Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1891-10-08 / 41. szám

Szekszárd "V 1 d é k zsebnaptára 189 2-r e a közhasznú ada­toknak és tudnivalóknak gazdag gyűjteményével, csinos vászonkötésben. A Gazdasági Mérnök elő­fizetői a zsebnaptárt ingyen kapják. Mások­nak az ára 1 frt 50 kr. A »Gazdasági Mérnök,« megjelenik minden vasárnap gazdag és változatos tartalom­mal, díszesen kiállítva, képdkkel és szakszerű rajzokkal illustrálva. Szerkeszti és kiadja Gonda Béla mű­szaki tanácsos, műegyetemi m. tanár. Előfizetési ára: Egész évre 12 frt, iélévre 6 frt. A előfize­tési pénz a lap kiadóhivatalába (IX. Lonyay utcza 11.) küldendő Budapestre. IPAR. ____ A kisebb építési munkák engedélyhez kötése. Az ipartörvény, úgyszintén az építőmester ségek gyakorlása tárgyában kibocsátott rendeletek élet- beléptetése óta felmerült tapasztalatok annak szük­ségességét i azolták, hogy azon kisebb kőműves, kőfaragó és ácsmunkálatok, melyek végzéséhez rendszerint csekélyebb képesítés is elég, szabatosan és közelebbről megjelöltessenek. A kereskedelem­ügyi miniszter ennélfogva addig is, mig törvényho­zási intézkedést fog kieszközölhetni, szükségesnek találta, az eddigi alaptól eltérve, az építési enge­délyhez nem kötött építkezési munkálatok vég­zésére jogosító iparigazolványok kiadását jövőre megszüntetni s az ügyet olyképen szabályozni, hogy összhangban az ipartörvény 10 szakaszának rendelkezésével, mely szerint az építő ipar minden megkülönböztetés nélkül engedélyhez kötött iparágnak nyilvánittatik, kimondassék, miszerint bármely építési munkálat önálló végzésére iparenge­dély szükséges; továbbá, hogy a kisebb kőműves, ács és kőfaragó munkálatok végzésére szóló iparengedé­lyek feltételéül megszabott képesítés, illetőleg a kimutatandó szakbavágó gyakorlat tartama, az ipartörvény 6-ik szakaszában megállapított képe­sítéssel összhangba hozassák ; s végül, hogy az ily ipari engedélyek alapján foganatosítható építkezési munkálatok jköre tüzetes felsorolás utján közelebb­ről meghatároztassék. A miniszter ehhez képest rendeletet bocsátott ki s azt kellő közhírré tétel és alkalmazkodás, valamint általában megfelelő további intézkedés végett, a törvényhatóságoknak, valamint kereskedelmi és iparkamaráknak azzal küldte meg, hogy ezen rendelet életbeléptetésével egyidejűleg az 1884-ben 46.188 sz. a. kiadott fóld- mivelés, ipar-és kereskedelemügyi miniszteri rende­let 6. szakaszát és az 1885-ben e tárgyban kiadott 10.228 földmivelésügyi és kereskedelemügyi minisz­teri rendeletet hatályon kívül helyezvén, az épitő- mesterségek keretébe tartozó bármely munkálatok végzésére többé iparigazolványok nem állíthatók ki. A most kiadott rendelet 1. szakasza szerint az épitömesterségek bármely ágába tartozó mun­kálatok ezentúl csakis iparengedély alapján vé­gezhetők. Az iparengedély kiadásánál az 1884. évi október 30-án 46188. szám alatt kelt földmi- velés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszteri ren­delet II. és III. fejezetében megállapított képesítés igazolása nem kívántatik : 1. kőműveseknél kis- és nagy községekben az egyszerű szerkezetű föld­szintes lakóházak és hasonló gazdasági épületek építésére; továbbá bárhol oly javítások és tata­rozások végzésére, melyekhez a földszint magas­ságát meghaladó állványok szerkesztése és fel­állítása vagy felfüggesztése nem szükséges, mind­azonáltal csak akkor, ha a jelen pontban említett munkálatok építési engedély alá nem esnek. 2. Ácsoknál kis és nagy községekben az egyszerű szerkezetű földszintes lakóházaknál előforduló ácsmunkákra, azonkívül bárhol az építési enge­délyhez nem kötött javításokra és tartozásokra, valamint az uj munkák közül padlók, kerítések, kapuk, ajtó és ablakfélfák, sertés- és hasonló ólak készítésére. 