Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1891-10-29 / 44. szám
XI. évfolyam. 1891.-4. szám. Szekszárd, csütörtök október 29. törvényhatósági, tanügyi és közgazdasági érdekeit képviselő társadalmi és szépirodalmi lap. A tolnamegyei gazdasági egyesület s a szekszárdi szőlészeti és kertészeti tanfolyam hivatalos közlönye. Előfizetési ár: Egész évre .............................6 frt. Fé l évre .............................3 frt! Év negyedre ... 1 frt 50 kr. A lap szellemi részére vonatkozó köz-. lemények, úgy a hirdetési és előfizetési j pénzek a szerkesztőséghez küldendők. I Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Pándzső-ucoza 1022. sz. Szarka-utcza 1290. sz. SZEKSZÁRDON. Hirdetési dijalc: Három hasáltos petitkor 15 kr. ugyanaz a nyilttérj>g*i 20 kr. Bírósági árverési hirdetmények: 200 szóig bélyeggel együtt 3 frt 200—300-ig » » £ frt. 300—£00-ig » » 5 frt. Felelős szerkesztő és laptulajdonosi Gr E I G E R GYULA. Kéziratok nem adatnak vissza. Helyettes szerkesztő: D r. HOSOSSY GÉZA. Az idei szüret és borászatunk jövője. Az' ország majd minden részében vége van már a szüretnek. Sehpnpan nem jelentenek jó szüretet, hanem ‘az eredmény mindenütt nagyon csekély.' volt. Az országban egyébiránt a szőlő áltál elfoglalt terület nagyon csökkent. Talán fele/ harmada sem szőlő annak a területnek, mely néhány év előtt még a legnevezétesebb szőlőtermő országok sorába emelte hazánkat. Alig van hegyvidék, melyet a phylloxera el nem pusztított. Csak immunis homokterületen maradtak meg a szőlők s azokon az örvendetes módon növekszik is a szőlőtermesztés. Csakhogy ezidén annyira megverte a szőlőt a ragya, vagyis tudományos néven szólva, a peronospora viticola, hogy a tavaszkor mutatkozott termésnek egy harmad része sem maradt meg. No de legalább a mi kevés megmaradt, annak jó ára van. A mustot minőség szerint 15—30 írtig is fizették hectoliterenkint; pedig bizony nem volt valami kitűnő. A ragya verte szőlők fürtjei elvesztették a fürtöt tápláló leveleket s azok nemcsak egészségesen ki nem fejlődhettek, de czukortarlalmuk is csak igen csekély lett. Hogy a peronospora nálunk ezidén ilyen nagy pusztítást tehetett, annak az a főoka, hogy az emberek nem ismerték a szóban levő szőlőbetegség lényegét s orvoslásának módját. A legtöbben azt tartották, hogy a dolgon nem lehet változtatni; meg- . verte a ragya. A figyelmeztetés, hogy réz- gáliez és mész, vagy rézgálicz és sóoldattal megfecskendezve elejét lehet venni a peronospora terjedésének — későn jött. Pero- nospora-fecskendők sem álltak mindenhol rendelkezésre s azok nélkül, a seprővel való fecskendezés csak igen tökéletlenül óvta a megtámadt szőlőleveleket, ügy hogy ilyen óvszer mellett alig is lehetett a külömbséget a befecskendezett és á be nem fecskendezett szőlő közt látni. Már pedig a külföldön és különösen Svájczban, a hol a peronospora már évek előtt fellépett és leküzdésére mindenféle, többé- kevésbbé sikeres ellenszereket alkalmaznak, bámulatos sikert értek el e baj elhárításában; elanynyira, hogy a kétkedők szava teljesen elnémult és mindenki elismeri, hogy a bepermeteztetés a peronospora ellen, ha idejében és kellő gonddal végezzük azt, teljesen czélra vezet s megmenti a termést. A költség pedig oly jelentéktelen, hogy hectáron- kint alig rúg többre 5 írtnál. Svájczban tehát a bepermetezést a peronospora ellen olyan szükséges rendes munkának tekintik, mint nálunk a kötözést vagy a választást. Jó mi- velésben egy hectáron évi átlagos termés gyanánt legalább is 20 hectoliter bort lehet számítani. Ennél tehát az 5 írttal több vagy kevesebb csakugyan már alig számit valamit, főkép ha a bornak, mustnak olyan magas ára van, mint jelenleg. És milyenek a kilátások ebben a tekintetben? Lehet-e remélni azt, hogy a magas árak fenn fognak maradni? Szőlőket nem lehet egy-két év alatt elővarázsolni. Legalább is hét esztendő szükséges arra, hogy kopár területen, vagy elpusztult szőlőterületen jó szőlőt lehessen csinálni. Most olyan kevés a jó szőlő Magyarországon, a minő talán soha nem volt. Ebből az következik, hogy ha a meglevő szőlők az ideinél jobb termést fognak is adni, az azért a kereslethez viszonyítva, távolról sem lesz elegendő. így tehát csaknem biztos kilátás van arra, hogy a mostani magas must- és borárak még soká fenn fognak maradni. Sőt alapos az a feltevés is, hogy az előbbeni alacsony színvonalra az árak nem fognak többé soha lemenni. Több ok van, mely ezt remélni engedi. A legfőbb ok agy hogy a nyomorúságos pénzviszonyok megszűntek és a mive- lődés előhaladása felismertette az emberekkel, hogy a magyar bor nagyban és egészben véve, sokkal többet ér, mint a mennyire azt becsülni szoktuk volt. A kezelésben is előbbre haladunk évről-évre s igy jobb és értékesebb áru is állittatik elő. Egy másik ok, hogy a jólétben való előhaladással a kereslet a jó bor után is növekszik, mert hiába, mégis csak a bor a legjobb és a legegészségesebb ital. így állván a dolog, figyelmeztetjük az olvasót, hogy a szőlőmivelésre érdemes lesz mostantól fogva nagyobb súlyt fektetni, vagyis több területet szőlő alá fogni. Nevezetes dolog ugyanis, hogy a szőlő megterem az olyan területen is, a melyen jóformán semmiféle más növény nem díszük; ilyen a sivár homok, a kavicsosok, a nagyon kötött agyag, a mészkő slb. Csak a fekvés legyen kedvező és a mivelés megfelelő! És lássuk most, minő arányban van a költség a várható haszonnal? Feltéve, hogy egy hectárnyi földterület, melyen szőlőt akarunk csinálni, 800 írtba kerül, a minek tehát az évi kamatja 15 írtra tehető, az első tiz évben következő lesz a költség: 1. Földben 10 + 15 = . . . 150 frt. 2. 12,000 db. gyökeres vessző, ezre gtfP 12 írtjával ..... 144: frt. 8. 12,000 db karó, ezre 10 írtjával 120 frt. 4:. Művelési költ. évenk. ált. 100 Irt 1000 frt. 5. Trágya s más szüks. beszerz. 200 frt. Összes költség 10 év alatt: 1614: frt. A várható bevétel pedig: 6 évi áll. term. 20 hl. évenkint vagyis 120 hüter 20 írtjával 2400 frt. Marad tehát tiszta haszon . . 786 frt. A következő tiz évben azonban a költség sokkal kevesebb lesz, mert elmarad az első évi rígolozás a gyökeres vessző beszerzése slb., úgy hogy az összes költség 10 év alatt alig fog 1000 frtnál többre rúgni; a várható bevétel azonban majd kétszer annyit tesz, mint az első tiz évben s igy 1000 frt kiadással szembú legalább is 200 hl. borra lehet számítani s ha az 20 írtjával értékesíttetik, tenne az összes bruttó-bevétel 4000 irtot. S igy maradna tehát a második 10 év alatt 3000 frt tiszta4 jövedelem, vagyis évenkint átlag 300 frt haszon. Ha a bor ára lemegy, akkor a haszon megfelelő összeggel csekélyebb lesz, de ha emelkedik, a tiszta jövedelem is nagyobb lehet. így áll a számítás a szőlő jövedelmezősége tekintetében és ez elég kecsegtető kilátás arra, hogv az elpusztult szőlők helyeit újakat ültessünk. A szőlős gazdának azonban nemcsak a szőlő termesztéséhez, hanem a bor kezeléséhez is kell érteni. És ha okszerűen vagyis tisztán tartja és kezeli borait és az eladásnál is kissé óvatosan jár el, hogy értékén alól nem adja el borait, akkor haszna biztos és esetleg még sokkal magasabb is lehet, mint fentebb előirányoztuk. 6. NI. “ Regale váltság. A pénzügyminiszter újabban a regale kártalanítási ügyeknek két kategóriáját vette revlsió alá: a) a harmad osztályú kerseli adó alapján kárpótlandók közül azokét, kiknek adójában külön kimutathatólag nem szerepelte regále utáni megadóztatás; és b) ama föld- birtokosokét, kiknél a regálejog a birtokkal együtt elkülönítés nélkül lett bérbe adva. Az első csoportba tartozó ügyek revisiója nagyrészt immár be van fejezve azon az alapon, hogy az adónak legföljebb 40/u-a vehető kártalanitási alapul. A második csoportnál nem állván rendelkezésre sem - miféle támpont, az egyes ügyekhez képest becslés stb. alapján lehetett eljárni, a mi természetesen hosszabb időt igényel. A két kategóriához járulnak még az elkésett bejelentések, melyeket a törvény- hozás engedélyezett s a melyeknek jelentékeny része községekre esik. Mindezekkel együttvéve a kártalanitási töke végösszegében nem fogja meghaladni a 230 milliót. — JJj váltó űrlapok. A pénzügyminisztérium közhirré teszi, hogy a régibb kiadású váltó űrlapok f. é. decz. 31-vel forgalmon kívül helyeztetnek és ezen időtől fogva csakis az uj (kékszürke, illetve villágosbarna) űrlapok lesznek használhatók. 1892. évi január l-löl fogva régi űrlapra kiállítóit úgy fog tekintetni, mint ha bélyegezve nem volna. A régi űrlapok az egész 1892. éven át a m. kir. bélyegtárak és adóhivataloknál újakra becserélhetők lesznek. — Megsemmisítés. Tolnavármegye törvényhatósága ez évi tavaszi közgyűlésen a nemzeti zenede részére 100 frlot szavazott meg; azonban a belügyminiszter e határozatot nem hagyta jóvá, 5 a megszavazott összeg kifizetését nem engedélyezte. % %
