Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1891-12-10 / 50. szám

Szekszárd *V 1 d é k e. rössel összejővén, elhatároztuk, hogy a Népszín­házba megyünk. Ott már nem kaphattunk egymás mellett üléseket, anynyira el voltak már kapva, és így készültünk kissé- boszúsan resignálva a színházba. Midőn a Népszínház igazgatója meglátta az egyik ismerősömet, (egy ünnepelt népdrámaköltőt), s értesülve balsorsunktól, nagy szívességgel felajálta neki a legjobb földszinti páholyt. így tehát egész váratlanul se corrigea la fortune és urasan ültünk páholyunkban, a mely böl szemügyre vehettük a nagy közönséget. * * * Már' az első felvonás nagyhatású volt;. a szegény szerencsétlen szerelmesek sorsa senkit hidegen nem hagyott. A többi jelenetek csak fo­kozták a hatást, és a temetői jelenetnél sírásra fakadt az egész ház. * * * Ekkor azt véleményezte a költő barátom, hogy mégis csodálatosnak tartja, hogy ezen idegen termék így dacol az idő vas fogával és ennyi évig tudja magát fenntartani. Mire a másik ismerő­söm, egy fölötte intelligens f ö 1 d m i v e s ember szószerint igy nyilatkozott: »Én, mint egyszerű ember igen indokoltnak és természetesnek talá­lom, hogy a nép ennyire szereti ezen színmüvet. A költő, ki ezt irta, igen kitűnő ismerője lehetett a népnek. Minden egyes alak, minden egyes je­lenet híven van véve a népből. így beszél a nép, igy gondolkodik a nép. És mert a néptől jön, azért is hat a népre.« * * * Ez volt ezen egyszerű földmivesnek kriti­kája, és mondhatom, szivem nevetett örömében, midőn a költő teljesen igazat adott neki. Tolna megye pedig igazán büszke lehet, hogy ily intel­ligens földmives polgárai vannak, kik színdarab­ról is önálló véleményt képesek nyilvánítani! Pesti Miksa. T A N Ü G Y. A dunaszentgyörgyi ev. ref. népiskolánál meg­üresedett segédtanítói állásra pályázat van hirdetve. Fizetése havi 18 frt, lakás és teljes ellátás. Az állo­más azonnal elfoglalandó. A néptanítók fizetésének rendezése. A köz- oktatásügyi minister közvetlenül a képviselőháznak újra egybegyülése után törvényjavaslatot fog benyúj­tani a népiskolai tanítók fizetésének szabályozása tárgyában. E javaslat alapintézkedése az, hogy min­den népiskolai tanító számára biztositassék legalább is háromszáz forintnyi fizetési minimum. Minthogy pedig ez idő szerint az országban — majdnem ki­zárólag felekezeti iskoláknál — 5260 oly tanitó van, kinek fizetése nem éri fel a 300 frtot, fizetéseik a szóban forgó összeg erejéig állami hozzájárulás segítségével fognak kiegészittení. E hozzájárulások az államkincstárt évi 603.000 forintnyi összeggel fogják megterhelni. Egyúttal életbe fog léptetni a néptanítókra nézve is a kárpótlékok rendszere oly módon, hogy a korpótlékok a nyugdíjazásnál is tekintetbe fognak vétetni. E korpótlékok már az uj törvény életbelépte utáni ötödik évben 200.000 fo­rintot meghaladó további állami hozzájárulást fognak igényelni. A locomobil- és cséplőgépkezelők tanfolyama melyet az állami ipariskolánál a kereskedelemügyi m. kir. ministerim rendez, január hó 2-án nyílik meg, s márczius hó végéig tart. E tanfolya­mon a gőzmozgony (locomobil és a különböző cséplőgépek) szerkezete és kezelése fog taníttatni. Tanulókul felvétetnek a 18. életévőket betöl­tött, írni és olvasni tudó önálló lakatosok, kovácsok s a különböző gépgyárak főbb munkásai, továbbá gazdatisztek, birtokosok, géptulajdonosok. A belé­pők erkölcsi bizonyítványt tartoznak előmutatni, a nem önálló munkások ezenkívül — ha munkában állanak — a munkaadótól kiállítandó munkabizo- nyitványt-, ha nem állanak munkában : munkaköny­vüket tartoznak benynjtani. A tandíj 5 frt amit előzetesen a beiratkozás alkalmával kell lefizetni. A beiratások f. évi deczember 15-től január 2-ig tartatnak az intézett helyiségében (Budapesten, VIII. kerület," Népszinház-utcza 8. sz.) — Vidékiek a tandíj beküldése mellett levélben is beiratkozhat­nak. A vidékről jövő tanulóknak csak január 2-án kell személyesen, megjelenniök az intézetben. Kocsola r. k. magyar-német tannyelvű nép­iskolájához egy okleveles segédtanító kerestetik. Fizetése: teljes ellátás, lakás és havi 15 fi‘t. CSARNOK. Árnyoldalak. — Elbeszélés. — Irta: Göttinger Ilona. (Folyt, és vége.) — Épen, kiáltá fennhangon Goromby — hiszen azért jövünk mi Bpestre hogy itt minden féle embereket össze szedjünk. A mai világban örülünk ha magunk megélhetünk; kolonczra nincs szükségünk! — Ezzel magamra hagytak, és én zokogva siettem el az emberek előtt kik ezen gyengéd szavak fültanúi valának. — Ez Gorombyéktól goromba tett volt. De többi barátaitok ? — Mind igy gondolkoznak, arról biztosít­hatlak. Midőn élvezetet, és nyílt házat találtak nálunk, már akkor is ellenségeink voltak, mert irigyelték helyzetüket, szinaranynak véve a hamis fényt mely liderczként tűnt tova. — No azért ne csüggedj édes Izám, a szo­morú tapasztalataidból merített tanúlság most szerencsédet közvetítheti. Belátva, hogy idegen se­gélyre nem számíthatsz önakaratod erösbül, hozzá erőt a jellemtől fogsz kölcsönözni. — Kinél pedig az erős akarat a szorgalommal párosúl, az ön­maga vetheti meg jövőjének alapját. — Hogyan, e szerint még én is várhatnék egy jobb, egy boldogabb jövőt?! — Nézz körül Iza, és akkor lehetségesnek gondolod-e, hogy a természet mely mindent a remény szép zöld színével ékit, csak a te szegény szived hervadt reményeit ne ébresztené fel egy uj vidám tavaszra. — Szólj tehát mit tegyek. Oh vezess, én bárhová követlek ! — Mindenékelött sietve keresd fel beteg anyádat, és végezd kitartással gyermeki köteles­ségedet. * * * Egy óra múlva már útban valék a Lipót- mezö felé. A társaskocsiban a szerencsés véletlen egy ismerős orvossal hozott össze a tébolydában kivel utazásom czélját közölve röviden beszéltem el a velem vitt képre vonatkozó történetet, kérve egyszersmind közbenjárását mely által késedelem- nélkiil juthassak a beteghez. Az orvos érdekkel halgatta beszédemet, ha­nem még ahhoz is kevés reményt nyújtok, hogy Latényit életben találjam. Noha a bárónak — kiért nagybátyja fize­tett és ki az intézetben minden lehető kényelem • mel el volt látva — utolsó időkben mindennap lehetett várni bekövetnező halálát, de betegségé­nek az nap reggeli fordulata után már csak órákra lehete számítani életét. Gondolható ezen'tudattal mily hosszú volt nekem az út, és mily nagy volt örömem midőn az intézet folyosóján egy ápolótól értesültünk, hogy a szegény beteg még él. Ágyához lépve rémülten döbbentem vissza. Ez legyen hát Latényi. Ebben a megöszült aggas­tyánban ismerjem én fel a szép Jenöt! Kezemet homlokára téve többször szólitám nevén, még végre felnyitá kifejezésnélküli szemeit, majd zavart mondatokat susogva vissza esett ér­zéketlen tompúlt állapotába. — Latényi báró, mondá most az orvos kö­zelebb lépve — itt egy képet hoztak a melyért ön 50,000 forintot fizetett. — Ezen szavakra a szerencsétlen fejét emelve, erősen szegzé reám tekintetét, és midőn egy perezre ébredő szelleme felismertetett vele, kezét nyújtva felém a fájdalomtól reszkető hangon kérdé: Valóban megtudtam Lilimért a kívánt ösz- szeget fizetni ? — Az orvos ur tanúm, hogy az 50,000 fo­rintot hiány nélkül felvettem, mondám megszorítva a hideg verejtékkel borított kezet. — Köszönöm, sohajtá alig halhatólag; és most midőn eléje tartám az arczképet, sápadt halovány arcza a boldogság fényét lükrözé. Azu­tán ajkához ragadva keblére szoritá a képet el­haló hangon rebegve: Most végre ényim vagy egyetlen Lilikéin, és még élek senki sem szakíthat el szivemtől. Csak hogy ez az élet már igen kevés ideig tartott. Egy pár érthetlen