3. Kőfaragóknál minden oly kőfaragó munkára, melyen az épület szerkezeti részén végeztetik, illetőleg a mely az épület­részekben nem az illető kőfaragó iparos által, hanem az építkezésért felelős iparos által helyez­tetik éli Ezen munkákra az iparengedélyt az első­fokú iparhatóság csak akkor adhatja megj ha az engedélyt kérő kimutatja, hogy legalább három évig szakbavágó munkával foglalkozott. Az ipar­engedélyek a kisebb ács, kömives és kőfaragó munkákra csakis külön-külön adható ki, általá­nos iparengedély a kisebb építési munkákra ki nem adható. Azok, a kik már megelőzőleg az építési engedélyhez nem kötött építési munkála­tokra iparigazolványt kaptak, annak alapján ipar­űzési jogukban meghagyatnak, azonban iparukat csakis a most kiadott rendeletben meghatározott munkakörben gyakorolhatják. A rendelet azonnal hatályba lép. _______ CSARNOK. Árnyoldalak. — Elbeszélés. — Irta: Göttinger Ilona. (Folytatás,) — Azt nem tettem, mert erős meggyőződé­sem, hogy Jenő a pénzel — a mely számomra már úgyis veszve van — ép oly keveset törődik mint én. — Ám légy te meggyőződve, de én az nem vagyok; a mivel pedig te nem törödöl — érde­kedben — én fogok törődni. Vagyonodból a mi még megmenthető lesz, azt megfogod kapni. Az ügyel szakértők kezébe adom azonnal; felkeresve atyád régi szolgáját felderítjük a valót és ........... — Szépen kérlek ne folytasd tovább! És te képes volnál ily tettre ? Hát csakugyan oly szent felfogás előtted a mámor birhatása! — Lili most nem rólam, hanem jövödről van szó. Te gyermek ésszel nem vagy képes felfogni, hogy az általad oly igen megvetett mámor mily nagy, mily döntő szerepet játszik az emberek között. Te nem tudod, mai nap az érdem a dicsőség, az erő, a hatalom, csak pénz. Hogy a pénz az olaj melylyel a világ tengelyét kenik, forgásában hogy meg ne akadjon. — Ezt mind elhiszem, de tagadom befolyá­sát a szivek nemes érzelmeire. — Mert nem ismered a forrást mely a szive­ket hajtja. — Jól ismerem. Neve: a szeretet. — A pénz, Lilikém, a pénz. A mai embe­rek szeretete pénz hiányakor hasonló a malom­hoz mely — vize ha kiapad, működését azonnal megszünteti. — Nézeteink e tekintetben sokkal eltérőb­bek sem bogy valaha találkozhatnának. De azért nagyon, — Jenő után a legjobban — szeretlek a világon, és mivel tudom, hogy helyzetem vé- getti aggodalmaidnak indoka — viszontszerete­ted, — szívből köszönöm, bár nem oszthatom sötét fátyolon keresztül látott nézeteidet. Isten véled és ne felejtsd, hogy családi ügyeimbe bármily nemű beavatkozással, csak határtalan boldogságomat zavarod. — Legyen úgy amint óhajtod. Isten marad­jon véled Lilikém, és adja, hogy én csalódjam, és neked soha se legyen alkalmad meggyőződni nézetem alaposságáról. * * * Hideg téli nap volt. A hó zúzmarává fagyva erősen csikorgott a föyáros utczáin járók kelők léptei alatt, kiknek sürgés forgásukat szobám ab­lakából néztem egy ideig, de csakhamar megunva a folyton változó, és mégis egyhangú látványt, vissza dőltem karszékembe, és képzeletben Gerö- falva festői szép vidékét varázsoltam magam elé, látva a fekete romokat melyekre a hideg évszak fehér fátyolát boritá; majd szegény üldözött Aczélra térlek gondolataim; még végre Geröf- fyék — különösen Lili jutott eszembe, ki oly hűtlen volt Ígéretéhez és már hónapok óta nem keresett fel soraival. Talán ezóta már Lalényi neje, és a boldogság mámora törte ki emléke­met szivéből. Bár csak úgy volna! sohajtám, tovább fűzve gondolataimat melyek most egy új­ság czikket hoztak fel emlékemben, melyet a la­pok pár nappal előbb, közöltek ugyanis: báró Lalényi Jenő eljegyzését geröfalvi Geröffy Iza­bella urbölgygyel. Mily nagy tévedésnek kell itt fennforogni! Izabella helyett bizonyosan Lilit vélték, ez utóbbinak — nem eljegyzését, hanem esküvőjét akarva jelenteni. Mintegy feleletül gondolataimra az ajtót gyorsan