Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1891-11-19 / 47. szám
á Azok 50Vo-ja kik a népkonyha jótékonyságát igénybe fogják venni, egykor napszámosok, cselédek, szolgák, urodalmi vagy gazdasági cselédek voltak, kiknek szolgálatait számos éveken át vette igénybe a mezőgazdaság, szőllőmivelés és földmivelés. De mivel elöregedtek, vagy kikoptak, másokkal lettek helyettesítve; — a tél elöl a városokban keresnek menedéket. Egyrészről erre hivatkozva, a siker biztos reményével lehet élelmiszerekért az uradalmakhoz és bérlőkhöz fordulni. Akit felhívnak rá, ki nem adna a népkonyha számára fát, burgonyát, babot, lisztet, pár mustra birkát, zsirt s több effélét — hiszen mi a mezőgazdaság és szőlőmivelés el- nyomorodott munkásait akarjuk eltartani! . Ez volna i népkonyha alapja; 1 a készpénz-adományokat pedig a helyiség bérletére, a be nem folyt szükségesek födözésére lehetne fordítani. A népkonyha az élelemnek legalább felét ingyen adná a legszegényebbeknek, mert hiszen maga is ingyen kapná az élelmi szerek legnagyobb részét; a másik felét megfizettetné nagyon olcsó pénzzel, hogy továbbra is fennállhasson. Mi volna az a nőegylet modern angyalainak kegyadományaihoz képest, ha a téli 3—Í hónapban naponként pár száz ember ehetnék meleg levest és tápláló ételt s a népkonyhán a szurdokokból, szőlőhegyekből és egyéb távolabbi helyekről bejáró szegény iskolás gyermekek ehetnének meleg ételt és meleg helyet találnának. Itt a végső ideje, hogy megcsináljuk a népkonyhát .... Hiszen nem lehetetlen az! mert más városokban megcsinálták s olt év- ről-évre prosperál és enyhíti, sőt megszünteti a nyomort! A mozgalom széles körben megindult; városunk szine-java, intelligencziája ép ugv, mint az előkelő polgárság a legmelegebben támogatja az ügyet, miáltal sikerül a minden iziben szükséges népkonyha felállítása rövid idő alatt. azonban a belül levő sűrített levegő nyomása zárva tartott. A bemenetel a következőképen történt: az R-ben belül levő munkás mindenekelőtt becsukta a cső végén levő szelepajtót, miáltal a caisson léglartalraát hermetikusan elzárta az R. légtartalmától; mindazonáltal egymás utón vezetett cső segélyével gondoskodva van arról, hogy a caissonba folyton sűrített levegő hatoljon be. — A szelepajló bezárása után az illető, R-ben levő munkás kinyitott egy mondjuk »a« csapot, melyen keresztül az R-ben levő sürü levegő a szabad levegőre tódult, miáltal megszűnt belülről a nyomás, az ajtó kinyílt s mi beléphettünk az R-be; hol a munkások számára megfelelő állás van készítve. — Belül lévén valamennyien az ajtót becsukták és egy »b« csapot nyitottak ki, melyen keresztül sűrített levegő tódult be erős sistergéssel a R.-be, fájdalmas nyomást gyakorolva kívülről dobhártyáinkra ; e. külső erős nyomást önmagunk felfújása által iparkodtunk belülről ellensúlyozni, a mi a fül dobüregével közlekedő Eustach-féle csövön keresztül sikerült is, minek következtében a fájdalom csökkent. — A sűrített levegő folytonos belódulása által a légnyomás az R.-ben I egyenlővé vált a caissonban és a csőszerkezetben I levő légnyomással; minek következménye lett hogy az elválasztó szelepajtó, melyet eddig az alsó légnyomás lecsukva tartott, önmagától kinyílt; mi . pedig most egymásután, óvatosan a függélyes keskeny létrákba kapaszkodva, a korom- sötéíségü, sáros és nedves csövön keresztül le— Az utmesteri intézmény megszüntetése. A kereskedelemügyi minister tervbe vette, hogy az állami közutak gazdaságosabb fentartása érdekében, az eddig fönn állott utmesteri intézmény fo ozatos megszüntetésével a szakasz-mérnöki intézményt lépteti életbe. — A megyei útadó. Az 1.334,378 frt 60 kr. egyenes adóval szemben kivettelett a közvetlen fizetőkre 35,134 frt 87 kr; 3 kézi napszám után az úgynevezett minimálistákra 44,926 frt 50 kr. Egy igás napszám után 25,686 frt. Százaléki arány szerinti fizetőkre 65,205 frt 15 kr; napszám vált- ságra 7,305 frt. Összesen 178,257 frt 25 kr. ~ A belügyminister és az orvosolt. Az állami tisztviselők, altisztek és szolgák számára szolgálalképlelenségük esetén a hatósági orvosok bizonyítványt kötelesek kiállítani. Szapáry Gyula gróf ministerelnök, mint belügyminister most körrendeletét bocsátott ki, melyben felhívja a törvényhatóságokat, hogy az ily bizonyítványok kiállítására hivatott orvosokat utasítsa, hogy az orvosi bizonyítványok kiállításánál határozottan tüntessék fel azt, hogy az illető minő betegségben szenved és azt oly kifejezéssel írják körül, hogy a laikus is jól megérthesse. Jelöljék meg az okol, melynél fogva a beteg munkaképtelennek tekintendő, tüntessék ki azt is, hogy mennyi időbe telik, mig egészsége helyreáll, jelezzék végül azt, hogy könynyebb szakmában teljesítendő szolgálatra képes-e a beteg s bogy a szabadságolás körülbelül mennyi időre kell, hogy terjedjen slb. A rendelet czélja az, hogy megszüntesse az eddig tapasztalt zavarokat, melyek abból származtak, hogy eddig az orvosi bizonyítványok néha nagyon is felületesen voltak kiállítva és sok fejtörésbe meg találgatásba került, mig értelmüket ki lehetett magyarázni. Mindezek a bajok ezután remélhetőleg megszűnnek. Értekezlet a fögymnasium ügyében. Simontsits Béla Tolnavármegye alispánja, mint a 3 év előtt a Szekszárdon létesítendő fögymnasium érdekében -alakult bizottság elnöke, e bizottság tagjait folyó hó 9-én délután 5 órára értekezletre hívta egybe. Jelen voltak az elnökön kívül: Hanny Gábor, Mikó György, Bod a Vilmos, dr. Kr a mól in Emil, dr. Szi- geth Gábor, Steinekker Férencz, Závody Albin, Varasdy Lajos, Módly László, Leopold Sándor, Örffy Lajos, Fejős Imre, dr. Hangéi Ignácz, Hirling Ádám, Föglein János és dr. Leopold Kornél. Simontsits Béla elnök üdvözölve a megmásztunk a caissonba, mely izzó lámpák által lesz megvilágítva. — Alul a levegő meglehetős meleg és fülledt. A lent dolgozó munkások, kik jól lesznek fizetve (napszám 3 frt 30—40 kr.), már teljesen hozzászoktak a sűrített levegőben való dolgozáshoz, egyfolytában 6 óráig dolgoznak. Sűrített levegőben a beszéd nehezére esik az embernek s ép úgy hangzik, mintha valaki erősen az orrán keresztül beszélne. Közönséges módon fütyölni nem igen lehet; sippal igen. — Tiz percz- nyi lentartózkodás után ismét felkúsztunk a Reci- piensbe, hol az R-be való belépésnél elöfib leirt processus ismétlődvén, kijutottunk a szabad levegőre. Többeknél közülünk csekély mértékű orrvérzés állott be, a mi egészen természetes, mert az R-ben a sűrített levegőnek az »a« csapon történt kibocsátása által rövid idő alatt a bennünket környező levegőben a normális légnyomás állott be; mig a test belsejében levő levegőnek reductioja nem állhatván be ily gyorsan, fennmaradt egy belülről kifelé ható elegendő erősségű kis nyomáskülönbség, mely a vérnek a külső levegővel érintkező, finomabb véredények pórusain keresztül történő kiszorítását eredményezte; a mi azonban néhány mp. múlva a nyomáskülönbség eltűnésével megszűnt. A csoportok leszállásaikat bevégezvén elérkezett I hazaíndulás ideje is; a vállalat propellerén tehát áteveztünk a szönyi partra s szives búcsú- vétel után beszálltunk az 5 óra után induló gyorsvonatra s este 8 órakor ismét Budapesten voltunk. jelenteket, egy nagy szabású, tárgyát teljesen felölelő és minden oldalról megvilágító beszédben vázolta a fögymuasium kérdésének történetét a múltban, az ez iránt kifejtett tevékenységet, és e. kérdés jelentőségét a jelenben. A 3 év elölt megindult mozgalom oda törekedett, hogy egy Szekszárdon létesítendő fögymnasium tanári kara a bencések rendjétől kieszközölhető legyen. De ez keresztülvihető nem volt, mert az alap már az újvidéki fögymnasium részére volt lekötve. E tárgyban Széchenyi Sándor gróf főispán elnöklete alatt küldöttség is járt Csáky miniszternél, valamint Vaszary Kolos akkori főapáinál, a mi, mint tudva van, sikerre nem vezetett. Az érdeklődés azonban a közönség részéről az ügy iránt, már akkor is meg volt, mert közel 60 ezer forint gyűlt össze rövid idő alatt. A kérdést legújabban a helyi lapokban megjelent cikkek és a bonyhádi algymnasiumnak fögymnasi- ummá való átalakítását célzó mozgalom helyezték előtérbe. A szónok azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy úgy kulturális, territoriális, valamint a tanuló ifjúságnak érdekei azt követelik egyaránt, hogy e fögymnasium a megye székhelyén, Szekszárdon létesüljön. Legüdvösebb volna, ha a két mozgalom, a magasztos czél érdekében egyesülne, ez pedig csak egy felekezet nélküli fögymnasium alakjában volna lehetséges. De mikor ezen egyesülés méltányolható okokból nem remélhető, Szekszárdnak kötelessége most résen állnia, hogy fögymnasiumot kapjon. A gyönyörűen előadott beszédet a jelen levők élénk éljenzéssel fogadták és hosszabb eszmecsere után, — melyek folyamán Boda Vilmos meleg szavakban mondott az elnöklő alispánnak köszönetét azon korrekt, a viszonyoknak megfelelő válaszáért, a melyet a nála járt bonyhádi küldöttségnek adott és a mit tőle, ki az itteni mozgalomnak éltető lelke és szelleme volt, el is várt, — abban állapodott meg a bizottság, hogy minden telhetőt elkövet arra nézve, hogy Szekszárd már a közel jövőben fögymnasiumot kapjon és e célból a főispán ur Öméltóságát és a bizottság elnökét felkéri, hogy az irányadó köröknél a szükséges lépéseket a Szekszárdon létesítendő fögymnasium érdekében megtegyék. Mikó plébános indítványára elhatározta a bizottság, hogy Vaszary Koloshoz, kinek vendégszeretetét élvezte e bizottság, hercegprímássá történt kineveztetése alkalmából üdvözlő feliratot intéz, végül a bizottság Dezseöffy Géza kir. törvényszéki elnök, Madarász Elemér megyei főjegyző és Taki er József községi biró urakkal egészítette ki magát. Az ülés ezzel az elnök éltetésével veget ért. Örömmel konstatáljuk, hogy a biz. tagok között nagy lelkesedés uralkodott a fögymnasium ügye iránt. A fögymnasium ügye után Simontsits Béla alispán e jelenvoltaknak, mint a szekszárdi intelligens társadalom képviselőinek figyelmét egy nem kevésbbé fontos tárgyra, a Szekszárdon létesítendő dohánygyár ügyére hívta fel. Tudvalevő, úgymond, hogy Vekerle pénzügyminiszter a pénzügyi bizottság egyik ülésén azon fontos nyilatkozatot tette, hogy a kormány 2—3 dohánygyárat szándékozik, különös tekintettel a fi!- lokszera sújtotta vidékekre, felállítani. Már pedig Tolnavármegye és első sorban Szekszárd mint fájdalom mindenki előtt ismeretes, a fillok- szera által rendkívül sokat szenvedett már eddig is és a.lakosság legnagyobb része szőlőművelésre lévén utalva, csaknem az anyagi tönk szélén áll. Ezen nagyfontosságu körülmény, valamint az is, hogy Tolnavármegyének meglehetősen kiterjedt dohánytermesztése van két dohánybeváltási hivatallal remélni engedik, hogy a kormánynál egy Szekszárdon felállítandó dohánygyár érdekében sikerrel lehetne eljárni. Tolnavármegye közönségének érdekeire lel- . kés szavakban való utalás mellett indítványozza tehát, hogy Szekszárdon minél előbb társadalmi utón inditassék meg egy mozgalom a dohánygyár érdekében. Ennek legegyszerűbb módja, hogy e
