Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1891-11-26 / 48. szám

XI. évfolyam. 1891.-43. szára. Szekszárd, csütörtök november 26. törvényhatósági, tanügyi és közgazdasági érdekeit képviselő társadalmi és szépirodalmi lap. A tolnamegyei gazdasági egyesület s a szekszárdi szőlészeti és kertészeti tanfolyam hivatalos közlönye. Előfizetési ár: Egész évre ........................6 frt. Fé l évre ........................3 frt. Év negyedre . . . 1 frt 50 kr. 1 A lap szellemi részére vonatkozó köz­lemények, úgy a hirdetési és előfizetési pénzek a szerkesztőséghez küldendők. Megjelelik minden csütörtökön­Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Pándzsó-ucoza 1022. sz. Szarka-utoza 1290. sz. SZEKSZÁRDON. Hirdetési dijak: Három hasábos petit sor 15 kr. ugyanaz a nyilttérben 20 kr. Bírósági árverési hirdetmények: 200 szóig bélyeggel együtt 3 frt 200—300-ig » » 4 frt. 300—400-ig > » 5 frt, Felelős szerkesztő és laptulajdonos: GEIGEB GtYTJLA. Kéziratok nem adatnak vissza. Helyettes szerkesztő: D r. EODOSS7 GÉZA. A szekszárdi casino SO éves jubileuma. (November 22.) Ünnepi szóra kondult meg az ércznyelvü harang. Hirdette a szekszárdi casinó 50 éves jubileumát, melyet méltó diszszel, fényes ünnepséggel, a baráti szeretet melegével ült meg. Régi idők! Ezelőtt 50 évvel 1841. no­vember 23-án alapították meg dicső elődeink a szekszárdi hírneves casinót, mely annyi kedves történelmi emléket varázsolt vissza tiszta, szenytélén múltjából a mai napon. Az alapítók közül, kik heten voltak, ma csak egy él; magyarország hírneves fia, Tolna­megye büszkesége, a Perczel család nestora: bonyhádi Perczel Mór t-jhornok, ki-egy., lelkes, hazafias sorokkal üdvözölte a casinót 50 éves jubileumán. Azt a nagyon sok történelmi emléket, melyhez a casinó működése nagyon szoros kapcsokkal fűződik, fény és méltóság sugá­rozza be. A vész viharában, az öröm mele­gében, a békében ép úgy, mint az ádáz harczokban, rendületlenül, férfiasán, becsü­lettel állta meg mindenha helyét, és szeny- telenül őrizte meg nevét, hazafiúi becsületét. A történelem könyvében méltó helyet foglalt el a mi casinónk. A modern állami és társadalmi élet, a megváltozott életviszo­nyok közt, mindenkor a barátság, a szeretet, a testvériség, a hazaszeretet oszlopos tanyája volt. Az absolut korszak alatt itt búsullak, az alkotmány visszaállítása hajnalán itt ör­vendettek. A nemes, kulturális és egyéb hazafias tények innen nyertek tápot, lelke­sedést, kivitelt. Vezérférfiai mindenkor kipró­bált hazafiak, a baráti érzelmek fáklyavivői voltak; tagjai: testvérek, barátok és rokonok egy személyben. A múltban úgy, mint a jelenben, benne összpontosult minden! És e kis sereg, 50 év alatt, lelkesedésével, igaz hamisítatlan hazafiságával, nagyon sok kul­turális érdeket mozdított elő. A diszgyülés. Vasárnap a délelőtti órákban uj nemzetiszinü tricolor lengett a casinó épületén, jelezvén, hogy a casinónak ma nagy ünnepe van. Délelőtt 11 órakor a vármegyeháza díszes nagytermében vette kezdetét az ünnepség. Fördös Vilmos, a casinó elnöke nyitotta meg az ülést, üdvözölte a megjelenteket, ecsetelvén röviden az ünnepség mai jelentőségét, fölkérte Totth Ödön választmányi tagot, miszerint olvassa fel a szek­szárdi casinó 50 éves jubileumát. Totth Ödön lelkeá bevezetéssel kezdte meg felolvasását; gazdag költői hasonlatokkal ecsetelte a barátság, a társulás* a szeretet symbolumait. Majd reá tért a casinó alapítására; elősorolta az alapítók neveit kik közötl voltak: Perczel Mór, Fejős János, Antal János, Stann Ferencz, Szépauer János stb. Megemlékezett azok működéséről s a hála hangján szólt azoknak a dicső elődöknek tetteiről. Midőn azonban az ötvenes és hatvanas évek szomorú, napjaiban a casinó sokszor a vál­ságnak volt kitéve a felülről jövő önkény foly­tán, majd rövid időre bár, de feloszlatott, szóval a nyilvános összejövetel is betiltatott — ezen a felolvasó szónok átsiklott, s a feledés fátyolát borilotta reá. A mindvégig érdekes felolvasást a hallgató­ság férfi és női tagjai -rc^egnagyobb figyelemmel és érdeklődéssel hallgattak végig, s a felolvasás végeztével a szónokot lelkes éljenekkel tüntették ki, és sokan gratuláltak neki. Simontsits Béla alispán lelkes