feltárva Liliké repült keblemre. Egy ideig szótlanul öleltük egymást később fejecskéjét emelve, rémület szoritá szivemet, látva a változást mely angyali arczán a rövid pár hó­napok alatt történt. Észre véve ijedt tekintete­met könnytelt szemeit lesütve szomorúan mondá: Ha tudnád mily sokat, mily égető kínokat szen­vedek, kinézésem bizony nem lepne meg. Ah de jöjj ülj ide mellém pár szóval mindent elmondok neked hanem azután segíts rajtam, mert igy az életet nem vihe tem tovább! (Folyt, köv.) IRODALOM. ©­__________________t____________ EL ŐFIZETÉSI FELHÍVÁS „Duna-Szekcsö a múltban és jelenben1* czimü munkára. Hazai irodalmunk tán leginkább nélkülözi az u. n. Monográfiákat; valószínűleg azon előítélet miatt, hogy ezek csak az illető helyeknek lakóit érdeklik, a nagy közönséget pedig teljesen érin­tetlenül hagyják. Pedig sok esetben épen akkor rnidön egyes helyek múltjáról emeljük fel a fele­dés fátyolát, bukkanunk oly, dolgokra, melyek egy egész korszakra, annak életére, szokásaira, erkölcseire fényes világosságot vetnek; — vagy sokszor napfényre jön oly dolog is, mi az egész országot érdekli ugyan, de a legnagyobb rész előtt még ismeretlen. Én, mig munkámban Duna- Szekcső műltjával és jelenével foglalkozván, fel­deríteni vágyom a rómaiaknak, a népvándorlás alatt átvonult különféle népeknek, magyar őse­inknek, majd a törököknek itt viselt dolgait; s vezetem Szekcsö történetének és minden tekin­tetben-való viszonyainak fonalát egész napjain­kig ; — egyszersmind egy még vita alatt álló dolgot is felölelek munkám folyamán midőn II. Lajos, magyar királynak vesztét óhajtom kellő világításba helyezni, meghányva s vetve a kér­dést, vájjon Lajos király a Gselye patakba halt-e, vagy pedig Szekcsön öletett-e meg? Ézen körülmény bátorít fel arra, hogy e munkámra előfizetési felhívást hirdessek; szá­mítva a történelem barátainak, nemkülönben a saját, jóindulata ismerőseimnek és barátaimnak pártolására, melyet ezennel tisztelettel és teljes alázattal kikérni bátor vagyok. A munka mindegy 120—130 lapra fog terjedni. Előfizetési ára: 1 fűzött példány 1 frt disz- kötés 1 frt 60 kr. Kérem az előfizetéseket folyó évi október hó 15-ig nevemre, Duna-Szekcsö (Baranya m.) beküldeni. Minden 10 előfizető után egy tiszteletpél- dánynyal kedveskedem. Duna-Szekcsö 1891. szép. 18. Hazafias tisztelettel Gosztonyi Jenő, duna-szekcsöi káplán. A „Budapestj Ellenőr“ legujjabb száma kö­vetkező tartalommal jelent meg: A csődkiosztás­ról; Dr. Friedmánn Bernáttól. A forrongó Újpest; Dr. MaislisMórtól. A szegedi botrány; Szi­getvári M.-t ö 1. Az informátiórol; Résö Ensel Sándortól. A csabai népbank csőd- ügye; Vagács Rácz Flór is tói. Ügyvéd képviselők, X. — Busbáeh Péter. — (táreza.) Bogdán yi Mórtól. Fővárosi heti szemle, helyi hírek, különfélék, vidék, külföldi hirek és Hitelezők Útmutatója. A »Budapesti Ellenőr« hazánkban az egyedüli hetilap, mely kizárólagosan a jogi élettel, bírósá­gaink és közhivatalaink eljárásával foglalkozik S’ ez irányban úgy a jogkereső közönség, vala­mint a szakkörök érdekeit előmozdítani törekszik, —■ Alig egy éve hogy pályafutását megkezdette, és máris számottevő tényezőnek tekintik jogi éle­tünkben. A lap előfizetési ára egy évre, 6 forint. Kiadóhivatala: IV. kerület Váczi utcza 4—6 szám. Szerkesztői üzenetek. Cvikker. Nem elég szellemes. — K. K. Dunaföldvár. Megkaptuk. — F..... M..... Felhasználtuk. Ami'pedig kérelmét illeti, annak eleget tettünk. — D. Károly úrnak. Megjelent az 1886. évi 45. szájúban. — Kirchner József úrnak Budapest. Szám és szószerint. — Aliqius. Legközelebb sorát ejtjük és akkor értesítjük. — Egger fia úrnak Nuss- dorf. Fölváltva fogjuk közölni. A támlapot minden egyes alkalommal elküldjük. — P. E. Gy. Igen érdekes. — F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom