Szekszárd Vidéke, 1891 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1891-10-01 / 40. szám

4 V 1 d é 3f ©

isä.

aMBfigBeaBűaatóSSaasaeSBSMiiaaeíSSQS

E&2SZ23&S2S

azon gazdák száma, kik ilyennek elkövetésére bátorítják, felbujtják cselédeiket, sőt a rósz példával maguk járnak elöl, a helyett, hogy cselédeiket is visszatartani törekednének. Elégszer látjuk a cselédet gazdájával együtt a vádlottak padján. Különösen tapasztalható ez a kisebb mezei gazdáknál, hol az enyém és tied fogalmával nincsenek eléggé megbarátkozva.

A 29. § kötelezi isteni tiszteletben részt vehessen, a még tankötelesek pedig ismétlő iskolába rendesen járjanak. Ez utóbbinak még türhetőleg elég tétetik, de csak azért, mert a ki egyszer ismétlő iskolásnak felvéve van s az előadásról alapos ok nélkül elmarad, a tanító által büntetés végett a községi elöljáróságnak kimutatva lesz, s a büntetés eredményét a kir. tanfelügyelő számon kéri. Az isteni tiszteleten való résztvétel már több akadályba ütközik, a gazda ide nem küldi cselédjét, mert a lelkész nem olvas neveket s az elmaradás nincs büntetve. A mindennapi anyagias érdek háttérbe szorítja az isteni tiszteletet s megfeledkezik arról, hogy az ember testből és lélekből áll s nem csak kenyérrel él, hanem Isten igéjével is. Falun és kisvároson még inkább betartatik, de nagyobb városon csak elvétve. Falun a lakosság legnagyobb része egy vallást követ, vagy ha különböző valláson van is, annyira összefort már, hogy egymás ünnepeit nagyobbrészt betartják; de nem igy van városon, itt több vallás gyakrabban fordul elő, hogy gazda és cseléd nem egy vallást követnek s.ez is némileg ok, de legnagyobb ok a városokon nagyon is elterjedt azon tulszabadelvüség, mely az isteni tiszteletet haszontalan dolognak, a templomot pedig csak a cifra ruhák kirakatának tartja. Igen, ez az elv az, mely az anyagi érdeket mindig eléje teszi az isteni tiszteletnek, a cselédség túlnyomó részét, a gazdákkal együtt, ennek látogatásától vissza tartja, csekély erőfeszitéssel kiöli azon különben is gyenge lábon álló erkölcsösséget, melynek egyedüli támasza a hit. Ez az elv adja a .kórházak tplnyomó anyagát, ez épiteti és tömi meg a börtönöket.

Az iskolának a pora is hasznos, szokták mondani, s azt hiszem nem tévedek, ha e mondást igy egészitem ki: a templomnak és iskolának a pora is hasznos; előbb a hit és vallásos erkölcs azután a tudomány, mert a tudomány hit és vallásos erkölcs nélkül: éles kés, a gyermek kezében. Tudomány nélkül lehet megelégedés és boldogság, de [hit és vallásos erkölcs nélkül ezekről szó sem lehet.

A 30 §. szerint köteles a gazda felügyelni,

lan lelkesedéssel párosult mozgalom indult meg országszerte, ha a klérus és a magas episkopatus az öt megillető helyet elfoglalja közöttünk és vál- vetve hirdeti velünk azt a legigazabb igét, mely úgy szól hogy: nyelvében él a nemzet!!

Mi nem tehetünk róla, de ha arra gondolunk, hogy Simor és Haynald e részben mit mulasztottak, minden egyébb érdemeik mellett is azt kell mondanunk, hogy bizony csonka volt az ő hazafiasságuk.

IV.

Az 1848'49-diki függetlenségi harcunk alatt igen számos katholikus pap, vagy azért, mert fegyvert fogott s velünk együtt harczolt, vagy mert a széken s a társadalomban szószólója, bajnoka volt a szabadság ügyének, szaporította az úgynevezett compromittáltak serégét. Különös, hogy az ilyen compromittáltak elleni ellenszenvét egyik bíboros sem tudta eltitkolni. E kérdésben, mint a tojások, annyira hasonlítottak egymáshoz. S ha mégis egyiknek vagy másiknak azon compromittáltak közül sikerült jobb stallumba jutni, abban vajmi kevés érdeme volt bíborosoknak.

