozá-.meg a női szépséget: Négy dolognak feketének kell lenni a nőnél: a hajnak, a szempillának, a szemcsillagoknak s a szemöldöknek ; négynek fehérnek: a kéznek, a szemtengerének, a fogaknak és a bőrnek; négy­nek vörösnek : az ajkaknak, a nyelvnek, az arcz­nak és a foghusnak ; négynek gömbölyűnek: a fejnek, az elökarnak, a lábikrának, a nyaknak; négynek hosszúnak: a deréknak, az újaknak, a karoknak és lábszáraknak; négynek széles: a hom­loknak, a mellnek, a csípőnek, a szemeknek; négy- í nek finomnak : a szemöldöknek, az orrnak, a bör- 1 nek és ajkaknak ; négynek kicsinynek : a füleknek, a kebelnek, a kezeknek és lábaknak. orosz és eliinai nagy választékban (650. 2—3.) angol és bécsi teas"ü.toa^c2.é3^L3relr. I<Za.p!k}.euó: , SALAMON TESTVEREK fűszer-, csemege-, bor-, cognac-, rum- és thea­If Arocl/odóophoii SZEKSZÁRDON, Gerenday-féle házban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom