Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1891-11-12 / 46. szám

11 íe §-m ét* & MAAAA*

és tanítónők pályázhatnak ezen állomásra. Tannyelv! magyar. A kérvények »Uradalmi intézőség«-nek Ozorán küldendők be.

Bischitz Zsigmond bérlőhöz u. p. Tolna- Hidegkut, egy okleveles tanitó kerestetik. Évi fizetés 300 fit. 8 méter tűzifa és kert. Csakis családos tanítók kérvényei vétetnek figyelembe.

EGYLETEK ÉS TÁRSULATOK.

A Nádorcsatorna-társulat szombaton délelőtt tartotta Zichy Nándor gróf elnöklete allatt rendes közgyűlését Székesfehérvárott a megyeházán. A közgyűlés legérdekesebb pontja volt a jövő évi költségvetés, melynél elnöklő Zichy Nándor gróf azt a humánus és emberbaráti szívre valló indítványt tette, hogy a társulat vonjon le egy bizonyos összeget minden évben alkalmazottjainak fizetéséből s ugyanannyit tegyen hozzá a társulat saját pénztárából, ezt kamatoztassák ; és ha a munkás munkaképtelen lesz, az neki átadassák, hogy öreg napjaira legyen mit ennie. A társulat egyhangúlag elfogadta az üdvös indítványt.

GYÁSZROVAT.

A kornis-család nesztora : tóthváradjai K o r- n i s Antal, egy régi nemes család typikus alakja, ritka becsületességü férfiú, minta családatya, lángoló hazafi, ki egész életét a közügyeknek szentelő, hunyta le örökre jóságos szemeit. A hozzánk beküldött családi gyászjelentés a következő : Alolirot- tak a maguk és az-összes rokonság nevében mé- yen szomorodott szívvel tudatják a legjobb atya, ipa illetve nagyatyának tekintetes Tóthváradjai Körn i>s Antal urnák fejérvármegye volt szolgabirája — főszámvevője- és íőpénztárnokának, Tolnavármegye l837rben volt tiszti főügyészének és hites ügyvédnek, Szent-Mihály-Zichyfalván rövid szenvedés és a halotti szentség felvétele után, 1891- évi november hó 3-án életének 80-ik évében történt gyászos elhunytát. A drága tetem f. hó 4-én d. e, 8 órakor Szent-Mihály-Zichyfalván I:fog-be-* szenteltetni ; onnét Baracsra vitetvén s ott I november hó 5-én d. e. 10 órakor az engesztelő szent mise bemutatása után a családi sírboltba fog örök nyugalomra tétetni. Szent-Mihály-Zichyfalván, 1891. nov. 3-án. Áldás lengjen porai felett! Tóthváradjai Kornis István, Tóthváradjai Kornis Margit, Toth- váradjai Kornis Irén, mint gyermekei. Séner Irma, mint menye. Dr. Rieder Gyula, Hoszpotzky Alajos, mint vők. Tóthváradjai Kornis Gábor, Toth- váradjai Kornis Károly, mint testvérek

Súlyos csapás érte a dunaföldvári járás közszeretetben álló, derék orvosát dr. Somogyi Zsig- mondot és családját kis fiacskájuk Lajosnak halálával. Alig egy éves korában bélhurut következtében ragadta ki a kérlelhetlen halál a szerető szülői karok közül. Múlt szombaton tették a korán kiszenvedett kedves halottat örök nyugalomra. Fogadják a gyászoló szülék őszinte részvétünkét.

SZIKRÁK.

A mai deák élet.

(Gúnydal.)

Nincs szebb, mint a deák élét,

Gond nélkül csak deák él.

Nem törődik más bajával,

Had vigye él azt a szél.

Tanulással nem vesződik,

Földhöz vágja könyveit;

Minek a könyv!?.... Szemet ront’ni|!

Bort iszik, mert ez hevít.

Torkát borral nedvesíti,

És pöfékel egész nap';

Mitől később, mint a kappa'n Elbájoló hangot kap.

Esteienként leféküszik,

S ha a gazda alszik már,

Föl kel ismét, s ablakon át A korcsmákba él-el jár.

Éogyíiá pedig pénzé ptför/g,. Teremteni mindig tud;

Csakhogy őrá. QS^pdßyhßbat. , ... , Zálogházban pólezra, jut.

Mikor beáll a hideg tél, Markába fuj és' nevet,

Ezt gon dőlj a: ;,Ni\fhs kabátom,

■ • •/. 'í.’r .íOJSÓ-*’ •

Be kihúzok egy télefc“

Bajla kapják nemes tett’in, , Fákat ja most kezek •miár Iskolában ábeundi>fÁO S a dicséret otthoífifyár.

Iskoláit igy végezvén,

Kap egy zsíros Imitált;

Biurn i s t a lesz! belőle,

S igy nyomora mindég tart:

f w Ábrahám Gyula.

B O R Á S Z A T.

A magyar borok amerikai piaczárói newyorki konzulátusunk szeptember havi jelentésében a következő figyelemre málló, sorokat ölvasuk : A magyar borok fogyasztásáról egy itteni1 előkelő bordeáuxi borezég azt álljitja, hogy az a,legközelebbi években a bordeaüxti1 borok rovására emelkedhetnék. ha a magyar [$prkereskedÖk értenek üzletüket. Első sorban az ai#arikai közönséggel még kellene ismertetni az egyes fajok specziális jellegét. Ezt tették annák'időjében a franczia pezsgő érdekében. Kiemelen^fí^'h-Ogy^JJ,. külföldi, borok között; leginkább á ma|ya^- hám-isittatik. Ez nincs összefügésben a termés minöségévtóh. kizárólag’ az érdekelt ezégek bűne ez. Egész Newyorkban alig 5—6 ezég van,/ melyeknél bizalommal lehet magyar bor! vásárolni. Mint érdekes bor,^leginkább a tokaji hámíéittatlfe^^s’péajg nein'esak Ut, mert Berlinben gyártóit tokaji \s erkezjk ide nagy men- nyiségbén’sés“^e(I'fgt‘cVeg^^ez, mélyek nagy K

valbödással magyk¥'bófözégekűf hirdetik magukat. Chicagóban 'bizonyos*' SfítíatkB” Zsigífró'ncf, 'mint valami »Magyar királyi boJförSáságók« képviselője árul mindenféle magyárÍ4%ort. Miután azonban magyar bort nem importál,'kétségtelen, hogy kaliforniai bort árusít. Valóban ideje: lenne a magyar bor reputáczi^„éi^,eMl3.en .vjilámi erélyes rendszabályt alkaknázní^tnért- ez-sajhos, nem aí első panasz. .

e S A R N O K.

Árny o 1 Id a I a k.

—' Elbeszéjéá. — ’

Irta: Göttinger Ilona.

(Föly táéás,)

Akkor; a kert alá ériek, és a rettegett várromok előtt elnémúlt a dal, mely közelebb a faluhoz ismét rákezdve megható érzéssel zéngé ki a szép estalkonyalba. :.f

S ha adnák a világof rá,adásnak,

Szeretőmet még sejújadnám másnak I«

Lili ki feszült figyelemmel halgatta a dalt az utolsó hangoknál végijét összeszedve, hideg ajkával érinté arezomat, és elhaló hangon rebegé: »Mond meg néki hogy szivében nem kételkedtem soha, hogy már régen megbocsátottam, és utolsó fohászomat is boldogsága képezi. És most isten véled a viszont látásig;-; : '

E perezben a falu kis harangja kondúlt meg estimára, és Lili kezeit össze kulcsolva tekintett ég felé majd felzokogva szivrepesztö hangon kétszer sohajtá Jenő nevét, mire | kedves feje egy mély fohásszal holtan lankadt Vissza vállamra,

A beállt csendet körütfem az őszi szél síró süvöltésén kívül csak. a szegény Aczél fájdalmas vonítása zavaró.

Másnap reggel Lili ravatalánál állva néma keservvel néztem a gyönyörű, halott nyugodt ar- czát mely a’udni látszék, | halálnak jelét mivel sem mulatva. - ° ^

Azután Aczélt simogáfáin; kj minden hízelgésem daczára egy falatét séni 'eveit, és nyöszörögve -ősz .

Utolsó virágaival gazdagon ékített koporsója mellett. Merengésemből a falu levélhordója vert fel, ki a szép letört liliomszál feletti részvétnyilat- kozatainak kifejezése után egy levelet átnyújtva ismét távozott. Mivel a levél. Geröffy Amáliának volt czimezve eleinte vonakodtam azt felbontani, majd úgy vélekedtem, hogy azt tenni teljes jogomban áll, sőt kötelességem, már, azért is, hogy az illetőt p kinek írása előttem teljesen ismeretlen volt — Liliké elhúnytáról értesítsem.

Feltörve a levelet tekintetem először is az aláírásra esett, hol megdöbbenve olvastam Jenő

nevét. , : ... : ..

; — Liliké* kiállóm felejtve a, szomorú hely-.

zetet —1| nézd Latényi ir neked. De rögtön észre véye; keserű tévedésemet -csüggedten ültem le a juhászodé Aczél mellé, és folytón változó értelmek között olvastam — fenhangon —- mintha ä ■halóit azt, hallhatta vplna — a levél következő

tartalmát:- - ■ .

Lilim.! IHogy mily erős meggyőződésem, és

mily táhtorithatlanúl hiszek szived hűségében azt azZal mutatom meg, hogy enyimnek nevezlek. Igen,’’té;’az én egyetlen Lilikém voltál, vagy,’ és maradsz örökre. Utolsó találkozásunk eseté mély_ sebet vésett szivembe és égetni fogja ágyvelömét mindaddig még angyali jóságos szavaid meg nem nyugtatnak, még csak tőled nem hallom^ hogy megbocsátod a mit .úgy sem tiszta ésszel hanem a gonosz szellemek közreműködése által őrülté fajúit elmével cselekedtem. Bűnhődtem és bün- .hödök á mullért egyetlenem de á mily érdemelt, ép oly tűrhetetlen már e szenvedés. Fejemben leírhatatlan fájdalom dúl melynek enyhet csakis , nálad lelhetek. Biztosan tudom,. hogy midőn kebledre. hajtom e .gyptört fejet, kis kezednek első érintése szét űzi belőle a sajgó-kínokat. .

De hogy panaszom ne’ nyugtalanítsa galarhb szívedet, ^ietvé közlöm véled, hogy - fájdalmam daczára most töltöm éltem legboldogabb óráit, melyeknek . üdvösségét ..csak azon perczek érik majd túri, midőn téged, ismét-- keblemre szoritlak. Hiázmp’épjiéíú'iar füídaí 'árasztja '■ rréáhí ’-boldo’^ito ' hatását,/hogy’ütáni?hozzád vézétve á közel jövő már keblemen talál.

Hogy. válásunk percze óta, átélt .napokat közöljem véled, az gyermekem, még ha hozzá türelmem-volna is túl mégy erőmön. Mégei ültetve gyöngült emlékező tehetségemet, ha vissza gondolok-, egész lánczolala terül előttem a szenvedéseknek. Távozásod után eszméletemet vesztém, és Helyzetem a kétségbeeséssel lett volna határos valamely könyörületes szív csodálatos közbejötté nélkül ki nagybátyámat értesítve közölte véle veszélyes állapotomat.

Egészségem némi javulása után be jöttem az öreg Latényihez kinél nemesebb lélek a világon ném létezik. Alig várom az alkalmat,, hogy öt szeretett Nolidnak bemutathassam; mégvágyok- gyözödve, hogy kis ellenségemnek, az öreg bárő- vali első találkozása után máskép fog hangzani véleményé a kék vérről, melyet akkor az én tettem, és szavaim után ítélve oly igazságosan- nevezett nyomorultnak. — %l kényszer reá vitt Lilim, és megszoktam,a -dolgot, mélynek .a nyomott kedélyre gyakorlott"uditö befolyása-előttem mindeddig] ismeretien vala: Nagybátyám,' földein a munkásök felügyeletét bízta reám’, hóí látva a a tevékeny eletet köröttem, .eleinte. ösztöjQ££$fül@g később, élvezetiéi fogtam sajátkezüleg a dologhoz.

És mennyire boldoggá tettek jó-bátyám szavai, ki midőn esl've fáradtan és a néha néth szűnő fejfájástól üldözötten haza érkeztem tárt' károkkal fogadva kiáltá felém: »Isten hozott Jepő fiam ma ismét megérdemeltük a vacsorát. Én kfímindég mint utolsó; tértem vissza a mezőről, irigy sze-' mekkél néztem a boldog embereket sőt még a madarak röptét is sóhajtva követőm —^a teljesített kötelesség érzetével keblükben mily örömmel sietnek édes otthonuk meleg fészkük felé. Ki ki a párjához. . . . . .

És hol volt az én szeretett lánykára, kinek még gondolatára is érdemtelenné, lettem magamat'? Néz-e a lenyugvó napra látják-e az ébredő csillagokat, melyek felé oly epedvc kiáltom nevél?

(Folyt, küv.)