így látjuk a pesti születésű Schwendtner Mihályt, ki igazán festői szép honvédtiszt volt, I a mily szép, oly bátor is, látjuk öt, mint vergődik mint egyszerű káplán a falun, míg Pest város törvényhatósága öt megválasztja belvárosi plébánossá Scitovszky alatt.

(Vége köv.)

hogy cselédje, mint háznépének tagja, józan, takarékos és erkölcsös életet folytasson. Hogy a cseléd józan, takarékos és erkölcsös legyen, okvetlenül megkivántatik, hogy első sorban maga a gazda (és családja) legyen ilyen 1 jó példájával hasson a cselédre is. Távol állok attól, hogy valakinek józanságát, takarékosságát vagy erkölcsösséget kétségbe vonni akarnám, mert tndom, hogy vannak ilyen gazdák is; de annyit mé;is merek állítani, hogy e három erény ritka helyen van együtt, különösen az utolsó. A mely gazda házánál ez uralkodik, ott a,cseléd is hamar elsajátítja, megszokja és követi, mert bármily csekély fokú értelemmel bir is, ezek üdvös és hasznos voltát mégis belátja és megérti. — De hány gazdát. találunk kinek házánál az örökös czivodás, pazarlás, köny- nyelmüség, gondotlanság, majd pedig az élvezetek mód nélküli hajhászata képezik a napirendet, mig az anyagi és ezzel nem ritkán az erkölcsi tönk is bekövetkezik. Mit tanul, mihez szokik ilyen helyen a cseléd ? Azt tanulja, a mit látott, s ahhoz szokik a mihez szoktatva lett.

A 42. és 43.'g-ok megtiltják a cselédnek, hogy gazdája tudta s beleegyezése nélkül ki nem mehet, időn túl kint maradni nem szabad; látogatásokat nem fogadhat, különösen éjszaka senkit be nem fogadhat. Tehát a gazda beleegyezése nélkül mindezeket nem teheti, de ha a gazda megengedi, ha szótlanul elnézi, akkor teheti. Hogy pedig a gazdák ezt mennyire megengedik, s menynyire elnézik, azt mindenki tudja. Falun és kisebb városokon mindkét nembeli, de különösen a férficselédek egész éjen át barangolnak, ordítoznak s rendetlenkednek; — kétes jellemű családoknál csoportosulnak, gazdáiktól, no meg másoktól is, elesipegetett tárgyakat ide hordják, azokat részben felhasználják, részben pedig a befogadó segélyével értékesíthetik, s az igy nyert pár garassal a kártya szenvedélyének áldoznak reggelig. Másnap levertek, fáradtak s ha magukra hagyatnak, munka helyett alvással töltik el a napot. Nagyobb városokban az orditozás kivételével ugyan ezt teszik, de hatványozott alakban, mert több az akalmas hely és személy. És ez mind a gazdák tudtával és beleegyezésével történik, azon gazdák tudtával és beleegyezésével, kiknél örökös a panasz a cselédekre. Egy alkalommal szem- és fültanu voltam nöeseléd félfogadásánál, hol hetenkint 2 éjszakai kinmaradha- tás és vendégfogadhatás kedvezményül szerződésileg kiköttetett. Kérdezem: kik a bünösebbek, a gazdák-e vagy a cselédek? Szerintem, ily esetben a gazdák bünösebbek.

Városokon ehhez járul még az is, hogy a nöcselédek, ha elhagyják helyüket, a cselédszerzök- nél nyernek ideiglenesen menhelyet, de napi élelmükről maguknak kell gondoskodni. Rendesen többen vannak együtt s ki is találják a napról- napra tengödhetés módját: estenkint ellepik a sétatereket, vasutakat s egyébb nyilvános helyeket, a nélkül, hogy kilétük felöl bárki megkérdezné őket. A rendőröknek más dolguk van, nem-foglalkozhatnak az igy csavargó cselédek ügyével s nem ezek erkölcsével.

Rósz hatással van a cselédügyre az is, hogy néhol a cseléddel úgy bánnak, mint páriával, sem bérüket, sem ételüket nem szolgálhatják ki rendesen, másutt pedig különbféle titulusok alatt mód nélkül elhalmozzák őket. Vannak esetek, mikor egyik-másik nöeseléd a, családnál bizonyos módon oly nagy befolyást szerez, hogy bizalmasan megnyílnak elölte a családfők és családtagok minden titkai. Együtt dicsérnek vagy gyaláznak, együtt terveznek szóval: nélkülözhetleneknek tűnnek fel. Ily nagy befolyásra rendesen oly kitünően rafine- rozott nőcseléd tud szert tenni, ki ebbeli tudományát legalább is Budapesten szerezte több évi ott tartózkodása alatt. Veszedelmesek az e fajta nöcselédek, mert rendesen ezek a családi béke felforgatói, az ifjú családtagok erkölcseinek édes, tetszetős szavakkal megméhelyezöi. — Ezt szüli a cseléddel nem illő túlságos összeereszkedés.