szó után mely.hörgésbe ment át egy-két keserves mély fohásszal a beteg vissza hanyatlott vánkosára, és megszűnt szen­vedni. — Oh miért hoztam ezt a képet, zokogám — gyengéden nyovma le Latényi megtört sötét sze­meit — most ez utolsó felizgatással megtöltem öt. — Megmenté, viszonzá az orvos tompa han­gon. Hanem most midőn távozik, tévé hozzá meghatottan — vigye ismét magával e kedves képet; mert Lilikének nincs helye az élőhalottak között. IRODALOM. Széchényi emlékezete éj ez akadémia. A m, tudo­mányos akadémia méltóképen megakarja ünnepelni meg­alapítója emlékezetét. A századik évről ugyan elkésett, de jóvá teszi mulasztását azáltal, hogy ezentúl minden esztendőben ^Széchenyi István születése napjának évfor­dulóján ünnepélyes közgyűlést tart, melynek neve »Szé- ehényi ünnep« lesz. Ezeken az üléseken az osztályok be fognak számolni irodalmi és tudományos működésükről. Azonkivül 2000 frtos pályadíjat tűzött ki Széchényi Ist­ván gróf beható életrajzára. A pályázat lejár 1896. Szept. 1-én. * „Tréfás számtani feladványok gyűjteménye“ szimen egy rendkivül hasznos és: mulattató, díszes kiállítású könyv hagyta el a sajtót. A karácsonyi • és újévi ajándé­kozásra szánt könyvet Kökösi Orbók Mór irta s nála'ren­delhető meg Pozsonyban. Ára 50 kr. A könyv hasznos voltát bizonyítja az a körülmény is, hogy négy-év alatt négy kiadást ért meg. Nemcsak az ifjak, hanem más korbeliek is nagy mulatságot szerezhetnek maguknak e könyvvel, a mely a mulattatáson kívül az által válik hasznossá, hogy komoly alapja is van. A tréfás alakban fölvetett számtani feladványok magyarázata, megfejtése gyakran komoly számtani műveletekkel van összekötve. Az ifjúság szereti az ilyen tréfás feladványokat, magá­nyosan, vagy társaságokban elmulat rajta s a megfej­tésnél élesíti elméjét. A példák a legegyszerűbbtől a leg­komplikáltabbig váltakoznak ; nehány zofizmát is találunk közöttük; igy a Zeno-félét. Amazok könnyebb megfejtése kedvet ád ezekhez s a kíváncsiság lassankint belemélyed a felsőbb számtani műveletekbe is. A példák néha egész történetek, néha kellemesen perdülő versekben hangza­nak. A szerző általánosan ismert jeles tanférfiu lévén, a paedagogiai szempontokat mindig szem előtt tartotta. Azt lehet mondani, hogy a könyvecske a számtan népszerű­sítésének kitünően megirott segédkönyve. A tanárok és a tanítók is nagy sikerrel használhatják tanításaik köz­ben. Ifjaknak és más korbelieknek is melegen ajánljuk e könyvet. Ugyancsak Orbók Mór szerzőnél rendelhető meg a „Tréfás rajz- és mértani feladványok gyűjteménye“ is. Ára 50 kr.- * Alig jelent meg naptár,, melynek szerkesztésére oly kiváló gondot fordítottak volna, mint a Képes Csa­ládi Lapok 1892. évre szóló naptárára. Birtokunk­ban lévén e naptár egy példánya, alkalmunk volt meg­győződést szerezni arról, hogy e.naptár a várakozásoknak megfelelt. Szépirodalmi részét Tolnai Lajos, Dalmady Győző, Gróf Zichy Géza, Rudnyánszky Gyula, Beniczky- Bajza Lenke és több más jeles iró és írónő müvei gazda­gítják. Mulattató apróságai között megtaláljuk mindazon szerelmi bohóságokat, melyek a »Képes Családi Lapok« zöld boritékának tulajdonképeni tárgyát képezik. »Gaz­dasági és kertészeti részek« rovatai főleg a vidéki házi­asszonyokat érdeklik, amennyiben e rovatok felkarolják a gazdaság és kertészet mindazon ágait, melyek a vidéki háziasszonyra szinte elkerülhetlennek tűnnek fel. Orvosi tanácsadó czimen »a nők élet rendjéről« szóló czikk bir nagy fontossággal mely után a minden nőnek szük­séges háztartási könyvvitel czimü rovat következik. »Az év története és a legújabb hivatalos czimtár zárják be e dústartalmu és igen csinos kiállítású naptárt. meTy minden könyvkereskedésben 60 krajezárért kapható. Ez alkalommal a »Képes Családi Lapok»

Next

/
Oldalképek
Tartalom