Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1891-12-24 / 52. szám
III. évfolyam. 12. szám. Szekszárd, 1891. deczember 24. mumm. Szerkesztő-tulajdonos: Geiger Gyula, a kihez úgy a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, mint a hirdetési és eló'fizetési pénzek küldendők. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárd, Pándzsó-utcza 1022. Megjelenik minden hóban egyszer s állandó havi mellékletét képezi a „Szekszárd Vidékének", s ennek előfizetői ingyen kapják. Külön megrendelve egész évre 2 forint 50 k r a j c z á r. Hirdető czégeink szives figyelmébe. Ha a beküldő hirdetményét a „Tolnamegyei Hölgyek Lapjába#1 kívánja felvétetni, kérjük e körülményt különösen megjelölni. A divat- és női munkák- ruhák-, ékszer-pipere-czikkek, általában hölgy einkeférdeklő hirdetéseket lehetőleg itt fogjuk közölni. Hirdetési dijak : mint a főlapban. A legszentebb szeretet. (Ajánlva Rátkay Lászlóné ő nagyságának.) Az élet jótékony nemtöje a nö; ö teszi a külömben oly hideg, rideg földet meleggé, lakhatóvá. A nőtől elválhatatlan a szerétét; ez tartozik létének életelemeihez, mint a világosság, levegő és a viz. Egy nö szeretet nélkül czéltalan életet élne! Sőt azon hölgyek is, kik teljesen át vannak hatva egy gyakorlatias hivatásról, s kiknek törekvésük oda van irányozva, hogy egyenjogusitsák magokat a férfinemmel: egy női erény az, a melyről soha le nem fognak mondani, s ez a szeretet ! Bárminő állást vagy rangot is foglal eh a nő a házban vagy a nyilvánosságban, — a szeretet mindig életének vezérfonala. A leányok szeretik eszményeiket, nagy hölgyek a társadalmi állásukat, művésznők a művészetet, tanítónők a tanítványaikat, írónők a szellemi törekvést, házi asz- szonyok a munkát s szigorú kötelességteljesitést., feleségek a férjeiket és anyák mindenekfölött gyermekeiket. * * I Akármily nagy és nemes ezen érzelmek mindegyike, a legfönségesebb és legfelemelöbb valamennyi közt mégis az anyaszeretet! Voltak és vannak ugyan bölcsészek, kik ezen legszentebb szeretetet is itészeti kutaszszal vizsgálták, azt alkatrészeire szétboncolták, és fagyos megfontolás után azon meggyőződésre jutának, hogy a szeretet egy önzö érzelem ; de én azt merem álli- • tani, hogy ezen tudósok az anyaszeretetet teljes fönségében felismerni nem tudták vagy nem akarták. H« - * * Hogyan? Csak önzés lenne, midőn a fiatal anya reszkető ajkakkal és könnyek közt mosolygó szemekkel üdvözli először gyermekét? Önzés azon titokzatosan szent, természetes kötelék, mely az anyát a gyöngéd, gyámoltalan kis teremtéshez fűzi ? Önzés, hogyha az anya ébren és alva gyermekét hű gonddal őrzi, a gyöngéd testet éjjel s nappal ápolja, semmi áldozatot, semmi fáradságot nem kiméi, hogyha a gyermek java forog kérdésben? És ha a hűséges anya gyermekének beteg testét gyöngéd, odaadó tántoríthatatlan s ^végtelen szeretettel ápolva, fáradságteljes napokat, álmatlan éjszakákat, kenős órákat tölt nehéz harczban a halál angyalával: talán mindezeket teszi és szenvedi csupán csak önmagáért ? I * * • !.. • * , \. Alig van egy anya, ki felelni tudna, hogy miért szereti ennyire gyermekét! A szeretet az eszményi, égi szikra, melyet Isten ojtott a nö szivébe, hogy általa öt magát és az egész