Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1891-12-24 / 52. szám
XI évfolyam. 1891. 52. szára.. Szekszárd. csütörtök deczember 24. A tolnamegyei gazdasági egyesület s a szekszárdi szőlészeti és kertészeti tanfolyam hivatalos közlönye. Előfizetési ár: Egész évre .......................6 frt. Fél évre .......................3 frt. Évne gyedre . . . 1 frt 50 kr. A lap szellemi részére vonatkozó közlemények, úgy a hirdetési és előfizetési pénzek a szerkesztőséghez küldendők. Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Pándzső-uxoza 1022. sz. Szarka-utcza 1290. sz. SZEKSZÁRDON. Hirdetési dijak: Három hasábos petit sor 15 kr. ugyanaz a nyilttérben 20 kr. Birósági árverési hirdetmények: 200 szóig bélyeggel együtt 3 frt 200—300-ig » »4 frt. 300—400-ig » » 5 frt. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: GYULA Kéziratok nem adatnak vissza. Helyettes szerkesztő: Dr. EODOSS7 GÉZA. Előfizetési felhívás az 1892-ik évre. A „Szekszárd Vidéke“ a jövő évben a XII. évfolyamba lép. Midőn, mint régi ismerős egész tisztelettel és bizalommal fordulunk régi előfizetőinkhez és a nagy közönséghez, kérve őket, hogy nagybecsű pártfogásukban továbbra is megtartani szíveskedjenek, — úgy másrészről mi is arra törekszünk, hogy úgy mint eddig, ezután is folyton a nagyközönség legkényesebb igényeit és jogosult érdekeit szem előtt tartva, haladunk a sajtó nemes ösvényért*; s minden társadalmi, közügyi és egyébb fontos érdekeket, higgadt tárgyilagossággal közlünk. Munkatársaink gárdája elég garan- czia, hogy kitűzött nemes feladatunknak minél jobban megfelelhessünk. Ezekután újólag kérjük régi előfizetőinket, lapunk olvasóit, barátjait és a nagyközönséget, miszerint jóakaratu támogatásában az újévben bennünket hasonlóan mint a múltban továbbra is megtartani szíveskedjenek. Előfizetési ára: egész évre . ... 6 frt — fél évre , .... 3 frt — negyed évre ... 1 frt 50 kr. egy hóra .... 50 kr. egyes szám ára . 12 kr. Az előfizetési pénzeket legczélszerübb pósta-utalványon Szekszárdra, a »Szekszárd Vidéke« kiadóhivatalához beküldeni. Tisztelettel: A „SZEKSZÁRD VIDÉKE'1 szerkesztősége és kiadóhivatala. A nagy ünnepen. Karácsony van. A szeretet ünnepe ez, melyen Isten egyszülött fiát küldte az égből le, hogy föláldozza magát az emberiségért. A kereszténység legnagyobb, a családi boldogság csendes megszentelt ünnepe ez. Örömárban úszik az emberiség, mert a legdrágább ajándéknak lett részese. Dicsőség a magasságbeli Istennek, és a földön békesség a jóakaratú embereknek. Megváltás! Mit jelent e fenséges szó? A bűn járma alóli felszabadulásunkat, Istennel való kiengesztelésünket. A vágy, mi ulán az emberiség oly soká csengett, — az Üdvözítő eljövetelevei beteljesült; mert ha Isten az emberi szív hő vágyát ki akarta elégíteni, meg kellett mutatnia az Ő szent fiában arczulatát. És az em-beriség szinről-szinre szemlélte arczulata isteni szépségét, és láttára érezte, mint enyészik el a rettegés, és születik meg a szeretet; mert az emberiség trónjáról .lebukva, megfogyatkozvamyomorultan — nem lehetett el Isten nélküfpés leborulva sokáig esengett érte. Sokáig várakozott^ — de eljött. — Az emberiség fohászai utat értek egy eszményileg tiszta szűz szivébe, "kiben a szeretetet meghaladó szeretet lobogott Isten felé, s ott oly erőt nyertek, mely meginditá az eget. Az emberiség eme Szüze, eme lánya által vonzá Istent a földje, és általa valósult meg a látnok szava:. asszonytól fog születni az emberi nem boldogitbja. És Tsten szeretett béntfünket, a szeretet pedig nagy dolgokat művel ..Szeretetből és. szeretettel teremtette az embert. Saját kezével alkotta azt és ékesit#-fel a természet és a kegyelem minden adonffönyával; de ez mind nem vala elég! egyetlen fiát küldé, hogy az eredendő bűn miatt az Istenséget az emberiséggel kietfi-éüztelje. Ezen véghetetlen szeretetben kell keresnünk a megtestesülés titkának végokát. A puszta, bukott föld nem tudott élni Isten nélkül, fájó égedelemmel vágyva utána vonzotta le, hogy úgy mondjak — teremtette