Ily és ezekhez hasonló dolgok azok, melyek a legtöbb rossz cselédet teremtik. Németh Béla

oki. jegyző.

— Holnavármegye közigazgatási bizottsága október hó 5-é n délelőtt 10 órakor ülést tart.

— Jegyzői vizsga. A község-jegyzői vizsgák e hó 16-án és 17-én tartatnak meg. 16-án lesz az írásbeli, a következő napon pedig a szóbeli vizsga.

— A kutcsináló ipar. A jogosított kut- csináló mesterek körében számos panasz merülvén, föl a kontárok versenye ellen, a kereskedelmi miniszter egy konkrét eset alkalmából kimond la, kogy a ki — habár napszámért is — kutmélyitési munkát végez, iparigazolványá pedig nincs, kihágást követ el, s büntetendő.

— Uj államjegyek. Az egyes államjegyekben, különösen pedig az egyforintosokban nagy a hiány. Ezért a közös pénzügyminiszter az osztrák és a magyar kormányok hozzájárúlá- sával elhatározta, hogy a jövő évben több uj államjegyet fog nyomatni és pedig: 59 millió db. egyforintost, 14 V8 millió ötforintost és egy millió db. ötvenforintost. A bankjegyek előállítása 762.800 forintba kerül. Ebből Magyarországra esik 238.140 frt.

A ,,Szekszárd Vidéke<{ XI. évfolyamának utolsó negyedére nyitunk uj előfizetést.

Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre I frt 50 kr. Egész tisztelettel hívjuk fel az olvasóközönséget, miszerint előfizetéseiket idejekorán megtenni sziveskedje- nek. Egyúttal hátralékosaink szives figyelmét újból felhívjuk, miként tartozásaikat, felszóllitás folytán — hozzánk minél előbb beküldeni el ne mülaszszák.

Tisztelettel:

a „SZEKSZÁRD VIDÉKE“

kiadóhivatala.

HELYI HÍREK.

— Személyi hírek. Ágoston István kir. törvényszéki biró, mint a tolnai ev. ref. eigyházmegye világi tanácsbirája és Molnár Sándor madocsai ev. ref. lelkész, mint a tolnai egyházmegye kiküldöttjei résztvettek a dunamelléki egyházkerület gyűlésein Budapesten. — Dr. Traiber V i n- c z e budapesti kir. alügyész több heti itt tartózkodása után, szabadságideje bevégeztével, hétfőn délben utazott vissza Budapestre.

— Tejszüke. A kajmádi tehenészet látja el nagyrészben a szekszárdi tejszükségletet; most azonban vagy 10 napig nem szállíthat be egy csöpp tejet sem, mert a tehenek között kiütött a száj- és körömfájás.

— A csendőrség köréből. Sárközy Kázmér csendőrföhadnagy, szekszárdi szakaszparancsnok, ez évi november hó 1-vel nyugalomba vonul és Székesfehérvárra teszi át lakását.

— A szüret vége. A két hétig tartott szomorú szüretnek már vége szakadt. A szüretelés eredménye gyanánt kapott Schiller és fehér bor ára 18—22 frt. az eddigi árak szerint.

— Egyházkerületi gyűlés. A szekszárd-kerü- leti r. k. esperesi gyűlés kedden délelőtt tartatott meg Harczon Hauny Gábor apát-plébános elnöklete alatt, melyen nagyobb részt folyó ügyek intéztettek el. Ugyanazon napon volt a harczi szent-mihályi búcsú is, melyre a környékből is többen átrándultak.

— Ezer forintos alapítvány. Hanny Gábor szekszárdi apát-plébános 1000 frtos alapítványt tett le az öcsényi r. k. tanítói állomás jövedelmeinek gyarapítására.

— Üzlethelyiség változtatás. Berger Katalin varró-és himzö-üzletét október hó 1-töl kezdve özvegy Neumann Adolfné Széchenyi utczai házába tette át.

— A városi szálló renoválását megkezdették I már a déli részét le is rontották. Ezen rész földszintjét továbbra is bolthelyiségeknek fogják felhasználni, mig az emeieten 15 vendédszobát