emberiséget megnémesitse. Az anya arra van kiszemelve és hivatva a gondviseléstől, hogy a legtisztább érzelmeket táplálja és ébreszsze! Az anya képviselője az örökkén fennálló, örökkén ifjudó emberi szeretetnek, mely egyedül képes kölcsönözni életünknek értékét! * * * Bármitől foszlja is meg a sors a nőt, — ha elveszi tőle a vagyont, barátjait, szülőket, sőt a hazát: csak gyermekei maradjanak, akkor vigasztalódik veszteségeiben. De ha a kegyetlen sors életük virágát, gyermekeit elviszi: akkor hasonlók egy leveleitől megfosztott fához, kitől a rideg őszi szellő megrabolta díszét, koronáját. * * * Igen, a gyermek foglalkoztatja a hűséges anya összes életét! Mig kicsinyek a gyermekek, testükért kell az anyának gondoskodnia, később szellemük és kedélyük fejlődéséért. Értelmének, félfogadásának minden legkisebb jele boldoggá teszi őt. Gyermekeivel átéli kis és nagy fájdalmait és gondjait, részt vesznek legélénkebben törekvéseikben és tanulmányaikban, örülnek sikereiken és az elismerést, melyet a gyermekek kivívnak maguknak, kétszeresen és háromszorosan érzi az anya. Ha boldogok a gyermekek, az anya is az, és fájdalmuk sehol sem talál hivebb visz- hangot, mint az anya szivében. — Legfőbb óhaja az, hogy még öregségében is gyermekeiben örvendhessen; mert élete egész tartalmát elveszítené, ha megszűnnie kellene az anyának gyermekeiről gondoskodni, őket szeretni! H« He * Azon anyák, kik méltók ezen névre, azáltal hogy kötelességüket teljesítették és szent hivatá- ‘ sukat helyesen felfogtak: bizonyára nem. érdemlik, hogy bölcsészek érzéseiket kétségbe vonják, vagy azok tisztaságát kigúnyolják. Hiszen az emberi erények legnemesbike, az anyai szeretet által megnemesittetik örökre ! Pesti Miksa. t-ájrczlaies: ö ID. Irta: Szarvas Mariska. Fáradt volt nagyon — alig bírt tovább menni! Megállt azútszélen s kutatva tekintett körül. Minden úgy volt mint csendes őszi délutánokon lenni szokott, mikor már közeledik az alkony. A levegő hűvös egy kicsit és érczes, de azért kellemes is, erősen fűszeres a renden heverő sarju illatától s az ezüst szinü zsályáktól melyek buján szétterülő csoportokban borítják el az árkok magasra hányt partjait. Hosszan futó gabona földek mindenütt, barnásba játszó tarlóikkal, melyek közölt tarka cso> portokban virul a kései vadvirág. . Megáll, egyenes tartással s körül néz, valamely fájdalmas, mindent bevádló tekintet ez, mely sötéten szítja be a közeli tárgyakat aztán kutatva kémleli a homályba vesző távolt. Úgy látszik, fák, virágok, völgyek, hegyek, mind, mind régi ösmerösei s a kis majorhát is ott az erdő szélén, sárgára mázolt épületeivel. Le emeli kalapját s a szél játszva sjmitja sötét fürtéit. ...........Régen nem járt itt, de azért felismer mindent azonnal. Ott a rét mindjárt a majorhát megett, melyet minden nyáron el szokott borítani a víz s meghordja zöldes iszappal, itt-ott nád s barna fejű buzogány nö ki a vizenyősnek maradt helyeken. Még mindég az a régi hajlós füzvess/o sor határolja szomorúan ringó keskeny leveleivel. Onnét jobbra esik a város. Széles tarka kavicsos út vezet oda a majorból, melyen könnyed gördüléssel szalad be nyári napokon a kocsi, árnyas terebélyes fák, sudár jegenyék váltakoznak az ut mentén; min-