indítványára pedig a díszközgyűlés egyhangúlag elhatározta, miszerint Totth Ödön választmányi tag ritka élvezetet nyújtó felolvasása szóról-szóra az egyleti jegyzőkönyvbe vétessék föl. Ezekután Fördös Vilmos egyleti elnök meg­köszönte a hallgatóság szives érdeklődését és megjelenését, a díszközgyűlést berekesztette. A társasvacsora. Ugyanaznap este a casinó emeleti helyisé­geiben folyt le a minden iziben sikerült társas­vacsora. Pont 8 órakor a megyei huszárok hozták föl a párolgó étkeket s nyomban Garai Ferkó bandája rákezdte a szebbnél szebb nótákat. A második fogásnál felállott Fördös Vilmos a casinó elnöke, s a barátságfüzte lelkes beszé­dével éltette a casinót, annak összes tagjait. Totth Ödön, a nála megszokott kedves beszédével Fördös Vilmost éltette. Vargha Lajos casinói igazgató Totth Ödönért ürítette poharát. Dr. Leopold Kornél Borzsákra; Borzsák Endre humoros felköszönlöt mondott Péchy József tolnai prépostra és Sárközy Kázmér fehérmegyei várkapitányra. Péchy József a lelkes casinói tagokra emelte fel poharát. Sár­közy Kázmér pedig, ki Székesfehérvárra tette át lakását, eljött a mai napra, hogy ünnepélyesen búcsúzzék el a szekszárdi casinótól. Tóth Károly az egyik volt casinói elnököt Boda Vilmost éltette lelkes beszédében. Mikó György a szekszárdi tan­férfiakra emelte poharát. Dr. Spányi Leó Dr. Steiner Lajos buzgó választmányi tagot éltette. A társasvacsora végeztével szép meglepetésben részesült a casinó. A szekszárdi hírneves dalárda, hosszú éveken keresztül, most újra hallatta szép dalait, melyet a hallgatóság igazi áhítattal hallga­tott ; s a dalok végeztével frenetikus tapsokkal tüntette ki a romjaiból föléledt dalárdát. Ezután pohárcsengés, vig dalolás, cigányzene melleit mu­lattak sokáig a casinó 50 éves jubileumán. Ezzel a casinó méltó fénynyel és ke­gyelettel ülte meg a nagy napot, mely a ca­sinó történetében fényes emléknap gyanánt lesz megörökítve. Itt megjegyezzük még, hogy a szekszárdi casinó volt az, mely a város halhatatlan nagy költője iránt érzett kegyeletétől indittatva, egy nagy mozgalmat indított meg: Garay János költőnek szobrot emelni. Rövid idő múlva a megvalósulás stádiumába lép, s a költőnek — Szekszárdra hozott dicső­séget — ezzel fogja meghálálni. A jubileum alkalmából üdvözlő távira­tot küldtek: Perczel Mór tábornok Bonyhád- ról, Ráttkay László a dunaföldvári casinó nevében, Ernst Ödön a gyönki casinó meg­bízásából és Leitesdorfer Aurél távollévő ca­sinói tag Kaposvárról. H* Kisérje a szekszárdi casinót továbbra is az isten áldása s működése legyen üdvös a hazának, a társadalomnak, a polgárságnak. A szeretet őrző angyala ápolja ezután is a barátság, egyetértés és egyenlőség nemes triá­szát s a történelem fényes lapjain legyen neve ............emlékezetes! ~ U j képesítéshez kötött iparágak. A kereskedelmi miniszter a takács, fazekas, szita- és rosta-készitö ipart a képesítés igazolásához kötött mesterségek közé sorolta, vagyis elrendelte, hogy az ipartörvénynek a képesítés igazolására vonatkozó rendelkezései a takács, a fazekas, to­vábbá a szila- és rostakészitö iparágakra is mindenben alkalmaztassanak, mivel ez iparágak kézműves természetüknél fogva rendszerint csak hosszabb gyakorlás utján sajátilhatók el. ~ A végeladások. Újabb időben az ipa­rosok és kereskedők részéröl számos a panasz, hogy végeladások, árverések s más tömeges el­adások, a törvény korlátozó intézkedése daczára, ez idő szerint is fölötte nagy számban fordulnak elő. Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter fel­hívja tehát a hatóságokat, hogy oly esetekben, mikor a fenforgó körülmények mérlegelésénél arra a meggyőződésre jut hogy a végeladás, vagy árverés bármily visszaélésre vezethetne, vagy csak ürügyül szolgálna, hogy egyes czégek a közönség ámítására alkalmas módon bocsássák áruikat forgalomba az iparosok és kereskedők károsítására, módjában áll az engedély megta­gadása állal a visszaéléseknek elejét venni. HZ Népfelkelés és biztositó-intézetek. A népfelkelési kötelezettség behozatala monar­chiánk biztosítási ügyében is beható változtatá­sokat telt szükségessé. A népfölkelési törvény, mely a védkötelezettséget a legszélesebb alapon

Next

/
Oldalképek
Tartalom