az Ember-Istent. A gyöngéden, irgalommal föld felé hajló ég, — a szeretet sugalmáből teremtette az Isten-embert. Benne és általa a távolság által elválasztott ég és föld találkoztak és összeölelkeztek, — ölelik és szeretik egymást végtelenül. A megtestesülés óta az emberek is jobban szerelik Istent. Imádatuk, dicséretük, há- lájok, szeretelök már nem tapad a földre tehetetlenül, hanem Jézusban mintegy erőt és végtelen szárnyalást nyernek. Hasonlókép, a megtestesülés óta Isten is szereti az embert végtelenül. Jézus Krisztusért, a vele közlőit szépségért szereli Isten az embert jóságból és irgalomból. A megtestesülés óta az égben végtelen szeretet uralkodik a föld iránt. És a földön végtelen szeretet az ég iránt. És e két szép és végtelen szeretetnek oka és okozata: Jézus az isteni Megváltó. Ama szeretet virága Ő, melylyel Isten ember iránt, és az ember Isten iránt viseltetik. — Oh gyönyörű keresztény titok! Az ember különösnek találhatja, ha felületesen szemléli csak; de ha rejtett mélyében tanulmányozzuk, ha látjuk mily természetesen fejlődik ki az, az ember és Isten szivéből, hogy egyiket fölemeljék a másik magaslatára, s egyesítsék mind a kettőt: kö- nyek szöknek szemeinkbe és szavunk imádatban hal el. Ezért marad a kereszténység vallása az emberi nem örök vallása. * Drága üdvözítőnk! ki végtelen szerete- tedből ott hagyád mennyei csillag trónusodat és lejövéi a földre, hogy magad önfeláldozásával boldogítsa az összes emberiséget és megnyisd számára az örök-élet ajtail! Az Üdvözítő ünnepe ez, és az összes emberiség nagy ünnepe! Békét hozott e földre! És az emberiség mégis — fejedelemtől kezdve le az utolsó kunyhóig — folytonos harezot ví egymással. Szeretetre tanította az emberiséget, és mégis folytonos torzsalkodásból élnek azok. Boruljunk le a mai szent' a mai nagy ünnepen Betlehem jászolánál és imádkozzunk, hogy a kis Jézus ragyogtasga be isteni fényével az emberek otthonát, és tanítson meg bennünket úgy szeretni, ahogy minket isteni jóságával Ő szeretett. ~ TJj hely égj egy ele. A pénzügyministe- rium a kövelkezö hirdetményt tette kpzzé: »Figyelmeztetik a közönség, hogy a régibb kiadása (rózsaszínű) bélyegjegyek csak fqiyíL »évi december hó végéig használhatók, és' hogy 1892. évijanuár 1-töl kezdödőleg, eme használaton kívül helyezett bélyegjegyeknek használata a törvényes bélyegkötelezettség nem teljesítésével fog egyenlőnek tekintetni. ~ A jövő évi választások tárgyában Szapáry Gyula gróf ministerelnök, mint belügy- minister, körrendeletét intézett az összes főispánokhoz, hogy az 1892. évre szóló végérvényes választói névjegyzéket e hó 31-ig mulhallanul terjeszszék föl. Levél a szerkesztőhöz. Tekintetes szerkesztő úr! Becses lapjának 49-ik számában megjelent vezérczikkre vonatkozólag csak nehány szót kívánok válaszolni s tisztelettel kérem ennek közlését. Czikkemben egy szóval sem tettem ezélzást arra, hogy a közigazgatási hatóság az egyházak ügyeinek igazgatásába, kormányzásába beavatkozni kívánna; sőt ellenkezőleg, épen azt kívántam feltüntetni, hogy mennyire káros hatású az egyház-községek elöljáróságának azon, hogy erősebb kifejezéssel ne éljek, — gyönge eljárása, melynek rendszerinli következménye, hogy a felekezeti járandóságok behajtását a közigazgatási hatóságnál szorgalmazzák. Ha czikkiró ezt olvassa ki soraimból, pedig elég világosan benne van, akkor aligha fáradott volna czikkének megírásával, melyből én nem az autonómia védelmét, hanem a szomorú valóság legyezgetését olvasom. Ha elméletben megengedhetném is, hogy helyes azon állítása, miszerint a közig, hatóságok nem kötelesek s nem jogosítottak az egyházi köztartozásokat behajtani, — a gyakorlatban ennek helyt nem adhatok, sőt ellenkezőleg azt állito.n, hogy igenis kötelesek és jogosítottak. — Azt hiszem elég ennek bebizonyítására, ha hivatkozom a gyakorlati életre, a melyben naponkint tapasztaljuk, hogy a lelkészek és tanítók fizetéseinek közigazgatási utón való behajtását a felsőbb hatóságok mily szigorú felelősség terhe alatt rendelik
